Életfilozófiám egyik konzisztens része, hogy szívesen lennék én a Pókember, hogy piros jégerben, pókhálón hintázva ugráljak a házak között, de azért humoristának lenni se rossz.
Informatikusnak lenni sokak szerint jó dolog. Főleg az benne a jó, hogy van egy tuti állásod, ami komoly felelősséggel, ugyanakkor magas bizalomfaktorral jár, s ha az embernek szerencséje van, akkor talán még busás fizetést is kap a szolgálataiért. Na, de akkor mi lehet a rossz az informatikában?
Talán az, hogy túlságosan kiszámítható? Vagy az, hogy túl megnyugtató informatikusnak lenni? Nos, mindkét feltevésben lehet igazság, ennek ellenére az mégsem derült ki pontosan, hogy az ország egyik stand up comedy úttörője miért hagyta ott a zsíros anyagi lehetőségekkel kecsegtető informatikusi pályáját. Állítása szerint ő csak a szívére hallgatott – ami ugye, egyik eldöntendő kérdésünkre sem ad kielégítő választ.
Habár szerinte nincsenek véletlenek, Felméri Péter ennek ellenére azt állítja, valahogy mégis így kötött ki a humor világában. Persze előbb meg kellett nyernie az Erdélyi Humorfesztivált, ami szerinte nem olyan nagy kaliberű dolog, mint például a Magyar Rádió Humorfesztje, de mivel ez utóbbiról sajnos lemaradt akkoriban, a hírnevet nem adták olyan könnyen. „Két-három havonta eljártam egy-egy fellépésre, hogy élesben is kipróbáljam magam. Az igazi áttörést 2007 szeptemberében a Dumaszínház hozta meg nekem, innen pedig már egyenes út vezetett a Showder Klubba” – mesélte.
Hogy hogyan sikerült egy kolozsvári fiatalnak Magyarországon befutni? Szerinte ez elsősorban annak köszönhető, hogy Romániában még csak alakulóban van ez a műfaj. Bár vannak román stand up-osok, akik már 6-7 éve szórakoztatják a nagyérdeműt, a gond azzal van, hogy a nagyérdemű valójában nem is olyan nagy, így a román nevettetők kénytelenek az underground vonalon ácsorogva megvárni a nagy áttörést.
Azt ugye mindannyian tudjuk, hogyan születnek a programok, de vajon tisztában vagyunk vele, hogyan jönnek létre a poénok? „Amikor programozó voltam, már akkor is használtam átkötéseket. Mikor a humorista meglát valamit, nem feltétlenül arra gondol, mint a többség; meglát benne egy csavart, s ezt, ha megfelelőképp tudja tálalni a többieknek, akkor az nevettet.” Na, de mi van akkor, ha mégsem? Felméri Péter szerint három dolog fontos – s ezzel egyben rávilágít a stand up comedy lényegére. „Az előadó legyen tehetséges, tudja jól előadni a műsorát, s legyen nagyon kitartó. Ez utóbbi talán a legfontosabb, hiszen vannak itt is hullámvölgyek, ám a kudarcok ellenére is ki kell tartani.”
És hogy mit csinál a humorista, amikor éppen nem nevettet? Sok mindent; Felméri Péter például most egy könyvön dolgozik, aminek „A három ufó” lesz a címe. A humoristának egyébként nincs előre kidolgozott menetrendje a szakmai pályáját illetően. Mint mondta, ha sikeres lesz a könyve, még az is lehet, hogy picit elhajlik az írás felé. „Egyelőre csak sodródom az árral. Szeretem csinálni, amit csinálok, s jelenleg el tudom képzelni, hogy idős koromban is egy pódiumon állva nevettetem a közönséget.”
Miski Gábor
