Hogyan is kezdődhetne az az év, amelyben világossá válik, hogy az egymással vetélkedő nyelvi modellek lesznek az év szavai a Google 2024-es kereső toplistáján, és az iparban pedig tovább folyik az egyre intelligensebb autonóm rendszerek telepítése. Ahogy az iparvállalatok esetében, úgy a humán állomány esetében is fontos a versenyképesség fenntartása, ehhez pedig csak az adaptáció és a töretlen önfejlesztés lesz a kulcs. Az év kérdése, hogy ki, hol találja meg a helyét a gyártósor mellett.
◼︎ Az Ipar 4.0 HR-szempontból
Nem újdonság, hogy az Ipar 4.0 forradalma során a gyárakat „átbútorozó” digitális technológiák és intelligens automatizáció alapjaiban változtatták meg a munkavégzés jellegét és az ipari folyamatok rendszereit. Az iparban alkalmazott fejlett eszközök, önállóan kommunikálva a teljes értéklánc mentén, integrált rendszert alkotnak, ahol az intelligens összetevők egymással szorosan együttműködve, egymást adatokkal ellátva koordinálják a gyártás folyamatait, például okos ipari számítógépek hálózatba kötött rendszerének segítségével.
Mindezt jelenleg még úgy, ahogy a mérnökök kitalálják és előzetes számítások alapján optimalizálják. Azonban a gép másik oldalán ezek a technológiák fokozatosan kiszorítják a hús-vér munkaerőt az egyszerűbb, ismétlődő feladatok végzéséből. Az ipar aktuálisan zajló forradalma új fejezetet nyit a humánerőforrás területén, ami a kreativitás, innováció és a problémamegoldó készségek felértékelődését hozhatja magával.
Nő az evolúciós nyomás
Akár munkaadóként, akár munkavállalóként állunk a gép valamelyik oldalán, alkalmazkodnunk kell az új munkakörnyezethez, és saját evolúciós sikerünk érdekében fejleszteniük kell technológiai kompetenciánkat, az adatanalitika és a kreatív gondolkodás képességeit. A folyamatos tanulás és alkalmazkodóképesség is nélkülözhetetlen, ha továbbra is a tápláléklánc csúcsán szeretnénk érezni magunkat.
Ha már az év fő kihívásait említettük korábban, nem hagyhatjuk szó nélkül az MI kapcsán felmerülő, húsba vágó, etikai és adatbiztonsági kérdéseket, amelyek többek között érintik a humán munkaerő területét is. Egyre több jel mutat arra, hogy az embereknek az Ipar 4.0-hoz kapcsolódó technológiák etikus és felelős használatát kell elsajátítaniuk. Ez az átmenet egyúttal kihívásokkal és lehetőségekkel is jár, és azok, akik sikeresen fejlesztik és alkalmazzák ezeket a képességeket, az új ipari korszak meghatározó szereplőivé alakíthatják magukat.
Tény, hogy a cégek első számú HR-kihívására válaszként az automatizáció és a gépi tanulás egyre több munkafolyamatot képes egyre hatékonyabban elvégezni, kiváltva a kékgallérosok egyes munkaköreit, ami valóban komoly változásokhoz vezethet hosszú távon a munkaerőpiacon. Míg bizonyos repetitív munkakörök automatizációja idén robbanásszerűen növekedhet, új, magasabb hozzáadott értékű munkahelyek is sorra jelennek meg.
Sok hazai nagyvállalatnál az Ipar 4.0-ás megoldások ma már a mindennapok szerves részei. A magas fokon digitalizált magyarországi gyárakban a munkavállalók szerepei és feladatai átalakulnak. Például a Bosch-nál már tapasztalják azt is, hogy az Ipar 4.0-s technológiák átalakítják a munkafolyamatokat, a feladatmegosztást. A munkatársak egyrészről nagyobb hozzáadott értékű folyamatokkal tudnak foglalkozni, másrészről a technológia nem kiváltja, hanem támogatja a manuális munkavégzést, amely így a hatékonyság mellett biztonságosabbá is válik.
