Nemzetközi környezetben

A multinacionális vállalatok munkatársai személyesen tapasztalják, milyen külföldi kollégákkal dolgozni. A kulturális különbségek, az eltérő vezetési módszerek miatt ez időnként komoly kihí­vást jelent, ám számos olyan tényező van, melynek ismerete megkönnyí­ti ezt.

136156 Nemzetkozi kornyezetbenHa nemzetközi környezetben dolgozunk, hajlamosak vagyunk sztereotí­piákban gondolkodni, ami néha nem is olyan nagy baj, hiszen fogódzóul szolgálhatnak az olyan általánosí­tások, mint például családszerető olaszok, precí­z németek, versengő amerikaiak. Nos, ilyen miliőben nemcsak új munkahelyre kerülünk, hanem megtapasztalhatjuk, hogy a kommunikációs szokások és a vezetési stí­lusok országról országra változnak. A vállalat saját kultúrájának ismerete sokat segí­t, de a helyi szokások megismerése is elengedhetetlen a boldoguláshoz. A helyi stí­lus elsajátí­tása ugyan hosszú idő, de ha sikerül megtanulni, akkor nagyobb az esély rá, hogy jól fogjuk motiválni a csapatot, és a munka is gördülékenyebbé válik – vélekedik Cziczárdi Györgyi, az Expat-Center Kft. ügyvezetője.

 

A vezető

íltalában egy vezető természetes igénye, hogy tudja motiválni a csapatát, azok pedig ismerjék el őt. Ehhez tudni kell, mit várnak el egy főnöktől. Az angolszászok dinamikus, motivált embert szeretnek, aki mindemellett hagyja őket kibontakozni. Ők akkor dolgoznak jól, ha a célt világosan meghatároztuk, de annak elérésében nagy szabadságot kapnak. Különösen az amerikaiak szeretik, ha önállóan dolgozhatnak, és egyfajta versenyben is részt vesznek.

136156 Nemzetkozi kornyezetben

Ezzel szemben a kelet-európaiak az erőskezű, irányí­tó főnököt szeretik és azt, ha nemcsak a cél, hanem az odáig vezető lépések is részletesen elő vannak í­rva. Fontos, stratégiai kérdéseknél elbizonytalanodnak, nehezen vállalják fel a döntést, inkább a felettesükhöz fordulnak. Szeretik az erős, karizmatikus vezetőt a latin kultúra képviselői is. Ugyanakkor náluk az individualizmus erősebb, mint a csapatszellem.

 

Kultúrától függ

Kultúrafüggő az is, miként fejezzük ki a gondolatainkat, hogyan osztjuk meg másokkal mondandónkat. A latin kultúrkörből érkezettekre a körkörös gondolkodás jellemző, szemben a lineáris angolszász móddal. Előbbiek egyik gondolatról a másikra ugranak, majd visszatérnek az előzőre, de még mindig a témánál maradnak. A megbeszélések nem mindig eredményesek, sokszor a résztvevők szándéka is ismeretlen marad az első alkalommal. A határidő számukra inkább csak egy útmutató, és az érkezés és távozás időpontját sem veszik szigorúan.

így nem véletlen, hogy az amerikaiak szemében a déliek összevissza gondolkodnak és beszélnek, őket viszont lassú felfogásúaknak tartják, akik egyszerre csak egyfelé tudnak figyelni, és részletes magyarázatra és konklúzióra van szükségük. A déli és északi tí­pusok mellett külön csoportot alkotnak a magyarok. Minket családcentrikusnak tartanak, mint a déli népeket, viszont pontosabbak vagyunk náluk. A kelet-európaiakra jellemző pesszimizmus is megtalálható a magyarokban, ahogy az erőskezű főnök tisztelete is.

 

 

Mártonffy Attila

További tartalmak

Legolvasottabb tartalmak

Strategy

Valós idejű adózás

Human

Az egészség hálózatai

Technology

Egy év, amely átírta az emberiség és a mesterséges intelligencia viszonyát

Strategy

Exportcikk lehet a DÁP-ból

ITBUSINESS heti hírlevél feliratkozás

.
Scroll to Top