Az Európai Bizottság – a Duna-térség 14 országának kutatóival és politikai döntéshozóival együttműködésben – útjára indította azt a hat tudományos klasztert felölelő kezdeményezést, amelynek célja a régió gazdasági fejlődésének elősegítése.
Mint arról az uniós intézmény Brüsszelben kiadott közleményében beszámolt, a hat klaszter a következő témakörök kutatására irányul: víz; föld és talaj; bioenergia; levegő; információcsere és harmonizáció; valamint intelligens szakosodás. A kialakítandó hálózatokról, amelyek tudományos adatokkal segítik majd a Duna-régióra vonatkozó uniós stratégia végrehajtását, és egyúttal ösztönözni fogják a tudományos együttműködést a térségben, Pozsonyban magas szintű találkozót tartottak.
A vízzel, a földdel és talajjal, a bioenergiával, valamint a levegővel foglalkozó klaszter a környezetvédelem, az öntözés, a mezőgazdasági fejlesztés és az energetika szemszögéből vizsgálja majd az erőforrásokat. Az információs klaszter az összehasonlítható adatok cseréjét kívánja elősegíteni olyan kérdésekben, mint például a biológiai sokféleség, a folyómorfológia, az árvíz- és aszályveszély. Közös adathozzáférési pontot is létrehoznak a régió egésze számára: e program első verziója várhatóan ez év decemberében lesz működőképes. Az intelligens szakosodással foglalkozó klaszter azt fogja megvizsgálni, hogyan lehet az erőforrásokat – a Duna-térség gazdasági potenciáljának függvényében – úgy összpontosítani, hogy elkerüljék az erőfeszítések és beruházások elaprózódását.
Az EU Duna-stratégiájának megvalósításába a térség unión kívüli országai is bekapcsolódtak. A klaszterekben a 14 Duna-menti ország – Németország, Ausztria, Magyarország, a Cseh Köztársaság, Szlovákia, Szlovénia, Bulgária, Románia, Horvátország, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Ukrajna és Moldova – tudományos képviselői tömörülnek, köztük a régió szinte valamennyi tudományos akadémiája, az 54 egyetemet felölelő Duna-menti Rektori Konferencia, valamint számos más kutatószervezet.
Összeállította: Mészáros Csaba
