Ma már széles körben elterjedt nézet az agráriumban, hogy nem lehet költséghatékonyan termelni precíziós gazdálkodás nélkül. Az ugyanis optimalizálja a költségeket és minimalizálja a veszteséget, felhasználva ehhez a legújabb technológiákat, számítógépes szoftvereket, szenzorokat és egyéb eszközöket.
◼︎ Adatalapú döntések a mezőgazdaságban – PREGA 2024
A szenzorok használatával a gazdálkodók pontosan meghatározhatják például a talaj nedvességtartalmát, a növények aktuális állapotát és más fontos adatokat. A GPS-vezérlésű gépek segítségével pontosan, üzemanyag- és más inputanyag-pazarlás nélkül tudják elvégezni a talajművelést, a vetést, a műtrágyázást, az öntözést, a permetezést, vagy éppen a betakarítást. A légi felmérés és a drónok használata lehetővé teszi a termőterületek gyors és hatékony felügyeletét, így a gazdálkodók precízebb adatokat kaphatnak a növények állapotáról és az adott területtel kapcsolatos környezeti tényezőkről, amelyek révén optimalizálhatják a termelési folyamatokat, csökkenthetik a költségeket és növelhetik a terméshozamot.
A mezőgazdaság az új ipar
Magas érdeklődés kísérte a Precíziós Gazdálkodási Konferencia és Kiállítást, azaz a PREGA-t. A három nap folyamán szó esett egyebek közt a precíziós talajjavításról, állattartásról, zöldségtermesztésről, robottechnológiáról, agrárinformációs rendszerekről, a mesterséges intelligencia mezőgazdaságban betöltött szerepéről.
Az elmúlt két évben előbb az aszály, majd az alacsony terményárak és magas inputköltségek miatt elszenvedett veszteségek okán a gazdák figyelme a precíziós technológia felé fordult. 2023-ban pedig Magyarország agráriumába a precíziós technológia – nem kis részben köszönhetően az e körben kiírt pályázati forrásnak – gyakorlatilag berobbant.
„Szerintem jó döntés volt, hogy szakmai fórumunk témájául az agrárdigitalizációt választottuk, mert mára ez áthatja az egész agráriumot, rengeteg változást hozott a gazdák életébe, hangsúlyosan jelenik meg a 2024-es pályázati kiírásokban is, és nemcsak a precíziós pályázatokban”, mondta Bolyki Bence, a szervező Agroinform.hu vezetője.
Már nem csak önkéntes alapon
Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára szerint az adatalapú és precíziós technológiákat alkalmazó működés ma már minden olyan gazdálkodó számára elkerülhetetlen, aki terményeivel, áruival a globális versenypiacokon kíván megjelenni, ahol az árakat nem hazai, hanem külső folyamatok alakítják.
„Az utóbbi időszakban könnyebbé vált a témával kapcsolatos diskurzus, hiszen nagyon sok ember számára a mindennapok részévé vált a digitalizáció”, mondta az államtitkár. „Életünkbe beépült a mesterséges intelligencia is, hogy értékként, vagy fenyegetésként, ezt még nem tudjuk pontosan. Mindez, azt gondolom, nagyban hozzájárul ahhoz, hogy erről a mezőgazdasági termelőkkel is egyre intenzívebb párbeszédet folytathassunk”, fejtette ki.
Az IT alkalmazása megjelent a kötelezettségek között: kapcsolódik a termelés és az uniós támogatásokhoz való hozzájutás minden szintjéhez, így a kötelező adminisztrációhoz, és jogosultsági feltételként is megjelenik. Ez a kérdés ma egész Európában egyfajta feszültségpontot jelent. „Sokak számára kétséges, hogy a követelmények teljesítése hogyan lehetséges, ha egyáltalán. Alapkérdés, hogy vajon tart-e ott a ma főleg az idős generációk munkájára épülő mezőgazdaság, a 9 millió európai termelő, hogy ezeket a kötelező adatszolgáltatási rendszereket ’rájuk húzzuk’?”, fedte fel kétségeit Dr. Feldman Zsolt.
Fontos, hogy az adatalapú mezőgazdaság nem kényszer, hanem a jövedelmezőséghez vezető, nélkülözhetetlen eszköz. Tudatos, átgondolt és felelős döntéseknek kell születni az agráriumban. „Nem feltétlenül hiperdrága technológiákra kell gondolni, hiszen ma már rengeteg olyan startup működik, amelyek reális áron tudnak a vállalkozások igényeire szabott megoldásokat nyújtani”, fogalmazott az államtitkár. Hozzátette: az előrelépést segítendő, az idén kiírandó pályázatokban már az üzleti tervben szerepeltetniük kell a pályázóknak valamiféle megvalósítandó digitális elemet, amely az elbírálás során pontot, pontokat ér, kvázi jogosultsági feltétellé lép elő.
Meg kell találni a releváns információt
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke egyebek közt leszögezte: a precíziós gazdálkodás ma az agrárium fontos része, sőt, a jövőjének kulcsa. „A mögöttünk hagyott években jelentős fejlődés ment végbe mind a szoftverek, mind a hardverek célirányos fejlesztéseiben”, jelezte. „Egyre több a felhasználóbarát, akár mobilalkalmazáson keresztül is kezelhető megoldás, amelyek segítenek a döntéshozatalban, a gazdálkodók pedig mindinkább nyitottak az új technológiákra, látva azok előnyeit, hatékonyságát. Mind többen ismerik fel közülük, hogy a hosszú távú fenntarthatóság és versenyképesség érdekében elengedhetetlen a digitális átalakulás. Ma már a termelés adatai mérhetők, gyűjthetők, és fontos ezek megfelelő rendszerezése, elemzése. Az így kinyert tapasztalatok kiválóan használhatók a napi termelési folyamatban”, fejtette ki Győrffy Balázs.
Ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az adott gazdaságoknak a különféle megoldások kapcsán körültekintően kell tájékozódniuk, ebben szakértőkre támaszkodhatnak. Arra is rámutatott, hogy rendkívül fontos a képzési oldal, 10-ből 7 gazdaságban még mindig papír alapon gyűjtik az adatokat, a vállalkozások 13 százalékában működik valamilyen általános és csupán 2 százalékában speciális szoftver. A magyar gazdaságok mindössze 6 százaléka használ vezetői információs rendszert, és ez az arány még a 40 évnél fiatalabbaknál is 10 százalék alatt van. „Ezért fontos, hogy a gazdákat segítsük ezen a területen felkészültségük erősítésében, támogassuk a tudástranszfer megszerzésében”, mondta az agrárkamara elnöke.
Az egyik panelbeszélgetésen elhangzott: a magyarországi agrárdigitalizáció iránya jó, a digitális átálláshoz igazított új pályázati kiírások és a gazdák „kötelező” képzése új lendületet adhat a folyamatnak. Aki pedig elutasítja ezeket az újdonságokat, az előbb-utóbb gazdaságilag ellehetetlenül.
