Az elválás a megszokottól mindig nehéz. Elkerülhetetlen, ha az IT-vezető minden idegszálával azt érzi, hogy a gyors és végleges szakítás jelenti az egyetlen lehetőséget. Sok CIO találja magát idővel egy olyan szervezetnél, amely megváltozott, elhanyagolta a fejlesztéseket, elveszítette a fókuszt. Amikor ez történik, akkor itt az idő búcsút venni a szervezettől. De hogyan lehet az IT-vezető biztos abban, hogy máshol kell a karrierjét fejlesztenie? A következő árulkodó jelekből biztosan.
◼︎ Karriervezetési tanácsok
1. Félelem és rettegés
A reggel édesen indul, a kávé illata és a friss bagett megalapozza a napot. Amikor az IT-vezető arra gondol, hogy egy óra múlva a munkában kell lennie, akkor összeszorul a gyomra, rosszabb esetben izzadni kezd. Minden kifogást átforgat a fejében, hátha valamelyik megalapozott lehetne a munkahelytől való távolmaradásra. Lehet csak egy enyhe összezörrenéssel kezdődött mindez, vagy a vállalat hozott olyan megkérdőjelezhető döntéseket, amelyeket a CIO azóta sem tudott lenyelni. A lényeg, hogy ha félelemmel és rettegéssel gondol munkahelyére az IT-vezető, akkor nincs kérdés, itt az idő felkerekedni és új munkahely után nézni.
2. Komoly, megmagyarázhatatlan költségvetés-csökkentés
Rossz hír: az IT-büdzsét felére csökkentette az a kolléga, akinek fogalma sincs, hogy a döntése hogyan befolyásolja a lényeges IT-szolgáltatásokat és végső soron az üzlet működését. Ennek a döntésnek a hatására nehezen vagy egyáltalán nem lehet kivitelezni az a tervet, amelyet alaposan kigondolt és felépített a szakember. Az üzleti kihívások így váratlanul és felkészületlenül érik a szervezetet.
Az biztos, hogy az IT jellegű kiadások manapság az üzleti költségek nagyobb hányadát viszik el. Emiatt csábító egy megszorításokra kényszerített szervezetnél a nagyobb szeletből vágni egy darabot. Az biztos, hogy a CIO-nak az IT-stratégiát az üzleti kollégákkal szorosan együttműködve, folyamatosan konzultálva kell kialakítania. Ha komoly megszorításokkal néz szembe, akkor az IT-vezetőnek fel kell tennie a kényelmetlen kérdéseket, és figyelnie kell a válaszokra is. Ha azok számára elfogadhatatlanok, akkor itt az ideje távozni.
3. Ellenállás a menedzsment részéről
Sok IT-vezető akkor dobja be a törölközőt, miután hosszú hónapokat, netán éveket töltött a felesleges harccal. Az új javaslatokat és terveket folyamatosan visszautasítják. Alternatív megoldásokat a vezetőség nem javasol, vagy még rosszabb, olyan módszereket találnak, melyek technológiailag vagy pénzügyileg kudarcra vannak ítélve. A harc előrehaladtával a vezetőség külső konzultánsokat, tanácsadókat von be, egyszerűen átlépve a CIO feje fölött. Az IT-vezető szinte irigykedve figyeli, ahogy az új technológiákat időben elfogadó konkurencia hogyan virágzik. A megfáradt CIO a végén belátja, hogy nincs értelme tovább gyötrődni, itt az idő próbálkozni az agilis konkurenciánál.
4. Változás a vezetőségben
Ha változás történik a felső vezetésben, netán felvásárolják a céget, akkor nagy valószínűséggel az új menedzsment átnézni az IT-stratégiát is. Az új tulajdonost is meg kell győzni, hogy a kitűzött stratégia a felvásárlás ellenére is a vállalat céljait szolgálja. Fennáll az a kockázat is, hogy a cég új utakra evez, amihez új IT-stratégiára lesz szükség. Semmi garancia nincs arra, hogy a felvásárolt vállalat IT-vezetőjének szava nyom valamit is a latban, könnyen redundáns pozícióba kerülhet. Ez is egy újabb intő jel a távozásra.
| Mikor jön el a távozás pillanata?
A munkahely változtatása előtt a CIO-k győződjenek meg alaposan, hogy jól döntöttek-e. Mindig vizsgálják meg, hogy az új lehetőség tényleg biztosítja-e mindazt, amit keresnek: új kihívásokat, szakmai és személyes fejlődési lehetőségeket. Netán új felelősségi köröket bíznak rájuk, vagy olyan környezetbe váltanak, ahol vezetőként és emberként is megbecsülik és értékelik munkájukat. Ha az IT-vezető eldöntötte, hogy itt az ideje váltani, akkor váltania is kell. Hacsak valami drasztikusan nem változik abban a környezetben, ahol nem érzi jól magát, nem érdemes várni. Minél tovább marad egy hasonló helyen, annál rosszabb lesz a vezetőnek, a szervezetnek és a kollégáknak egyaránt. Amikor egy CIO tudja, hogy itt az ideje menni, akkor már a maradásra késztető okok száma a nullához közelít. A döntés halogatásával eléggé nagy a kockázata annak, hogy valami nem odaillőt mond vagy tesz, ami visszavonhatatlanul rontja a vállalat hírnevét és a vezető elhelyezkedési esélyeit is. |
5. Csökken az innováció fontossága
Ha egy CIO abban a hitben csatlakozott a szervezethez, hogy az elkötelezett az innováció iránt, elég nehéz végignézni, ahogy ennek a területnek a fontossága a béka alfele alá kerül. Az innovációról mindenki megfeledkezik, csak a megszokott mókuskerék taposása a fontos – a CIO joggal érezheti, hogy munkája semmit sem ér, sehová sem vezet. Ez frusztrációt, boldogtalanságot okoz, egy ilyen helyzetben eléggé nehéz motiváltnak maradni a mindennapi munkában.
6. Minden csupa unalom
Sok esetben az IT-vezető saját sikerének ártatlan áldozata lesz. Főként olyan CIO esetében érvényes, akit azért hoztak a szervezetbe, hogy életet leheljen egy tetszhalott IT-osztályba. Miután a stratégia bevált, a célt elérte az IT-vezető, nem marad más hátra, mint fenntartani és működtetni az olajozottan működő gépezetet. A kihívás viszont megszűnt. Sok IT-vezető olyan személyiség, aki elégedett a meglévő infrastruktúra működtetésével, de vannak olyanok is, akiket a kihívások éltetnek. Ha ezen utóbbiak közé tartozna, akkor az unalmas részt tessék nyugodtan kihagyni.
7. Nincsenek vagy korlátozottak a növekedési lehetőségek
A magukra valamit is adó CIO-k tudják, hogy a személyes és szakmai fejlesztésre is kell időt szánni, lépést kell tartani a változó biztonsági, üzleti és menedzsment-kihívásokkal. A fejlesztendő területek közé tartozik a személyes brand építése is a kommunikációs, prezentációs, értékesítési készségek erősítésével. Mindezt a szervezetnek kell biztosítania az IT-vezető számára, időt és energiát szánva a fejlesztésére. Ha ez folyamatosan elmarad, akkor eljött az idő saját magunkkal törődni, például olyan helyet keresve, ahol a fejlődés a mindennapok része.
A cio.com alapján összeállította: Vass Enikő
