ITexec

elemezni_muszaj.jpg
Forrás: ITB
Koronavírus

Elemezni muszáj

Napjainkban olyan tevékenység az ismert tények analizálása, amely az informatikai képességek változásával, fejlődésével korábban elképzelhetetlen eredményekhez, következtetésekhez juttathatja az embereket, beleértve történések, események bekövetkeztének az előrejelzését. Egyedülálló országos projekt indult a napokban, amelyet csak üdvözölhetünk. Nézzük, miről is van szó, és hogy még miről lehetne.

Idézem az első három bekezdést abból a bejelentésből, amely a koronavirus.gov.hu-n jelent meg április 28-ai keltezéssel:

„Reprezentatív minta alapján, csaknem 18 ezer ember bevonásával, átfogó szűrővizsgálatba kezd péntektől a Semmelweis Egyetem (SE) vezetésével és az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával a négy hazai orvosképző - jelentette be az SE rektora, a klinikai járványelemző munkacsoport vezetője.
Merkely Béla, egy, a témában tartott keddi videokonferencián azt közölte, a vizsgálatok célja, hogy pontos képet kapjanak a járvány kiterjedéséről és a koronavírussal fertőzöttek valós számáról.
Azt mondta, az eredmények alapján országos klinikai epidemiológiai tanulmány készül arról, mekkora a vírusfertőzöttek valós száma Magyarországon, hányan betegedtek meg eddig összesen és szerezhettek immunitást a vírussal szemben, illetve hányan lehetnek a szinte tünetmentes vírushordozók.”

Az előbbi szövegben benne van a lényeg, már ami a járványügyi dimenziókat illeti. Az informatikai háttérről e bejelentésben nem esik említés. Ám ismerve, hogy milyen adatokat gyűjtenek a szűrés során, annyit tudhatunk, hogy a következtetéseket, az epidemiológiai tanulmányt a szűrt személyek profiljaiból (nem, kor, lakhely, foglalkozás stb.), a személyes kérdőívekre adott válaszokból és a levett minták (nyál, vér) vizsgálata alapján kell majd megfogalmazni. Úgy számolom, hogy szűrt személyenként százas nagyságrendben keletkezik majd adat, ami a megcélzott 18 ezer szűrendő főt figyelembe véve milliós nagyságrendű adat elemzését teszi szükségessé.

Hozzáteszem, hogy a május 1-e és 14-e között zajló szűrés országos, következésképpen és értelemszerűen elosztott (nem központosított) adatfelvétel. A vizsgálatot a résztvevő négy egyetem klinikai központjainak elnökei vezetik. A szűrést a Semmelweis Egyetem Budapesten, Pest, Nógrád, Fejér, Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron, Veszprém és Fejér megyében, a Debreceni Egyetem Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Hajdú-Bihar megyében, a Szegedi Tudományegyetem Jász-Nagykun-Szolnok, Békés, Csongrád, Bács-Kiskun megyében és a Pécsi Tudományegyetem Tolna, Baranya, Somogy, Zala és Vas megyében végzi el.

Az általam ismert Big Data definíciókat figyelembe véve azt gondolom, hogy e projektet lehet Big Data feldolgozási feladatnak tekinteni, amit csupán azért javasolt rögzíteni, mert így kimondható, hogy ez az első projekt, amely a koronavírus-járvánnyal kapcsolatosan keletkezett országos és komplex adatok elemzésére tesz kísérletet.

Nyilvánvaló, legalább is számomra, hogy számos analízisre lehet, lesz még alkalom és igény. Álljon itt egyetlen példa, amely meglehetősen kézenfekvőnek tűnik.

Ha feltételezzük, hogy hazánkban a járvány platójának közepén járunk, feltételezve továbbá, hogy a járvány lecsengése a felfutásra szimmetrikusan fog lezajlani, továbbá nem véve figyelembe az előbb említett szűrés során keletkező adatokat, azt mondhatjuk, hogy körülbelül 6000 regisztrált fertőzöttel, 4000 aktív esettel és 800 elhunyttal zárul majd a járvány e szakasza (egyre többször hangzik el, hogy lesz egy második hullám is, várhatóan ősszel).

És ha feltételezzük, hogy az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) változatlanul elérhető, és azzal a feltételezéssel is élünk, hogy az egészségügyieknek van idejük és erejük feltölteni az EESZT-be a koronavírusos betegek kezelésével kapcsolatban keletkezett összes dokumentumot, akkor e fontos adatvagyonnak az elemzése is felmerülhet. Azt sem zárnám ki, hogy a mostani járványból okulva, mintegy felkészülve a következő, hasonló járványhullámokra, ki lehetne fejleszteni egy olyan megoldást is, amely kvázi valós időben tenné lehetővé az analízist. Akár sikeres terápiákra, hatékony gyógyszerekre is rátalálhatnánk ekképpen – már a járvány ideje alatt.