Ahogy a kihívások, úgy a digitalizáció és az automatizáció mentén felsorakozó technológiai vívmányok is nagyban alakítják a raktárlogisztika területét, emellett az e-kereskedelem bővülése új, innovatív megoldásokat kíván. A trendekről a terület szakértőjével, Bérces Pállal, a QLM tulajdonos-ügyvezetőjével beszélgettünk.
◼︎ Diszrupció a raktárlogisztikában
– A gyártási, szállítási, logisztikai és egyéb részlegek döntéshozóinak 27 százaléka teljes automatizálást tervez 2024-re. Mi várható a QLM szerint a magyar piacon, milyen konkrét trendek határozzák meg a cégek raktározási stratégiáját 2024-ben?
– Mi elsősorban a raktározási és termelésellátási logisztikáról tudunk nyilatkozni. Egyértelmű a nagyobb társaságok nyitottsága a belső logisztikai folyamatok automatizálására. Ennek mozgatórugói főleg a következő szempontok.
• A logisztikai szektorban jelentős a munkaerőhiány, ez még fokozottabban igaz a speciális környezetekben, mint például a fagyasztó raktárakban. Ismerünk olyan társaságot, ahol az elmúlt években már egyáltalán nem kaptak a magyar piacról megoldást, így külföldről szerzik be a targoncásokat.
• Jelentősen megnőttek a raktárakban a műveletszámok, tehát sokkal több feladatot kell elvégezni, mint korábban. A webshopos értékesítéssel gyakorlatilag a raktárakba helyeztük a boltok feladatait, sőt a vevő helyett a raktári dolgozóknak kell elvenni a polcról az árut, azt becsomagolni, postázni, stb. A megnövekedett igények többlet erőforrást igényelnek.
• A rendelkezésre álló tárolóterületek mérete indokolttá teszi a nagy magasságú tárolást, amely másként nem oldható meg.
A lényeg, hogy az érdeklődés érezhető a technológiai megoldások irányába. Már az is kimondható, hogy a logisztikai szektor egyre inkább befogadja az automatizálás lényegesen magasabb beruházási költségeit. Ennek ellenére nem lehet azt mondani, hogy ez egy általános trend lenne. A magas invesztíció miatt nyilván a nagyobb, tőkeerősebb cégek hajlandók megfontolni a lehetőséget, a kisebb cégek érdeklődők, nem reális célként kezelik ezt a területet.
Jellemzően annyit még általánosságban el lehet mondani erről a területről, hogy sok esetben nem is ismerik a cégek a logisztikai automatizálás nyújtotta lehetőségeket. Előfordulnak a konkrét igények, melyek akár már elavult technikák, vagy kevésbé közelítik a tényleges és teljeskörű megoldást.
– Milyen tendenciák várhatóak az intralogisztikában idén vagy előre tekintve az elkövetkezendő években? Trendek tekintetében mennyire kap szerepet az automatizáció mellett a digitalizáció és például az MI? (Digitális ikrek általi modellezés stb.)
– Szerintem ez nem „idén” kérdése. Az elmúlt években hatalmas választék jelent meg a piacon a logisztikai automatizálás területén. Ugyanazt a problémát akár más-más technológiával, technikával jól meg lehet oldani. A kihívás a megfelelő megoldás kiválasztása. Továbbra is igaz az az általános mondás az automatizálás területére, hogy az automata rendszerek jellemzően azt az igényt szolgálják ki, amelyre fel vannak készítve. Tehát akkor végzünk jó tervezési munkát, ha rendelkezünk széleskörű termékismerettel és azzal a képességgel, hogy mélyen megismerjük a feladatot, amelyre fel kell készíteni az automatát. Ezek a kulcskérdések. Ezeket a feladatokat álláspontom szerint a rendszerintegrátor szakcégek tudják jól ellátni.
A termékgyártók (például egy adott automata rendszert gyártó cég) természetesen a termékét szeretni eladni. Ők nem szigorúan a probléma felül közelítik meg a helyzetet, hanem az ajánlott berendezésük megfeleltetése felől, tehát a cél a feladat, probléma átalakítása olyan mértékig, hogy az adott automata berendezés megfeleljen a megoldásra. Meggyőződésem, hogy ez nem jó irány. A helyes út a feladat, a probléma középpontba állítása és ehhez illeszteni az automatizálási megoldást, esetleg minimális módosításokkal (de csak az elkerülhetetlen mértékig) a feladatot illeszteni a berendezéshez. Nem kérdés, hogy ez a nagyobb kihívás rendszerintegrációs oldalról, de a legjobb végeredmény ezzel a módszerrel garantálható.
