„Az infokommunikációs iparág szerepe és súlya nemzetközi szinten és Magyarországon is folyamatosan növekszik. A hazai GDP közel negyedét közvetve a digitális gazdaság állítja elő. Nem csoda, hogy a rekordgyorsasággal bővülő szektor munkaerő-kereslete világszerte és hazánkban egyaránt szinte kielégíthetetlen”, fejtette ki előadásában Solymár Károly Balázs. „A magyar kormány elkötelezett abban, hogy a jövőbe mutató technológiák ne csak elterjedjenek Magyarországon, hanem azokat hasznosítani is tudjuk a gazdaság és innováció élénkítésében, az életminőség javításában. Ehhez elengedhetetlen, hogy az informatikát, ezt a változatos, majdnem minden iparágat kiszolgáló szakmát hivatásukként választók száma folyamatosan növekedjék”, tette hozzá.
Az informatikai pályára nyitott középiskolások több intézmény és szakirány közül választhatnak, jelenleg 9 budapesti és 14 vidéki egyetemen szerezhetnek diplomát. A tavalyi felvételi eljárásban a gazdaságtudományok után az informatika volt a második legnépszerűbb képzési terület. A legtöbb jelentkezőt 2020-ban a mérnökinformatikus szakokra vették fel. A diplomantul.hu friss adatai szerint a 2017-2018-ban diplomázott informatikusok több mint 92 százaléka dolgozik vagy tanul. Kevesebb mint egy százalékuk álláskereső, az átlagos elhelyezkedési idő alig több mint egy hónap. A foglalkoztatottak több mint 94 százaléka diplomás munkakörben, idehaza dolgozik, bruttó jövedelmük átlaga 487 775 forint.
Már a középiskolába jelentkezőknek is érdemes fontolóra venniük, hogy a megújult szakképzés által kínált informatikai képzésekben folytassák tanulmányaikat. Az egyszerre szakmát és diplomát adó technikumokból egyenes út vezethet a szakirányú felsőoktatásba. A diákok idéntől ösztöndíjat is kapnak, a duális képzéseknek köszönhetően akár már iskolaéveik alatt megtalálhatják leendő munkaadóikat.