Hatékonyabb munkavégzés, biztonságosabb munkakörülmények
Az aktív élettartam növekedése miatt az új technológiák által kínált jobb munkafeltételek kritikusak lesznek a foglalkoztatás szempontjából. Aki nem használja ki megfelelően ezeket, elveszíti versenyképességét a digitális gazdaságban – vélekednek a Huawei szakemberei, A Huawei Technologies Európai Ellátó Központjában (Pátyon) az 5G-hálózat és az arra épülő Ipar 4.0-s megoldások számos konkrét előnnyel járnak: az új technológiák jelentős mértékben javítják a munkakörülményeket és lehetővé teszik a hatékonyabb, biztonságosabb munkavégzést.
Példaként az önvezető targoncák teljesen automatizálták az anyagmozgatást, míg a mesterséges intelligenciával támogatott vizuális képfeldolgozó megoldások gépi látással helyettesítik az emberi szemet. Ennek eredményeként olyan feladatoknál váltották ki az emberi erőforrást, amelyek veszélyesek, nagy fizikai terheléssel járnak vagy megerőltetőek, javítva ezzel az alkalmazottak munkakörülményeit, a munkahelyi ergonómiát.
| Új munkakörökben az ember
Az új gyártási folyamatoknak köszönhetően új munkakörök is létrejönnek, amely feladatok szintén új kompetenciákat kívánnak. Abban mindenki egyetért, hogy rendkívül fontos erre felkészülni és a munkatársakat is felkészíteni. A digitalizáció már jelen van a dolgozók mindennapjaiban. Az emberek és gépek közötti kapcsolat mellett a munkavállalók közötti digitális és valós idejű kapcsolat teljesen új szintű információcserét tesz lehetővé. Legyen szó műszakátadásról vagy meetingszervezésről, mindez már digitálisan, valós időben lebonyolítható. Ez egyrészt megkönnyíti a mindennapi munkavégzést, másrészt lehetővé teszi az átláthatóságot és az ismeretek átadását. A Bosch-nál a szellemi munkakörben dolgozó kollégák munkafolyamatainak jelentős része már digitálisan zajlik. Emellett folyamatosan biztosítják a digitális tanulás lehetőségét is. A fizikai dolgozókat pedig rendszeres képzésekkel készítik fel a digitalizált jövő kihívásaira. |
Az ember és a digitális eszközök közötti kapcsolat a programozás, az adatátvitel és -elemzés révén az egyik legfontosabb tényező az automatizált gyártási láncban. Napjainkban például már mindennapos, egy-egy munkafolyamatnál az operátor kezének vezetése okosszemüveggel, tablettel, szkennerrel, demonstrációs videóval. A Bosch hazai telephelyein azt tapasztalják, hogy ezeknek az eszközöknek a használata munkavállalók számára inspiráló, tetszik nekik, hogy ilyenek világszínvonalú eszközökkel dolgozhatnak.
A legfejlettebb technológiát nemcsak a dolgozók kiválasztására alkalmazzák – például MI-alapú HR-eszközökkel –, hanem a betanításban, a dolgozók továbbképzésében is szerepet kap. A Huawei például MI-alapú kiterjesztett valóság (AR-) megoldást alkalmaz, többek között karbantartásra, a munkatársak oktatására, magas érzékenységű műveletekre, valamint távoli műszaki segítségnyújtásra. Ezzel jelentősen lecsökken az utazási idő és költség is, hiszen a technológia alkalmazása révén nem kell egy külföldi mérnöknek, vagy mérnökcsapatnak egy távoli országba utaznia egy hiba elhárításához, hanem a felhő alapú megoldások révén közvetlenül tud részt venni a projektekben.
Mesterséges intelligencia az új buzzword
A Bosch-nál kiemelten fontosnak tartják a mesterségesintelligencia-alapú fejlesztéseket. A tervek szerint az idei év végére minden Bosch termék tartalmaz majd MI-t, illetve annak segítségével fejlesztik vagy gyártják azokat. A vállalat eredetileg 2025-ig tervezte ennek megvalósítását, ám jó úton jár, hogy hamarabb teljesítse ezt a célkitűzését. A gyártási műveletekben a technológia segít minimalizálni a hibás működést, javítja a gépek és rendszerek kihasználtságát, és optimalizálja a folyamatokat. Az MI a legfontosabb szerepet a gyártási folyamatok során tölti be, például a gyártásoptimalizálásához szükséges adatelemzéseknél, egyes folyamatok optikai ellenőrzésénél vagy a gyártósori berendezések karbantartásának tervezésénél.
