Írhat az MI, de szerző nem lehet

Pontosította a tudományos dolgozatokban használt mesterséges intelligencia-íróeszközökkel kapcsolatos irányelveit a Springer Nature. Náluk a ChatGPT-t és hasonló szoftvereket nem lehet szerzőként feltüntetni a több ezer folyóiratában megjelent tanulmányokban.

 

■ AI vs jog vs alkotók

Értsük jól: használhatnak a tudósok mesterséges intelligenciát a kutatás megírásához vagy ötletek generálásához – ha ezt megfelelően közzéteszik. „Kénytelenek voltunk tisztázni az álláspontunkat a szerzőink, a szerkesztőink és a magunk számára”, mondta Magdalena Skipper, a Springer zászlóshajója, a Nature tudományos folyóirat főszerkesztője a The Verge-nek. „Az LLM-eszközök új generációja – beleértve a ChatGPT-t is – valósággal berobbant a közösségbe, amely joggal izgatott és játszik is velük, de olyan módon használja azokat, amely túlmutat azon, ahogyan jelenleg valóban használhatók.”
A mesterséges intelligencia szerzőségének megadása ellen szóló érvek szerint a szoftverek egyszerűen nem képesek ellátni az előírt feladatokat. A szoftverek nem tudnak felelősséget vállalni egy-egy publikációért, nem tarthatnak igényt a munkájukhoz fűződő szellemi tulajdonjogokra, és nem tudnak levelezni más tudósokkal és a sajtóval, hogy elmagyarázzák és megválaszolják a munkájukkal kapcsolatos kérdéseket.

A ChatGPT-t és a korábbi nagy nyelvi modelleket (LLM-eket) néhány publikációban szerzőként tüntették fel, de az eszközök hozzájárulásának jellege és mértéke széles határok között szór. Például egy nyelvi robot az Egyesült Államok orvosi licencvizsgájának (az USMLE-nek) letételét vizsgáló tanulmányban csak annyi volt, hogy a program „hozzájárult e kézirat több szakaszának megírásához”.

Az MI szerzőként való elismerésével kapcsolatban széles körű az elutasító konszenzus. De az MI a publikáció megírásához való felhasználásával kapcsolatban azonban már kevésbé egyértelmű a helyzet, még a megfelelő feltüntetés mellett is. Ez részben az ilyen eszközök kimenetével kapcsolatos, jól dokumentált problémáknak köszönhető. Az MI alapú szövegalkotó szoftverek felerősíthetik az olyan társadalmi előítéleteket, mint a szexizmus és a rasszizmus, és hajlamosak „hihető baromságokat”, tényként feltüntetett téves információkat előállítani. (A CNET nemrég elkezdett AI-eszközöket használni a cikkek írásához anélkül, hogy az olvasókat értesítették volna. Hosszas és kínos helyreigazításokra kényszerültek, aminek során kiderült, hogy a Google gyakori keresési kulcsszavai az MI inputadatai között voltak.)

Az ehhez hasonló problémák miatt egyes szervezetek betiltották a ChatGPT-t, köztük iskolák, főiskolák és olyan oldalak, amelyek megbízható információk megosztásától függenek, mint például a programozási kérdés/válasz-tárhely, a Stack Overflow. A hónap elején egy, a gépi tanulással foglalkozó vezető tudományos konferencia megtiltotta az összes mesterséges intelligencia eszköz használatát a dolgozatok megírásához, bár azt mondta, hogy a szerzők használhatják az ilyen szoftvereket munkájuk csiszolására és szerkesztésére. Hogy pontosan hol húzódik a határ az írás és a szerkesztés között, az nem egyszerű, de a Springer Nature számára ez a felhasználási mód is elfogadható.

„Alapvető, hogy egyértelmű legyen, hogyan áll össze egy dolgozat, és milyen szoftvereket használnak. Átláthatóságra van szükségünk, mivel ez a tudomány végzésének és kommunikációjának a középpontjában áll”, mondta Magdalena Skipper. Szerinte az AI-eszközök betiltása a tudományos munkában hatástalan lenne. Ehelyett a tudományos közösségnek – beleértve a kutatókat, a kiadókat és a konferenciaszervezőket – össze kell fognia, hogy új normákat és a biztonságot szolgáló védőkorlátokat dolgozzanak ki a közzétételre.