Az ITBUSINESS & TECHNOLOGY 2023 – Szoftverológia konferencia kiemelt témája volt a szoftverfejlesztéseknél alkalmazható és alkalmazandó stratégia. Nem könnyű téma, és nincsenek könnyű megoldások sem: üzletágról üzletágra, vállalatról vállalatra változik, mi a követendő, végrehajtható és egyben költséghatékony módszer.
◼︎ Stratégia
Vágujhelyi Ferenc, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke a Hofstadter törvényt idézve nyitotta meg a konferencia stratégiáról szóló blokkját. „Minden hosszabb időt vesz igénybe, mint várnád, még akkor is, ha figyelembe veszed Hofstadter törvényét.” A szakember véleménye szerint a szoftverfejlesztések során nem csupán a határidők be nem tartása jelent problémát, hanem alapvetően az, hogy sokszor a megrendelők sem tudják pontosan, hogy egy adott feladat algoritmizálásakor egyáltalán szükség van-e magára a feladatra, akár üzleti, akár – közintézmény esetén – társadalmi szempontból. Racionális érvekkel alátámasztható a folyamat? Tovább nehezíti a helyzetet a közbeszerzés, hiszen itt jellemzően olyan feladatokra írnak ki beszerzési pályázatot, amelyeket egy cég nem, csak konzorciumok képesek megoldani.
Emberhiánnyal küzd a digitális transzformáció
A jövő vállalatai már digitálisan működnek, emelte ki előadásában Horváth Márton, a Nextwit alapítója és adatmenedzsmentért, illetve technológiáért felelős vezetője. Ez korántsem egyszerű dolog: az Ipsos legutóbbi felmérése szerint a megkérdezett nagyvállalatok kétharmada képességhiánnyal küzd a digitális transzformáció megvalósítása során. Ebből levezethető, hogy a kereslet erős az átalakulásra, de a kínálat igen szűkös. Emellett a szállítók sokszor a hogyannal terhelik túl az ügyfeleket, pedig a miért és a mit a két fő kérdés, ha digitalizációról beszélünk, emelte ki a szakember. Miért akarunk megváltozni, ez kit érint, vagy kivel akarunk változni, mit változtatunk, és természetesen a végén azért ott van a „hogyan változtatunk” kérdése is. Meg kell határozni azt is, hogy mit jelent majd az átalakulás az emberek életében, legyen az akár külső ügyfél, akár belső munkatársunk. Milyen folyamatot fogunk megváltoztatni, milyen adatra és információra van szükségünk, azok milyen alkalmazásokon keresztül jutnak el a felhasználóinkhoz, és azok az alkalmazások milyen technológiával vannak megtámogatva, hogy azok elérhetőek, biztonságosak és stabilak legyenek? Ez az az öt terület, amelyek kiemelt feladata vállalati környezetben az üzleti célok támogatása.
A Komor Hennel Attorneys adatvédelmi és a társasági jogra, valamint az informatikára specializálódott ügyvédje, dr. Barta Nándor, a magyar piacon a szoftverfejlesztésekkel kapcsolatban leggyakoribb három szerződési konstrukcióról, azaz a munkavállalói, a szabadúszói és a partnercégekkel történő együttműködéssel történő szerződésekről, illetve a közös munka alatt született szellemi alkotásokról, a szoftverjogok átruházásáról tartott előadást. Mint elhangzott, a leggyakoribb konstrukciónak még mindig a munkaviszony számít, de például a startup-cégek jobban szeretik a szabadúszókat – itt a megfelelő tapasztalat elérése mellett kiemelt szerepet játszik a költséghatékonyság is. Előfordulhatnak olyan helyzetek is, amikor a partnercég lehet az lehet ideális megoldás: náluk a kapacitás is teljesen optimalizált, pontosan tisztázott, hogy mit vesznek tőlük igénybe, és teljes rendelkezésre állást biztosítanak – ugyanakkor nyilván komolyabb költséget is jelenthet ez a konstrukció.
Örök kérdés a szoftver és a szerzői jogok viszonya
A szoftverekre is vonatkozik a szerzői jogi védelem, tette hozzá Barta Nándor. Mint felhívta a figyelmet, a szoftverfejlesztési szerződésekre külön speciális rendelkezéseket tartalmaz a szerzői jogi törvény, leginkább az átadás-átvétellel és a hibás teljesítéssel kapcsolatban. Amíg egy általános jogviszonyban egy vagy két év áll rendelkezésünkre a kellékszavatossági jogokat gyakorolni, addig ez szoftverek esetében négy hónapra rövidül, ha másképp nem rendezzük a szerződésben. Ajánlott az óvatosság, hiszen könnyen előfordulhat, hogy mire az összetettebb szoftvermegoldások tesztelése végigfut, könnyen ki lehet szaladni ebből a 4 hónapból, és utána az átadással a szoftver teljesen átvettnek is minősülhet.
A cégeknél meglévő szoftverek átvétele, a sokszor emlegetett „software takeover”, a gyakorlatban sokszor bizony tűzoltást jelent: egy komoly következményekkel járó leállás vagy hiba miatt keresnek meg minket, jelezte Bodrogközi László, a Neuron Szoftver ügyvezető igazgatója. Filozófiájuk azonban a megelőzésen alapul, nem a már kialakult szoftveres vészhelyzet elhárításán. Az egyedi fejlesztésű szoftverek átvitele is normális helyzet: számos, még az 1990-es évek második felében és a 2000-es években kifejlesztett, cégre szabott megoldás dolgozik még a mai napig. Ezek voltak azok, amelyek olyan jó minőségben íródtak meg, hogy két-három generációt is kiszolgáltak – csak éppen mondjuk az utolsó, az alkalmazott szoftvertechnológiát még ismerő fejlesztő is távozik, vagy éppen maga a szoftver támogatása szűnik meg. A működő megoldás nem lehet más, mint a kialakult helyzet felismerése, értékelése, a megfelelő intézkedések kidolgozása majd a cselekvés: a jövőálló technológiákra átállás.
Égig érő bérigények
A jól előkészített és megalkotott stratégiát csak megfelelően képzett, motivált munkaerővel lehet megvalósítani. Így nem meglepő, hogy a kerekasztal-beszélgetés egyik központi témája a hazai informatikai munkaerőpiac helyzete és kihívásai voltak. Mint Kárai Anita, a HumanField Vezető- és Specialistakiválasztó Kft. üzletfejlesztési igazgatója hangsúlyozta: ma már gyakori, hogy olyan bérigényekkel érkeznek a jelöltek, amelyeket a cégek már nem tudnak kifizetni, ezért sokszor már a fejvadász cégek igyekeznek meggyőzni őket igényeik újragondolásáról.
Szakemberekre pedig nagy szükség van, hangsúlyozta Kárai Anita: az autóipari fejlesztő központok vagy az IT-biztonsági szektor területe például rengeteg nyitott pozíciót kínál. A kihívásokat tovább növeli, hogy a válság hatására csökkent a váltási hajlandóság is. Igaz, ez nem csak hazánkra, de az egész régióra érvényes, tette hozzá az üzletfejlesztési igazgató.
