„Azért van szükségünk nőkre a információs technológiában, mert a diverzitás sokkal hasznosabb terméket teremt egy lényegesen szélesebb közönségnek – a jobb termék több bevételben és a vállalat évről évre való növekedésében mutatkozik meg.”
■ IT HR
A fenti szöveg idézet a hackathon.com egyik cikkéből, amelynek a címe: „Top 6 Reasons Why We Need Women in Tech in 2022”. Egy magyarországi kutatás tanulmányozásakor tájékozódtam a weben a témával kapcsolatban, amikor egyebek között az előbb citált mondatra leltem. Rögtön világossá vált számomra, hogy forró a pite, amelyhez nyúlni készülök.
Kezdjük egy gyors takarítással: a diverzitás maga nem teremt semmit, hanem esetleg – ahogyan a mondat megalkotói feltehetően gondolhatták – a diverz munkahelyi csapatok lehetnek inkább képesek ilyesmire, mint a nem diverzek. Csakhogy egyáltalán nem biztos, hogy a nőkkel kellően megerősített csapatok teljes mértékben megfelelnek azoknak az elvárásoknak, amelyeket a diverzitás eltökélt hívei megfogalmaznak. A szervezeti, munkahelyi életben a diverzitás nem csupán a megfelelő férfi-nő arány kontextusában értelmezhető és értelmezett, hanem ezen felül a szervezetben tevékenykedők faji, etnikai, vallási, életkori, rokkantsági eloszlását és szexuális irányultságaik mintázatát illetően is.
Következzen itt két alapvetés.
1. Amikor az IVSZ legfrissebb kutatását elolvastam és értelmeztem, az előbbiekben megvillantott összetett megközelítést igyekeztem mellőzni.
2. Én azt vallom, hogy üzleti környezetben nem a másságnak, hanem a minőségnek kell elsőbbséget élveznie. Ebből az is következik, hogy ha valaki alkalmas egy feladat elvégzésére és ráadásul tehetséges is – esetünkben az információs technológiában –, akkor annak mindent meg kell adni ahhoz, hogy alkalmasságát, tehetségét saját maga és az általa szolgált vállalkozás javára kamatoztathassa – ha férfi, ha nő, ha magyar, ha tót, ha román, ha zsidó, ha cigány, ha öreg, ha tejfölös szájú siheder, ha meleg, ha leszbikus, ha satöbbi. Ha pedig az adott vállalat nem így gondolkodik, akkor magát lövi lábon, és az csupán ideológiai mellékkörülmény, hogy egy diverzitás szóval leírt elvárást tekintve sem mondható, hogy a legjobban teljesít.
Hazánkban, ahogyan az IVSZ „Tedd láthatóvá! #femintech by IVSZ – Felmérés a női munkavállalók helyzetéről az IKT-szektorban” című, most kibocsátott tanulmányában olvasom, hogy uniós összehasonlításban, 2018-ban volt a mélyponton az IKT-szektorban foglalkoztatott nők aránya (8,6%, miközben akkor az uniós átlag 17,2% volt). Azóta ez az arány lassan nő, és a kutatásból nagy örömmel azt is kiolvasom, hogy a vállalatok egyre nagyobb hajlandóságot mutatnak arra, hogy informatikai feladatok elvégzését nőkre bízzák, fejlődésüket pedig támogassák.
Szerkesztőségünkbe a a Qualysoft Csoport magyarországi irodájának értékesítési és üzletfejlesztési igazgatójának, Korcsok Katalinnak a megjegyzéseivel érkezett el az IVSZ előbbiekben emlegetett kutatásának bejelentése. Katalin összegzésének utolsó mondatával nem tudok nem egyetérteni: „Fontos, hogy a női munkatársak kompetenciájuk alapján kapják meg a feladatokat, így lehet őket abban segíteni, hogy magabiztosabbá váljanak szakmájukban, és tevékenységükkel hozzásegítsék a csapatokat az eredményességhez.”