A digitalizáció egyértelmű cél, melynek eredményeként hatalmas adatbázisokat hozunk létre, melyek elemzéséhez ma már az MI használatát is igyekszünk bevetni. Ezek egyértelmű célok, de ezekről sem mondhatjuk, hogy általánosságban érvényes törekvések. Mindenki tudja, hogy ez a jelen/jövő, de sok-sok cég mégsem tesz kellő lépéseket ezirányba. Itt is elmondható, hogy a nagyobb társaságok már komoly befektetéseket tesznek ezek megvalósítása érdekében és hisznek abban, hogy az információ világát éljük, az adatok elemzése létkérdés.
Társaságunk is komoly fejlesztéseket tesz annak érdekében, hogy mind a WMS (QLM-WaProM), mind az ERP (QLM-PULI) szoftverünk esetben bevessük a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségeket
– Egy kutatás szerint az automatizálási folyamatok javítása az ellátási lánc menedzsereinek legfőbb célja a következő egy-két évben. Mik azok a pontok, termékek, szolgáltatások, ahol a legnagyobb növekedést várják és miért?
– Mi azt gondoljuk, hogy az ellátási láncban az autonóm önvezető eszközök elterjedése okozhat egy jelentős változást. Ezen megoldásokkal a nem produktív tevékenység jelentős erőforráshiányát oldhatjuk meg nagy biztonsággal. A megoldás hatalmas előnye a rugalmassága, a rendelkezésre álló erőforrások relatív könnyen illeszthetők a változó igényekhez. Pl. amennyiben a termelésellátást megoldjuk egy egyszerű önjáró hordozóeszközzel, melyek beruházási díja (egységára) elviselhető mértékű, akkor a már kiépített infrastruktúrába könnyen illeszthetők a megnövekedett igényekhez igazodó újabb eszközök. Az ellátási lánc növekvő terhelésére egy-egy újabb eszköz egyszerű beállításával le tudjuk követni az igényeket. Azt gondoljuk, hogy a rendszerszintű rugalmasság adja a megoldást a rendszerek elterjedésére.
– Milyen versenyelőnyt biztosít az, ha egy vállalkozás ma úgy dönt, hogy automatizálja raktározási folyamatait?
– Talán elmondható, hogy kétféle vállalat létezik jelenleg: amelyik már automatizálta valamely folyamatát, és az, amelyik automatizálni fogja. Ezek tükrében az alábbi – vállalati vezetők számára rendkívül jótékony – versenyelőnyökkel képesek működni az automatizált raktárak. Biztosabb, tervezhetőbb működés. Kisebb a „humánfaktor” okozta kockázat. Nagy hatékonysággal működnek a rendszerek, akár nagyobb kiszolgálási sebességet nyújthatnak. Egyes speciális esetekben a működés elemi biztosítását jelenti, például fagyasztott terekbe egyre kevésbé lehet munkaerőt szerezni.
Hosszú élettartam jellemzi ezeket a megoldásokat, ennek megfelelően jellemzően hosszabb megtérüléssel is kell tervezni.
– Milyen lépéseket kell megtennie egy vállalatnak, és a QLM például hogyan tud segíteni ebben?
– Az első lépés, hogy felvegye velünk a kapcsolatot az ügyfél, és bemutassa azt a problémát, amelyre megoldást keres. A feladatot megismerve tudunk megoldásokat javasolni a partnereknek akár a tárolás, raktározás, komissiózás, akár a belső anyagmozgatás, ellátási lánc támogatására.
Megoldásaink teljes körűek, tehát a koncepcióalkotástól kezdve, a kivitelezési tervek készítésén, szakági tervegyeztetéseken át a megvalósításig, projektvezetéség és a bevezetést követő üzemeltetés műszaki támogatásáig, beleértve a rendszerek fizikai megépítését és teljes körű vezérlését is. Az általunk megvalósított rendszerek tartalmazhatnak saját fejlesztésű, saját gyártású és más gyártók által szállított rendszerkomponenseket is.
A rendszerek szoftveres irányítását saját fejlesztésű raktárirányítási és folyamatvezérlő szoftverekkel oldjuk meg. Társaságunk saját alkalmazású logisztikai tanácsadókkal, gépész- és villamosmérnökökkel, PLC- és szoftverfejlesztő kollegákkal, szervizmérnökökkel és projektvezetőkkel rendelkezik, ezzel biztosítva a magas szintű tudásbázist ezen a területen.
– Az elmúlt években felértékelődőtt az energiahatékonyság kérdése az iparvállalatok esetében. Hogyan csökkentik az energiaköltségeket a korszerű raktártechnikai megoldások?
– Őszintén szólva egy projektet sem tudok mondani, melyek kimondottan az energiamegtakarításról szóltak volna. Minden esetben a kapacitásigények generálták a projekteket. Ennek ellenére a törekvés megvan a hatékony rendszermegoldások érdekében.
– A szakértők szerint az energiahatékonyság a méréssel kezdődik az intralogisztikában is. Milyen megoldások segítik a gyártó vállalatokat, ha a QLM megoldásait választják? Az adatok elemzését milyen folyamatok követhetik, hogy ne csak számaink legyenek, hanem valóbban optimalizálni tudjuk folyamatainkat.
