Az infokommunikáció lehetőségeinek kihasználása ma egyértelműen a sikeres vállalatvezetés kiemelkedően fontos eszköze. Az ict nélkülözhetetlen a versenyképesség, a szervezeti hatékonyság, az értékteremtés, az erőforrások tervezése, a döntés-előkészítés, a szervezeti teljesítmények mérése területén.
A globális, integrált rendszerek forradalmian új fejezetet nyitottak a szervezeti hatékonyság terén. Ezek az alkalmazások nem csupán automatizálják az értékteremtő láncba tartozó tevékenységek végrehajtását, hanem integrálják is a különböző tevékenységeket. Teszik ezt a szervezet egészében, sőt átlépik az egyes szervezetek határait és integrálják a különböző partnerek egyes folyamatait is. Ezzel elősegítik a folyamatok megfelelő koordinációját, az információk áramlását, vagyis a hatékony értékteremtést – magyarázza Hetyei József senior vezetési tanácsadó, főiskolai vezető oktató.
Az ict fontos az ügyfél elvárásainak és szokásainak pontos megismerésében és a testre szabott szolgáltatások kialakításában, valamint új, hatékony kommunikációs és értékesítési csatornát is biztosít.
Gyors növekedés
Az ict olyan további, fontos lehetőségeket nyújthat, mint az idő- és térbeli korlátok nélküli elektronikus ügyintézés, a távmunka, távoktatás, távtanulás. Ám ahhoz, hogy az infokommunikáció megfelelően járulhasson hozzá a vállalat hatékonyabb működéséhez, magának az ict alkalmazásának is hatékonynak kell lennie. Egyes ágazatokban a vállalkozások működése akár 65-70 százalékban is ict-rendszerekre, eszközökre épül!
Az elmúlt időszakot az informatika gyors növekedése jellemezte. Ez egyrészt a vállalatok növekedésének következménye, amit az informatikának ki kellett szolgálnia, de ettől függetlenül is nőtt az ict szerepe a cégeken belül. Napjainkra a növekedés olyan szintet ért el, s gyakran olyan szituációkhoz vezetett (komplexitás, inhomogenitás, költségek stb.), amikor már a további fejlődéshez minőségi változásokra van szükség az irányítás, az alkalmazások, az infrastruktúra, a szolgáltatások, a folyamatok, a biztonság, illetve a költségek területén.
Problémák
A felhalmozott problémák azt eredményezhetik, hogy az informatika alacsony hatékonysággal működik. Szerencsére azonban az információs és kommunikációs technológia, valamint a vezetés- és szervezéstudomány, a különböző módszerek fejlődése és eredményei, ezek megfelelő alkalmazása megteremtette a szükségessé vált minőségi változások lehetőségét az ict-ben is. Olyan fogalmakkal kell itt megismerkednünk, mint stratégiai tervezés és irányítás, virtualizáció, alkalmazásintegráció, kockázatmenedzsment, szolgáltató informatika (itil), szolgáltatásorientált architektúra (soa), megalapozott licencpolitika, it-kontrolling, outsourcing, teljesítménymenedzsment, projektmenedzsment és minőségirányítás.
Az ict alkalmazása többszintű, hierarchikus rendszerben történik (üzleti alkalmazások, operációs rendszerek, adatbázis-kezelők és további szoftverek, hardvereszközök, hálózatok és így tovább). Minden szinten kialakulhatnak problémák, amelyeket aztán az alsóbb szintek „megörökölhetnek”, miközben hozzáadódnak a saját problémáik és így tovább. Részeredményeket egy-egy probléma feltárásával, megoldásával is el lehet érni, átfogó eredmény eléréséhez azonban teljes, az üzleti célokból kiinduló és az utolsó eszközig terjedő vizsgálatra, az összefüggések feltárására is szükség van.
A gyakorlat
A legtöbb magyarországi vállalat és pénzintézet már végrehajtott, illetve jelenleg is végez ezen a téren problémafeltárást és végrehajtást. Kevés szervezet vállalkozott azonban eddig mindenre kiterjedő megoldásra. Ezen kevesek egyike az Allianz Hungária Biztosító Zrt., amely 2009-től kezdődően hajt végre átfogó projektet az informatika hatékonyabbá tétele érdekében.
Az átalakítási folyamat a biztosítónál három fő célt szolgált – kezdi a sorolást Végh István vezérigazgató-helyettes. A fejlesztések első nagy körében a legfontosabb üzleti cél a biztosítási portfólió nyilvántartási feladatait ellátó alaprendszer úgynevezett szatellit-funkcióinak (jutalékok elszámolása, értékesítés támogatása, ügyfélkiszolgálás) a kiemelése volt önálló, rugalmasan fejleszthető webes rendszerkörnyezetbe. Ennek eredményeképpen háromrétegű technológia jött létre: a legalsó szint maradt a szerződés-nyilvántartó alaprendszer. Köztes rétegként kialakítottak egy middleware környezetet, amely az alaprendszer és a végső felhasználói környezetek közti centralizált adattovábbítást látja el. Legfelülre a front-end rendszerek kerültek közvetlen internetes eléréssel – megfelelve ezzel a mai világban elvárt korszerű informatikai fejlesztési elveknek és struktúrának. Az átrendezés eredményeképpen a vállalat külső partnereit – így többek közt az értékesítőket, kárszakértőket, ügyfeleket – az alaprendszer direkt elérése nélkül, normál internetes adatátviteli vonalon vagy akár mobiltechnológia felhasználásával képes magas biztonsági szinten kiszolgálni.
Az átalakítás második halmazában az Allianz a hardverkörnyezetet optimalizálta. A korábbi jellemzően mainframe-es környezetet risk-Intel alapúra cserélte. Ezzel a hardverüzem és a licencek tekintetében jelentősen mérsékelte a kiadásokat, és megteremtette a háromrétegű alkalmazástechnológia biztonságos és optimális működési hátterét.
A harmadik stratégiai fejlesztési irány az internetes termékek bővítése és az online ügyfélkiszolgálás fejlesztése volt. Ezek a fejlesztések egyrészt magas szintű e-kiszolgálást biztosítanak, másrészt költségmegtakarítást is jelentenek, gondoljunk csak a hagyományos papír alapú folyamatokhoz kapcsolódó nyomtatási-postázási költségek megtakarítására. Mindezen folyamatokhoz – beleértve a szerződéskötéshez kapcsolódó elektronikus kötvények kiállítását – papír alapú aláírásra már nincs szükség, mivel az adatforgalom a biztosító elektronikus aláírásával az ügyfél megbízható azonosításával, megfelelően titkosított csatornán zajlik.
Mártonffy Attila
