Ezúttal a digitális lábnyom fogalmának másik jelentését járjuk körül: hogy online tevékenységünk milyen és mekkora környezetszennyezéssel jár. Ezt szokás karbonlábnyomnak is nevezni. Mérete azt mutatja meg, hogy tevékenységünk által mennyi üvegházhatású gáz kerül a levegőbe.
◼︎ Digitális lábnyom 2. – Az a fránya széndioxid
Minél nagyobb a karbonlábnyomunk, annál nagyobb az éghajlatváltozásra gyakorolt hatásunk. Magyarországon az átlagos egyéni karbonlábnyom mintegy 5,7 tonna CO2-egyenérték/fő (Németországban 10,5 tonna CO2e/fő, az USA-ban pedig 20 tonna CO2e/fő.) Életmódunk karbonlábnyomának nagyságát befolyásolja háztartásunk energiafogyasztása, motorizált közlekedésünk üzemanyag-fogyasztása, használati tárgyaink mennyisége, tartóssága, szabadidős tevékenységünk, valamint étkezési szokásaink és azok hulladéka is. Befolyásolják a karbonlábnyom méretét az internetezési szokásaink is. (A teljes informatika – adatközpontok, mobiltelefonok, 4G és 5G, hálózat, szuperszámítógépek stb. – mintegy 6 (hat) százalékot tesz ki a teljes energiafogyasztásból. A nagy „bűnösök” a szállítás-közlekedés – tengeri, közúti, légi – és a hűtés-fűtés 30-30 százalék fölötti részesedéssel. – A szerk.)
| Karbonlábnyom-csökkentés – Hardver
– Minőségi elektronikai eszközöket válasszunk, így nagyobb élettartamra számíthatunk. Ne kizárólag az ár alapján döntsünk, mert az nincs mindig arányban a termék minőségével vagy teljesítményével. |
Az adatfeldolgozáshoz rengeteg villamos energiára van szükség, ennek előállításának pedig jelentős az ökológiai lábnyoma. Az internet évente 1,6 milliárd tonna üvegházhatású gáz kibocsátásáért felel, ami nagyjából a globális kibocsátás 2 százaléka. Ez megegyezik a légi közlekedésével – sőt, hamarosan le is fogja hagyni. 2023 elején 5,16 milliárd ember használt internetet, ami a világ népességének 64,4 százaléka. Az eszközhasználatban a mobiltelefonok vették át a vezetést: mobiltelefonon történik a globális internethasználat 56,9 százaléka. A világ gazdagabb, fejlettebb régióban azonban az internethasználat összes idejét tekintve még mindig a laptop és az asztali számítógép vezet.
Honnan származik a karbonkibocsátás?
A technológiai cégeknek számos szerverre van szükségük, amelyek elkészítése komoly erőforrásokat igényel. Ezeket a szervereket működtetni is kell, amihez az elektromos áram legtöbbször fosszilis erőműből származik. Ráadásul egy hétköznapi Google-keresés nem egyetlen szervert használ: az információ keresztül-kasul halad a szerverek között oda-vissza a készülékünkre. Egyetlen Google-keresés 0,2–7 g CO2-kibocsátást produkál – ez pedig megközelítőig annyi, amennyit egy autó termel 15 méteres útja során.
| Karbonlábnyom-csökkentés – Alkalmazások
– Nem igaz, hogy a képernyővédővel áram takarítható meg. Sokkal több energiát használ a kijelző, ha egy animációt mutat, mint ha egyszerűen elsötétül. |
A Netflix saját becslése szerint egyetlen órányi filmnézéssel mintegy 55–56 gramm CO2-egyenértéket termelünk. Ez egy átlagos autóval megtett 300 méteres útnak felel meg. Nem tűnik soknak, de ha a számok mögé nézünk, kiderül, hogy nem is kevés: a Netflix legfrissebb adataiból kiderül, hogy csak a top 10 tartalmat összesen 145 820 000 órán át nézik hetente. Egy hét alatt 8020 tonna széndioxid kerül a levegőbe a Netflix használata révén. (A számítás szépséghibája, hogy egyszerűen felszorozza a már amúgy is bizonytalan becslést, pedig a Netflix szervereinek fogyasztása nem arányos a nézettséggel. – A szerk.)
A közösségi média környezetszennyezése
A telefonok dominanciájával párhuzamban a közösségi média uralja az internethasználatot. 2023 januárjában a Föld lakosságának közel 60 százaléka, 4,76 milliárd ember használt közösségi médiát. A legtöbb széndioxidot a TikTok-on töltött idő termeli. Egy perc a TikTokon 2,63 g CO2-egyenértéket jelent. Ez több mint kétszer annyi, mint az Instagramé (1,05 g), háromszor több, mint a Facebooké (0,79 g), és ötször több, mint a YouTube-é (0,46 g).
Abszolút számokban azonban még mindig a Facebook vezet, hiszen ez a hálózat büszkélkedhet a legtöbb napi aktív felhasználóval: 1,96 milliárddal. Egy átlagos felhasználó naponta 30,1 percet tölt a platformon, ami összesen 46 797 tonna CO2-egyenértéket „termel”. A Facebook és a TikTok annyi széndioxidot termel évente, amennyivel London teljes lakosságát elrepíthetnénk New Yorkba és vissza.
