Nem csupán több tízmillió forint járulékot takaríthat meg az a munkaadó, amelyik megváltozott munkaképességűeket alkalmaz, de a kutatások szerint hatékonyabb munkafolyamatokra és összetartóbb csapatra is számíthat.
Megváltozott munkaképességűeket vár a munkaerőpiac – állítják egybehangzóan a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, a Work Force személyzeti tanácsadó és az Ernst & Young adótanácsadó cég szakértői.
Ötszörösére
A három szervezet arra alapozza várakozását, hogy idén a tavalyi több mint ötszörösére nő a rehabilitációs járulék. Ezért a munkaerőpiac szakértői megvizsgálták a változások lehetséges következményeit és a gyakorlati lehetőségeket. A téma fontosságát jól mutatja, hogy az Európai Unióban 26 millió embert érintő kérdésről van szó, Magyarországon pedig a népesség közel hat százaléka él valamilyen fogyatékossággal.
Pálszabó Tibor, az Ernst & Young adópartnere szerint a megváltozott munkaképességű munkavállalók rehabilitációjának kérdése Magyarországon 2010-ig nem érte el az üzleti szereplők ingerküszöbét, ám a járulék drasztikus emelése ráirányította a pénzügyekért felelős döntéshozók figyelmét a témára, amely ráadásul összhangban van az egyre fontosabb társadalmi felelősségvállalással is. A szakértő szerint ténylegesen javulhat ennek a speciális csoportnak a foglalkoztatási mutatója, valamint a társadalomban betöltött szerepének megítélése.
Hozzájárulás
De mi is az a rehabilitációs járulék? A hatályos törvények alapján a munkaadó – a nemzetgazdaság valamennyi szektorában – a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma a 20 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek átlagos statisztikai állományi létszáma nem éri el a létszám 5 százalékát.
Ugyanakkor több mint 10 éve adott volt az a lehetőség, hogy megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásával ki lehet váltani a rehabilitációs hozzájárulást. A rehabilitációs hozzájárulás összege az 5 százalékból hiányzó létszámtól függött. A rehabilitációs hozzájárulás összege 2009. december 31-éig megegyezett a tárgyévet megelőző második év nemzetgazdasági éves bruttó átlagkereset 8 százalékával. Ennek összege 2008-ban 164 400 forint/fő/év, 2009-ben pedig 177 600 forint/fő/év volt. 2010. január 1-jétől azonban az összeg évi 964 500 forintra, azaz több mint ötszörösére emelkedett.
| Lojálisabbak |
|---|
|
Kemény Péter, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium fogyatékosságügyi és rehabilitációs főosztályának helyettes vezetője úgy látja, hogy a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása járulékmegtakarítás nélkül is hasznot hozna a cégeknek, mert ezek a munkavállalók lojálisabbak, ami más munkavállalókra is kihat, a befogadás pozitívan hat a közösségre, ugyanakkor az alkalmazásukkor történő felmérés gyakran vezet a megszokott munkafolyamatok ésszerűsítéséhez. |
A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) által elvégzett számítások szerint az a cég, amelyik megváltozott munkaképességű embert foglalkoztat, egy évben foglalkoztatottanként 1 929 000 forintot takaríthat meg, ha 196 100 forint bruttó átlagfizetést veszünk alapul.
Egyenrangú profit
A közvetlen anyagi megtakarításon kívül, a megváltozott munkaképességű ember ugyanolyan profitot termelhet, mint bárki más, ha megfelelő munkafeladatot és megfelelő munkakörülményeket biztosít számára a munkáltató. Fel kell ismerni, hogy érték rejlik az eltérő háttérrel rendelkező emberek látásmódjában, ez olyan szervezetitanuláshoz vezet, amely fokozzaaversenyképességet – mutat rá Bernáthné Székely Julianna, a MEOSZ rehabilitációs megbízottja is.
A fogyatékos munkaerő foglalkoztatása ugyanis költségcsökkentést eredményezhet a távmunka és egyéb atipikus foglalkoztatás bevezetésével; a diszkriminációellenes vállalati magatartással kivédhető a magas fluktuáció, megtakaríthatók a hiányzásokkal járó bevételkiesések és az esetleges pereskedési költségek is. Hatással van a kollégákra, a lojalitás növekedésére, a szervezeti kultúrára, az empatikusabb működésre.
Oplaznik Gabriella, a Work Force rehabilitációs üzletágának vezetője ugyanakkor rámutatott: az érintett munkavállalók ma még gyakran titkolni igyekeznek hátrányaikat, mert félnek állásuk elvesztésétől. Bár a bizalom elnyerésének folyamata hosszabb távú, ők és a rokkantnyugdíjat vagy egyéb ellátást választók is meggyőződhetnek róla, hogy a nyílt munkaerőpiacon január óta kiemelt hely vár rájuk.
Összeállította: Mártonffy Attila
