A kozmikus részecskéket képalkotásra használó, úgynevezett müográfiai eszközöket fejlesztenek az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpontban (Wigner FK) egy nagyszabású kutatási program keretében.
A müográfia módszereivel hatékonyabban lehet reagálni olyan katasztrófahelyzetekre, mint például egy szökőár vagy egy vulkánkitörés, feltárhatók az elöregedett mérnöki és bányászati infrastruktúrák veszélyforrásai, és versenyképesebbé válnak a bányászati beruházások, olvashatjuk az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) közleményében.
A kutatási program január elsején indult a Wigner FK Innovatív Detektorfejlesztő „Lendület” Kutatócsoportjának vezetésével. A Wigner FK-ban már eddig is figyelemre méltó eredményeket értek el a „müográfia” területén. Ez az igen összetett tudományterület a nagyenergiás, illetve részecskefizikai mérőeszközöket használja földtudományi, geofizikai és mérnöki területeken.
„A kozmikus részecskék rendkívüli áthatolóképessége miatt olyan több tíz métertől több kilométerig terjedő méretű objektumok válnak ‘átvilágíthatóvá’, mint a nagy méretű modern vagy akár történelmi jelentőségű építmények, barlangokat, bányákat tartalmazó kőzettestek vagy vulkáni hegykúpok” – mondta Surányi Gergely geofizikus, aki az ELTE képviseletében vesz részt a projektben.
A Wigner FK-ban működő Innovatív Detektorfejlesztő „Lendület” Kutatócsoport – amelyet Varga Dezső, a Wigner FK tudományos főmunkatársa vezet – részecskefizikai detektorok kutatásával és fejlesztésével foglalkozik. A csoport által kifejlesztett részecske-nyomkövetőkből épített hordozható müográfot már eddig is sikeresen használták több hazai és külföldi, természetes és mesterséges föld alatti szerkezet – barlangok, illetve bányaüregek, érctestek – kimutatására.
A világ jelenleg legnagyobb müográfiai berendezése, az aktív Sakurajima-vulkánt figyelő, japán-magyar együttműködésben létrejött nyomkövető (Sakurajima Muography Observatory) is a Wigner FK-ban fejlesztett detektortechnológiát használja.
„A müográfia segítségével feltárás, fúrás vagy más invazív módszer nélkül kaphatunk információt a céltárgy belsejéről, vagy adott esetben drasztikusan csökkenthető az ehhez szükséges igen drága kutatófúrások mennyisége” – mutatott rá Hamar Gergő, a projektben részt vevő részecskefizikus.
