Rekordszámú, több mint félmillió ipari robotot helyeztek üzembe a múlt évben világszerte, ráadásul az emberek melletti munkavégzésre is alkalmas, együttműködő robotok (cobotok) száma is csúcsot döntött. Mesterséges intelligencia bevetésével pedig akár a felére is csökkenthető a robotok programozásához szükséges idő.
◼︎ Mesterséges intelligencia segíti a robotok hatékony alkalmazását
Folyamatosan bővül az ember-robot együttműködésre tervezett robotok köre: idén különösen a nagyobb hasznos teherbírású és hatótávolságú új cobotok nyitottak új felhasználási lehetőségeket a termelővállalatok számára – fogalmazott szeptemberben megjelent köszöntőjében az International Federation of Robotics (IFR) nevű szervezet új elnöke, Marina Bill, aki az első nő ebben a pozícióban. Az elnökasszony szavai jól érzékeltetik az egyik fontos változást, amely az ipari robotok világában történik, és bár az idei adatokra még várni kell, a tavalyi számok azt mutatják, hogy globális szinten minden korábbinál nagyobb az igény arra, hogy egyre intelligensebb gépekkel támogassák a termelő tevékenységet.
Rekorddöntő robotok
Az IFR összesítése szerint a múlt évben világszerte 517 ezer ipari robotot állítottak üzembe a vállalkozások. Ez több szempontból is mérföldkőnek számít: egyrészt először lépte át a félmilliót az új robotok száma egyetlen évben, másrészt a növekedés üteme – 31 százalékos fejlődés éves szinten – már felülmúlta a pandémia előttit. A tavalyi eredmény egyben azt is jelentette, hogy hat év alatt több mint duplájára nőtt az egy esztendő alatt üzembe állított új ipari robotok száma, 2021 végén pedig már 3,5 millió ilyen gép dolgozott a világ gyáraiban. A látványos növekedésben meghatározó szerepet játszik, hogy egyre több termelőcégnél látják be, hogy a versenyképesség megtartásában, illetve a váratlan helyzetekre való gyors és hatékony reagálásban, az ellenállóképesség (reziliencia) növelésében meghatározó szerepet játszik az Ipar 4.0 koncepció alkalmazása, ezen belül pedig az automatizáció szintjének növelése.
Nem meglepő módon, ha robotizációról van szó, akkor az új gépek alkalmazásában Kína jár élen, tavaly több mint 268 ezer robotot állítottak munkába az országban, ami éves összevetésben 51 százalékos növekedés jelentett. A távol-keleti államban már több mint egymillió robot dolgozik a gyárakban. A második legnagyobb piac az új robotok számára Japán volt 2021-ben, valamivel több mint 47 ezer berendezés kezdte meg működését az ázsiai szigetországban. Érdekesség, hogy Japán nemcsak használja, de készíti is az ipari robotokat, ráadásul meglehetősen nagy számban, tavaly 186 ezer ilyen gépet exportáltak.
Európában az látható, hogy a világátlagtól ugyan elmarad a robotizáció fejlődési üteme, de dinamikus növekedés van ezen a kontinensen is. A múlt évben 84 ezer ipari robotot üzemeltek be Európában, ami 24 százalékkal haladta meg a 2020-as értéket.
Töretlen fejlődés
Idén 10 százalék körüli növekedéssel számolnak az IFR-nél, az üzembe állított ipari robotok száma elérheti az 570 ezret. A szervezet várakozásai szerint középtávon is folyamatos fejlődés jöhet, 2025-re megközelítheti a 700 ezret az új ipari robotok száma. Hátráltathatja azonban a fejlesztéseket a magas infláció az amerikai kontinensen és Európában, a dráguló hitelek, valamint a kínai gazdaság lassulása. A geopolitikai feszültségek mellett a Covid-járvány hatásai is érvényesülnek még, az időnként elrendelt helyi lezárások Kínában például az ellátási láncokban okozhatnak fennakadásokat.
A nehézségek ellenére a robotok gyártói tele vannak megrendelésekkel, ami azt mutatja, hogy a termelőcégek még ebben a helyzetben is törekednek a magasabb szintű automatizációra a hatékonyság növeléséért. Továbbra is komoly igény mutatkozik az ipari robotok iránt az elektronikai ipar szereplői részéről, emellett fontos tényező az is, hogy az autóipar jelentős átalakuláson megy át az elektromos járművek térhódítása miatt, ami szintén növelheti a keresletet a robotok iránt. Sok országban pedig még mindig komoly problémát jelent a munkaerőhiány, amin szintén enyhíthetnek a robotok.
Az ipari robotokat vásárlók számára egyre fontosabb az integrálhatóság és a plug and play lehetőség. Emellett a könnyű programozhatóság is kulcstényező, különösen a nagyon vegyes termékportfóliójú, jellemzően kis volumenű gyártást végző ügyfelek esetében, akik nem rendelkeznek házon belüli robotikai szakemberekkel. Ezt felismerve az ipari robotok gyártói egyre inkább egyszerűsített, gyakran grafikus programozóeszközöket kínálnak, amelyek előre testre szabott építőelemeket biztosítanak, és jellemzően tableteket is használnak interfészként.
MI-vel hatékonyabb
Az IFR elemzése szerint jelentős előrelépés tapasztalható a robotrendszerek digitalizálása és összekapcsolhatósága esetében is. A digitális ikrek lehetővé teszik a távfelügyeletet és a flottakezelést, a prediktív karbantartást és a folyamatoptimalizálást, megnyitva az utat új üzleti modellek előtt is.
Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az emelkedő energiaárak és a klímavédelmi szempontok előtérbe kerülése miatt egyre nagyobb figyelmet fordítanak a termelési eszközök fenntarthatóságára. Ez azzal jár, hogy a teljes bekerülési költség (TCO) vizsgálata nagyobb szerepet kap a fejlesztések, beruházások során, ami kedvez a kevésbé energiaigényes robotok elterjedésének, valamint a javíthatóság és a gépek felújítása is fókuszba kerül a teljes élettartam meghosszabbítása érdekében.
Természetesen a robotok mellett egyéb technológiák is támogatják az Ipar 4.0 koncepcióhoz kapcsolódó automatizálást. Új lehetőségeket nyit meg például a fejlett képalkotó-rendszerek és a mesterséges intelligencia (MI) kombinációja a raktári folyamatok, például a komissiózás, valamint a minőségellenőrzés területén. Az IFR tanulmánya szerint az MI lehetővé teszi a robotok számára, hogy valós időben érzékeljék, és önállóan reagáljanak a külső környezetükre, például felismerjék egy tárolóban az ömlesztve odakerült tárgyak közül azokat, amelyeket ki kell válogatniuk, vagy automatikusan azonosítsák a hegesztési pontokat egy új alkatrészen.
A mesterséges intelligencia a robotok programozásához szükséges idő és erőforrások csökkentésére is alkalmas. A programozás és az integráció a robotalkalmazás költségeinek 50-70 százalékát teszi ki. Ez, valamint a robotok az új gyártási folyamatok követelményeihez való folyamatos hozzáigazításának idő- és költségigénye sok vállalkozás számára ellehetetleníti az automatizációt a kiadások miatt. Szakértők becslése szerint azonban a mesterséges intelligencia végső soron a felére csökkentheti a robotok programozásához szükséges időt, valamint jelentősen mérsékelheti az új feladatra történő átállításhoz szükséges időt.