A Huawei Technologies is támogatja és ösztönözi a mesterséges intelligenciához kapcsolódó technológiák innovációját és alkalmazását az iparban és gyártásban. Ennek keretében a vállalat együttműködik az ENSZ Iparfejlesztési Szervezetével, amellyel közösen idén júliusban indulhatott el a „Mesterséges intelligencia felhasználása az ipar és a gyártás területén” (AIM Global) nevű globális kezdeményezés.
Az 5G a valódi forradalom az iparban
Nem kérdéses azonban az sem, hogy a következő időszak egyik legfontosabb trendje a privát 5G hálózatok elterjedése lesz a gyártás területén. Az 5G-re épülő, mesterséges intelligenciát, kiterjesztett valóságot és számítási felhő technológiákat alkalmazó megoldások nem csupán a gyártási folyamatok hatékonyságát növelik, hanem kézzelfogható üzleti és társadalmi értéket teremtenek. Mindezt a számok is alátámasztják: az új technológiák bevezetése óta a Huawei üzemének hatékonysága általánosságban 30 százalékkal, bizonyos folyamatokban pedig 40 százalékkal növekedett, miközben a kockázatok 50 százalékkal csökkentek.
Először 2019 végén vezette be a Huawei az 5G-hálózatra épülő automatizálási megoldásokat. Azóta a pátyi üzemben saját maghálózat és egy, a felhőhöz hasonló, helyi, edge computing rendszer működik együtt, amelyek lehetővé tették az önvezető járművek implementálását és a teljes logisztikai rendszer automatizálását.
A cég logisztikai részlegén négy önvezető targonca működik, amelyek a beérkezéstől a tárolásig, majd az alkatrészek összegyűjtéséig és az összeszerelési pontokra szállításáig teljesen automatizálják az anyagmozgatás folyamatát. Emellett mobil munkaállomásokat vezettek be, amelyek a nagyobb méretű anyagok összeszerelését támogatják: nem az anyagot mozgatják a gyárban, hanem a munkaállomás megy helybe elvégezni a feladatot.
A hibás termékek, csomagolások kiszűrését mesterséges intelligenciával támogatott vizuális képfeldolgozás segíti, valamint a fent említett kiterjesztett valóság (AR-) technológiát használják. A pátyi üzemben már működő megoldások a jövő intelligens gyárainak tipikus alkalmazásai és alapvető képességei lesznek, amelyek segítik a gyártókat a rugalmasabb és adaptívabb üzemek létrehozásában, ezáltal növelve a termelékenységet és csökkentve a költségeket. Emellett a gyártás CO2-lábnyoma is csökken.
Már nem robot – új szerepben az ember
Az Ipar 4.0 hozta technológiai változások a humánerőforrás-gazdálkodás területén is mélyreható átrendeződést hoztak magukkal. A gépek és szoftverek átvállalják a rutinszerű, ismétlődő feladatokat.
Nemcsak az MI és az automatizáció előretörését jelenti az Ipar 4.0, hanem a munkavállalók számára is új kihívásokat és lehetőségeket teremt. Az emberi munka értékét elsősorban már azok a készségek határozzák meg, amelyeket a gépek nem képesek utánozni, így nagyobb a munka hozzáadott értéke. A kreativitás, az innováció és a problémamegoldás azok a fő területek, amelyeken az emberek kitűnhetnek, és amelyekre egyre inkább szükség lesz a jövőben az iparban is.
Az új technológiák térnyerése azt is jelenti, hogy a munkavállalóknak folyamatosan fejleszteniük kell készségeiket és alkalmazkodniuk kell az új kihívásokhoz. A HR-nek a képzésre és fejlesztésre kell összpontosítania, hogy biztosítsa a munkaerő folyamatos adaptációját az Ipar 4.0 által támasztott új kihívásokhoz.
Az aktuálisan zajló ipari forradalom az ember szerepének újraértelmezésével jár, nemcsak azt ellentéteket emeli ki, hanem a hatékony együttműködés feltételeit is megteremti. Az intelligens automatizáció – ahogy az MI aktuális fejlettségi szintjén lévő alkalmazások – nem helyettesítik az embert, hanem képességeit mintegy kiegészítve lehetőséget teremtenek a közös és hatékonyabb értékteremtésre.
