A termelőcégek háromnegyedét érte három vagy annál több kibertámadás egy év alatt egy felmérés szerint, ami jól mutatja, hogy a kiberbűnözők célkeresztjébe kerültek ezek a vállalkozások is. Érthető módon egyre nagyobb figyelmet kap a berendezések és vezérlőrendszereik védelme, az erre fordított összeg öt év alatt a duplájára nőhet.
◼︎ Öt év alatt megduplázódik az OT-védelmi rendszerek piaca
Az már nem számít újdonságnak, ha pénzintézetek elleni kibertámadásokról kapunk hírt, a Covid-járvány kitörése után nem sokkal több országban az egészségügyi intézmények is célkeresztbe kerültek. Az elmúlt időszakban pedig egyre több hír érkezik arról, hogy ipari szereplők, vagy éppen kritikus infrastruktúrákat működtető közműszolgáltatók zsarolóvírus- és egyéb támadásokkal szembesülnek. A termelésben használt programozható logikai vezérlők (PLC-k) az ipari vezérlőrendszerek (ICS-ek), illetve az OT- (operational technology) hálózat agyát jelentik, azonban ezek tervezésekor jellemzően a működés folyamatossága volt a fő szempont, nem a biztonság. Ez érthető is, hiszen többnyire az volt jellemző, hogy a termelőcégek OT-hálózatai egyáltalán nem kapcsolódtak más hálózatokhoz (ezt az IT-biztonságban „air gap”-nek, légköznek nevezik), ezért úgy tartották, biztonságban vannak ezek a kritikus rendszerek.
Kihívások a kibertérből
A helyzet azonban az elmúlt évtizedben alapjaiban változott meg. Az Ipar 4.0 koncepció elterjedésével, az ipari dolgok internete (IIoT) és az informatikai és a termelési rendszerek integrációja lendületet kapott. Ez a trend hatalmas előnyökkel jár, nő a termelékenység, a hatékonyság, gyorsabban tudnak reagálni a vállalkozások a változó helyzetekre – ami például a Covid-járvány alatt, vagy a mostani, magas inflációval, energia ársokkal terhelt időszakban különösen fontos –, illetve javul a nyereségtermelő képességük. Ugyanakkor, ahogyan arra a Fortinet elemzése felhívja a figyelmet, az ipari (OT-) hálózatok az internetre kapcsolódás miatt sebezhetővé váltak a kibertámadásokkal szemben. Az IT- és OT-rendszerek kapcsolódása lehetővé tette a rosszindulatú szereplők számára, hogy megtámadják az „air gap” biztonságából kikerülő OT-környezetek kiberfizikai rendszereit, ami eredményezett is számos súlyos incidenst.
A Fortinet idén márciusban, több mint 500, termelő rendszerekkel foglalkozó szakember megkérdezésével készült felmérésének egyik fő tanulsága, hogy nagyon nagy szükség van az OT-biztonság erősítésére. A kutatás során a válaszadók 93 százaléka jelezte, hogy a felmérést megelőző egy évben legalább egy alkalommal behatoltak az ipari rendszereikbe, 78 százalékuk pedig három, vagy annál is több ilyen incidenst észlelt. Különösen aggasztó, hogy a cégek 19 százalékánál 6-9 közötti támadást regisztráltak egy év alatt, illetve a vállalkozások 7 százalékánál tíznél is több volt belőlük. A termelő rendszereket érintő biztonsági incidensek jelentősen befolyásolják nemcsak a gyártást, de értelemszerűen a nyereségtermelő képességet is. A felmérésből kiderült, hogy a kibertámadások miatt a gyártó cégek felénél volt olyan szintű működési kiesés, amely hatással volt a termelékenységre. A kutatás során a válaszadók harmada arról számolt be, hogy a támadások a bevételekre is hatással voltak, adatvesztést okoztak, a jogszabályi megfelelést nehezítették, illetve negatívan hatottak a márkaértékre.
Túlzott komplexitás
A Fortinet elemzése szerint az, ha nem lehetséges az OT-eszközök, alkalmazások és felhasználók egy központi felületről történő áttekintése, növeli a sebezhetőséget. A könnyű és gyors átláthatóság hiánya nagyban hozzájárul a szervezetek OT-biztonsági kockázataihoz és a gyenge biztonsági helyzethez. Ennek fényében különösen elgondolkodtató, hogy a megkérdezettek cégek mindössze 13 százalékánál van központi felület az OT-aktivitások áttekintésére.
A felmérésből az is kiderült, hogy a termelő vállalkozások nem igazán következetesek az OT-biztonsággal kapcsolatos felelősség kezelésében. A válaszadók mindössze 15 százaléka jelezte azt, hogy a CISO felel a szervezetük OT-biztonságáért, 67 százalékuk pedig úgy nyilatkozott, hogy a termelési rendszereket ismerő mérnökök közül került ki a biztonságért felelős személy.
A tanulmány szerint a vállalkozások túlnyomó többsége 2-8 különböző biztonsági szállítót használ ipari eszközeinek védelmére, és 100-10 000 közötti eszközzel rendelkezik. Ez a komplexitás súlyos biztonsági kihívás, érthető, hogy nagy eséllyel nyílik rés a kibervédelmükben, megnyitva az utat a fenyegetések előtt.
Jelentős károk
Egy másik, a Trend Micro által végzett felmérés pedig abba enged bepillantást, hogy ténylegesen mekkora kárt okozhat, ha a megfelelő biztonság hiánya miatt illetéktelenek behatolnak a termelő rendszerekbe. Az incidensekről beszámoló válaszadók több mint fele (56 százalékuk) szerint a fennakadás négy vagy több napig tartott, a pénzügyi kár átlagos összege pedig körülbelül 2,8 millió dollár volt a 12 hónap alatt. Ebben természetesen nemcsak a leállás miatti bevételkiesés van benne, hanem az is, amikor a zsarolóvírusok küldőinek engednek a cégek és fizetnek nekik. Ugyanakkor az összegben benne vannak a helyreállítás, a megismétlődés megelőzésének és a további személyzet felvételének költségei is.
Ilyen komoly károk és egyre nagyobb fenyegetettség mellett érthető módon a termelőcégek igyekeznek gondoskodni a védelmükről, ami jelentős piaci lehetőségekkel jár a biztonsági megoldásokat szállító cégek számára. A MarketsandMarkets előrejelzése szerint mintegy 15,5 milliárd dollár körül alakulhat az OT-rendszerek kibervédelmére költött összeg globális szinten. A következő időszakban erős fejlődés jön ezen a területen, a kutatócég az általa vizsgált időszakban évente átlagosan 15,8 százalékos bővüléssel számol, így 2027-re a piac mérete a mostani több mint duplájára, 32,4 milliárd dollárosra nőhet.
