Manapság a felsővezetők gyakran elvárják a beosztott vezetőktől, hogy legyen valós üzleti szemléletük, és alkalmazzák is azt. Ennek az lenne az egyik bizonyítéka, hogy képesek a tevékenységük egy részét befektetésként megelőlegezni a hosszabb távú stratégiai célok érdekében.
Egy vezetőnek a napi operatív teendők elvégzése mellett hosszú távú stratégiai célokkal is foglalkoznia kell. Ilyenkor tevékenysége egy részét e célok érdekében, úgymond, befektetésként megelőlegezi, mivel később kifizetődő lehet. A munkatársak vezetésében ilyen befektetés például az új munkatárs alapos betanítása, a tehetséggondozás vagy a vezetői utánpótlás kinevelése.
Biztatni és támogatni
Nem szabad ugyanakkor megfeledkezni a vezetői elismerésről sem, amelynek alkalmazásában a közvetlen vezetőnek jut kulcsszerep, ha ezt befektetésként akarja tekinteni az elérendő eredmények érdekében. Ehhez viszont szüksége van megfelelően elsajátított vezetőielismerés-technikákra és vezetői elhivatottságra – mutat rá Oláh László, a Telos Partners tanácsadója.
A vezetőnek képesnek kell lennie arra, hogy az elvárt eredményt sok-sok részeredmény egymásra épüléseként, azok összességeként lássa. Biztatással, segítéssel támogassa ezeknek a részeredményeknek az elérését. Célszerű elejteni elismerő szavakat, de a vezető úgy is kifejezheti elismerését, hogy személyesen odafigyel és minőségi beszélgetéseket folytat a munkatárssal. Segít az is, ha célszerű, ajándékkal kedveskedik, vagy elismerő testbeszédet mutat.
Fontos, hogy a közvetlen vezető az elismerést napi rendszerességgel gyakorolja, s minden adandó alkalommal megerősítve és építve a munkatárs (és a csapat) elkötelezettségét, eredményességét.
Az elismerést a vezető proaktívan adja, a végső eredmény támogatásaként. Tehát az elismerés minősége tudatos vezetői működés eredménye.
Akár futószalagon
A munkatársak napi munkájukkal sok lehetőséget kínálnak egy jól felkészült vezetőnek az elismerés visszajelzésére. A menet közben, befektetésként adott minőségi visszajelzés hatékonyan befolyásolja a teljesítést, mivel még folyamatában ad támogatást és visszajelzést a munkatársnak.
Az ilyen elismerés hatásossága akkor válik igazán érezhetővé, amikor túlterheltség, elakadás, hosszabb kudarcos időszak adódik a munkatárs teljesítési folyamatában. Ekkor lehet és kell az igyekezetet, kitartást, a megfelelő irány következetes követését elismerve megerősíteni a motivációt, ami végül továbblendíthet a holtpontról az eredményesség felé.
Szakértők egybehangzóan javasolják, hogy minden, túlélésre és „szárnyalásra” vágyó szervezet képezze és fejlessze a vezetőit az elismerő motiválás technikájában. Mert az a munkatárs, aki munkájában elhivatott, cége iránt elkötelezett és a célok elérésében eredményes, minden vezetői elismerést megérdemel. Az pedig, hogy a munkatársak ilyenné váljanak, Oláh László szerint minden vezetői elismerést megér.
Mártonffy Attila
