ITexec

Tanonc és mestere
Forrás: storyblocks.com
Képzés

Fellendülőben az IT-tanoncság

Olyan házban töltöttem az utóbbi éveket, amelynek egykoron igazi mester is volt a lakója. Tanárnak készült, de szülei egy szakma elsajátítása, az asztalosság felé terelték. Tanonc lett és elindult a mester cím felé. Voltak évek, amikor, már diplomával a zsebemben, gyakran jártam el vele hétvégenként dolgozni, amúgy inasként, hogy segítsem a munkáját, és hogy kiegészítsem családunk jövedelmét egy kis plusszal. S közben, amit lehetett, megtanultam az épületasztalosság akkori gyakorlatából, és elsajátítottam azoknak a szerszámoknak is a kezelését, amelyek közül ma már nincs szaki, aki egyet is tartana a szerszámosládájában. Most meg arról olvasok, hogy terjed az IT-tanoncság tőlünk nyugatabbra.

Vannak iparági szövetségek, egyesületek, amelyek időről időre becslésekkel állnak elő arról, hogy voltaképpen hány IT-s szakember is hiányzik a magyar piacról. Én egy húszezres számra emlékszem, de nem feledem azt, ahogyan akkor ezt a számot fogadtam. Az úgynevezett IT-s szakember nagyon sokféle lehet, külön elmélkedést érdemelne, hogy felvázoljuk, milyen fajta munkakörökről mondható ki, hogy IT-snak számítanak. Bonyolult feladat lenne megadni a választ arra, hogy az úgynevezett IT-s munkakörökben voltaképpen milyen jellegű, milyen mélységű, milyen területekre vonatkozó IT-tudás, -ismeret szükségeltetik.

Az előbbiekben emlegetett szakemberhiányt orrbavágó számokkal nyomatékosítani szerintem helyes dolog, manapság ugyanis kellő tálalás nélkül nincs az a probléma, amely könnyen lenne eljuttatható a döntéshozók magasságába. Én azonban nem a számháború terepén folytatnám e kis dolgozatomat, hanem ott, ahol, úgy tűnik, lehetséges az előrelépés.

Magyarra talán IT-tanoncprogramnak fordítanám az „IT-apprenticeship”-et, ez az angol neve az IT világ növekvő munkaerőhiányát csökkenteni igyekvő, sikeresnek tűnő gyakorlatnak. Például az Amerikai Egyesült Államokban az IT valamely területén a tanonc munkavégzés közben (on-the-job) sajátítja el az adott feladatkör, munkakör elvégzésének fortélyait, emellett pedig erősen személyre szabott elméleti képzésben is részesül. S amikor letelik a tanonc ideje, tehát megszerzi azokat az ismereteket és gyakorlatot, amelyeket elvárnak tőle, megfelelő bizonyítványt is kaphat – a helyi szabályozóknak megfelelően.

Az IT-ben sincs másként, mint mondjuk az épületasztalosok körében, itt is a gyakorlat teszi a mestert, azonban a tevékenység jellege miatt az elméleti felkészítés kiemelt jelentőségű. Lényeges eleme az IT-tanoncképzésnek, hogy a tanonc kap fizetést a tanulóidő alatt is, egyes helyeken az aktuális minimálbérnek megfelelő összeget. Aztán, amikor szabadul a tanonc, a munkakörnek, feladatkörnek megfelelő juttatásban részesül, a piaci trendeknek megfelelő bőkezűséggel vagy éppen szűkmarkúsággal (ez utóbbi az IT-ben kizártnak mondható).

Ahogyan olvasom, vannak országok, ahol az IT-tanoncságnak kialakultak már a jogi, munkajogi, szakszervezeti keretei, amin olyan nagyon nem csodálkozom, hiszen mindössze a szolgáltatói világban ismert és bevett tanoncképzés környezetét kellett átültetni az informatika napi gyakorlatába.

Szakmai szempontból igen érdekes kérdés, hogy melyek azok a területek, ahol ilyen on-the-job módon lehet IT-ssé képezni embereket, továbbá milyen előképzettséggel vagy-és milyen képességekkel kell mindenképpen rendelkeznie a tanoncnak, hogy a siker reményében lépjen a mesterré válás útjára.