– Említettem, hogy nem az energiahatékonyság a fókusz, bár végül elérjük ezt a célt is. Általában a működési hatékonyság maximalizálása a cél, azaz legrövidebb úton, leggyorsabban elvégezni a feladatokat. Ezeket a döntéseket a szoftverek hozzák meg előre definiált algoritmusok alapján, vagy az MI segítségével.
A rendszerműködés alapjait pedig kétségtelenül adatelemzéssel teremtjük meg. Ahhoz, hogy jó rendszereket építsünk, elengedhetetlenek a megfelelő méretű (minél nagyobb) és minőségű adatbázisok, amelyek értékelése után lehet tervezni. Az első és legizgalmasabb kérdés egy ilyen rendszer tervezése során, rendelkezik-e a társaság megfelelő adatokkal? Rossz hírem van, mert még nagy nemzetközi vállalatok esetén is azt tapasztaljuk, hogy a tervezési adatok előállításához szükséges adatgyűjtéseket el kell végeznünk, nem állnak rendelkezésre. Az már egy hatalmas előny, ha egy társaság rendelkezik évek óta használt és jól felépített, karbantartott logisztikai folyamatirányító szoftverrel. Ezen szoftverek adatbázisai lehetnek a kiindulási pontok. Ezért is gondoljuk azt, hogy számos cég esetében még nem is az automatizálás az első lépés, hanem a folyamatirányítás és adatgyűjtés, amelyek megteremtik a későbbi automatizálás döntési alapjait.
– A mérés mellett a raktározási folyamatok irányítása is kiemelkedő fontosságú, ezen a területen milyen irányokat, megoldásokat látnak szoftveres és hardveres oldalon?
– Azt gondolom, valahol itt van a belépés az automatizálás területére. A társaságok nagy részénél egy hatalmas lépés, hogy raktárirányító szoftvert, ún. WMS-t vezetnek be. Ez a szoftver irányítja a társaság logisztikai folyamatait, jellemzően a raktári és termelésellátó folyamatait. Szeretném kihangsúlyozni az „irányítás” szót. Tehát a WMS megmondja, ki mit csináljon, azt ellenőrzi, és könyveli. Ezek a rendszerek a dolgozókra testreszabott, priorizált feladatokat osztanak ki digitális eszközökön keresztül. A QLM-WaProM (saját fejlesztésű 100%-ban magyar WMS) képes az adott cég teljes raktározási és ellátási folyamatait irányítani úgy, hogy optimálisan/maximálisan kihasználja a rendelkezésre álló erőforrásokat akár manuális, akár automata rendszerelemeket alkalmazunk. A folyamatirányító szoftver és az ember közötti kommunikációt számos hardver támogatja. Ez történhet a jól ismert pisztolyterminálokkal, akár egy alkarterminállal kiegészítve egy bluetooth-os ujjszkennerrel, sőt akár okosszemüveggel, fényjelekkel támogatott technikákkal.
– Mi a helyzet az e-kereskedelem terén, a piac meghatározó szereplőivé váló online webáruházakkal? Számukra milyen speciális megoldások léteznek? Őket mennyire tudják segíteni az automatizált raktári intralogisztikai megoldások?
– Ezen rendszerek számára a legnagyobb kihívás a rendkívül intenzív komissiózási feladat hatékonnyá tétele. A komissiózás támogatására számos automata megoldás került a piacra. A hagyományos miniload rendszerek egyre inkább háttérbe szorulnak a korlátozott mozgatásszámok miatt: nem tudnak annyi tételt kihordani és visszatárolni, mint amennyire szükség lenne. Helyettük egyre inkább a különböző shuttle-technológiák, robotkocsis kihordórendszerek kerülnek előtérbe, amelyek jól skálázhatók a tárhelyszámok és a mozgatási igények tekintetében.
Az e-kereskedelem logisztikai raktárai több esetben robotkocsikkal támogatott komissiózó rendszert használnak. Ez esetben a robotporszívóhoz hasonló, csak nagyobb robotok a jellemzően raklap alapterületű tároló állványok alá hajtanak, azokat a „hátukra” véve az állványt elszállítják a komissiózó munkatárs elé, aki ott leveszi a szükséges termékeket a megjelölt tárhelyről, és a gyűjtőládába helyezi. A robot a tároló állványt ezután visszaszállítja egy szabad tárolóhelyre. Az ember előtt sorba érkeznek a robotok a tárolóállvánnyal, és komissiózás után haladnak a tárolóhelyekre.
Ez a technika egyre gyakoribb az e-kereskedelembem. Általában azt kell mondani, ebben a szektorban általános cél az „áru az emberhez” elvű komissiózás megvalósítása, azaz a kiszedésre kerülő áruért ne kelljen a dolgozónak sétálni, hanem annak tárolóhelye egy álló helyzetből elérhető legyen számára.
