A drónok akkumulátorának teljesítménye és élettartama már régóta kulcsfontosságú korlátozó tényezőnek számít az ipari célú felhasználásuknál. A cél természetesen az lenne, hogy egy apró, de okos légijármű minél tovább legyen képes egy felszállással a levegőben dolgozni.
A probléma – azaz a maximális felszállótömeg és az elérhető leghosszabb repülési idő jelentette, szükséges kompromisszumok – megoldásán sokan dolgoznak a világ számos országában. A Dél-Dániai Egyetem kutatói már évek óta foglalkoznak a kérdéssel és egy egészen sajátos választ dolgoztak ki: az elektromos energiát továbbító távvezetékekre „ráülő” és ott önmagukat újratöltő drónban látják a jövőt.
Ez akár Magyarországon is csábító megoldás lehet, hiszen az MVM Csoport kezelésében 3847 km-es hosszúságú villamosenergia-átviteli és 56,897 km-nyi villamosenergia-elosztó hálózat dolgozik. A nagy feszültségű, az energiát nagy távolságra is hatékonyan továbbító átviteli hálózatot hagyományosan a levegőből is ellenőrzik.
Ezt könnyítheti meg egy olyan légijármű, amely képes lenne az éppen vizsgált távvezetéken „feltankolni”, és ismét felszállni.
A dán drónkutatók egy speciális, mechanikus csatlakozórendszert erősítettek fel egy Tarot 650 Sport kvadkopterre (azaz négy elektromotorral és légcsavarral felszerelt drónra). Ha a légijármű fedélzeti rendszerei azt érzékelik, hogy az akkumulátor lemerülőben van, a készülék a kameráját és a milliméteres hullámsávban működő, kis hatótávolságú radarrendszerét használja arra, hogy megkeresse a legközelebbi távvezetéket.
A drón ezután a távvezeték fölé repülve lassan ráereszkedik, és egy pár befelé hajló kar segítségével vezeti a légkábelt a csatlakozórendszerbe. A akkumulátorba egy induktív töltő segítségével kerül be a megfelelő feszültségre transzformált áram, majd ennek teljes feltöltése után a drón önállóan felszáll és folytatja feladatát.
A kutatók először 2022-ben mutatták be elképzelésüket, most pedig már egy továbbfejlesztett csatlakozórendszerrel repül a kísérleti légijármű. Így a technológia valós felhasználási területeit is be tudják vele mutatni „éles” körülmények között.
A Jokohamában, május közepén megrendezésre kerülő IEEE Nemzetközi Robotikai és Automatizálási Konferenciáján (az ICRA2024-en ) bemutatásra váró tanulmányban a kutatócsapat azt állítja: „legjobb tudomásunk szerint ez az első olyan rendszer a világon, amely képes fenntartani a működését számos ellenőrzési/töltési cikluson keresztül, a villanyvezetékekből származó energiát felhasználva, valós kültéri környezetben”.
Az eddigi legsikeresebb és leghosszabb időtartamú teszt során a drón több mint két órán át maradt a levegőben, miközben az ellenőrzött a villanyvezeték segítségével ötször töltötte fel akkumulátorait. A szakértők szerint azonban komoly kérdés a rendszer biztonságos üzemeltetése: ha egy nehezen megközelíthető szakaszon, például magashegyi területen vagy egy sűrű erdő közepén szakítja el a távvezetéket a tankoló drón, akkor az hosszabb áramszünetet is jelenthet akár nagyobb régiók számára is.
