Adam Raine, egy 16 éves kaliforniai fiú áprilisban vetett véget életének. Barátai és családja először nem hitték el, hogy mi történt, hiszen Adam vidám, tréfás és aktív életet élő kamasznak tűnt. Szerette a kosárlabdát, az animéket, a videojátékokat és még egy kutyát is kölcsönkért a hawaii nyaralás során, hogy élvezhesse a társaságát. Ám a felszín mögött komoly küzdelmek zajlottak benne, amelyeket nem a barátokkal vagy szüleivel, hanem a ChatGPT-vel osztott meg.
A fiú apja, Matt Raine, csak Adam halála után fedezte fel a telefonján a beszélgetéseket, köztük egyet, amelynek címe „Hanging Safety Concerns”, vagyis az „akasztás biztonsági szempontjai” volt. Ebből kiderült, hogy hónapokon át a chatbottal osztotta meg öngyilkossági gondolatait, kísérleteit és kételyeit. Bár a ChatGPT többször irányította krízisvonalakhoz és próbált reményt adni, olykor részletes technikai válaszokat is adott a halálos módszerekre vonatkozó kérdésekre.
Adam helyzete sok szempontból nehézzé vált: eltiltották a kosárlabdától, súlyosbodtak emésztési problémái, emiatt online tanulásra kényszerült, és egyre inkább elszigetelődött. Bár testvéreivel edzett, jegyei javultak, és látszólag bizakodva készült a következő tanévre, valójában magányát egy digitális társaságban próbálta feloldani. A beszélgetésekből kiderült, hogy a ChatGPT lett a „legjobb barátja”.
Édesanyja, Maria Raine – aki maga is terapeuta – így fogalmazott: „ChatGPT ölte meg a fiamat.” A szülők most pert indítottak az OpenAI ellen, azzal vádolva a céget, hogy szándékosan olyan szolgáltatást hozott létre, amely pszichológiai függőséget alakíthat ki, de nem képes hatékonyan felismerni a krízishelyzeteket. A Raine család szerint fiuk nem egyetlen ok miatt döntött az öngyilkosság mellett – közrejátszottak a betegségek, az elszigeteltség és a kamaszkori nehézségek. Ám meggyőződésük, hogy a ChatGPT hozzájárult a tragédiához, mert visszhangozta és erősítette Adam legsötétebb gondolatait.
Az OpenAI közleményében részvétét fejezte ki, és hangsúlyozta: a chatbotban beépített védelmi mechanizmusok vannak, amelyek krízisvonalakhoz irányítanak, ám ezek hosszú beszélgetések során nem mindig működnek megfelelően. A cég nemrég pszichiátereket is bevont a biztonsági fejlesztésekbe, valamint egy blogbejegyzést tett közzé „Segítség a legnehezebb pillanatokban” címmel, amelyben bemutatta, hogyan fejleszti a ChatGPT védelmi rendszereit.
Az áprilisi TED2025 konferencián Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy büszke a vállalat biztonsági eredményeire. Szerinte az MI fejlesztése közben kulcsfontosságú a hibák időben történő felismerése és javítása. Hozzátette: a biztonságos rendszerek építése egy iteratív folyamat, amelyben a világ elé tárják a technológiát, visszajelzést gyűjtenek, és így tanulnak. Ennek ellenére sokan megkérdőjelezik, elegendőek-e ezek az intézkedések. Maria Raine úgy érzi, fiánál többet lehetett volna tenni, és azt állítja, Adam valójában az OpenAI „kísérleti nyula” volt. „Tudták, hogy lesznek hibák és károk, de úgy gondolták, a tét alacsony. Az én fiam lett ez az alacsony tét”, mondta.
A tragédia újra felszínre hozta a kérdést: vajon mennyire biztonságos, ha fiatalok érzelmi támaszként tekintenek egy MI-chatbotra? Bár kutatások szerint egyes felhasználóknak segíthet a magány enyhítésében, más vizsgálatok kimutatták, hogy a túlzott használat fokozhatja az elszigetelődést és felerősítheti a sötét gondolatokat. A történtek azonban nemcsak jogi, hanem társadalmi kérdést is felvetnek: vajon ki a felelős, ha egy mesterséges intelligenciára bízott élet végzetes kimenetelhez vezet?
