work

28_McKinsey.jpg
Forrás: ITB
Megújulás előtt a munka világa

Vállalkozások a digitális transzformáció után

A digitális transzformáció kellős közepén a munka jövője az egyik legnagyobb kihívás a vállalkozások számára. Nemcsak az lényeges, hogyan lehet az emberi tényezőt a digitális jövőtechnológiával ötvözni, de a munka fogalmát is újra kell definiálni, innovatív megoldásokat kell keresni, melyeket hazánkban is meg lehet valósítani.

Akár akarjuk, akár nem a mesterséges intelligencia lesz a munkahelyi környezet egyik meghatározó tényezője a következő 10 évben. Erről tanúskodik a PAC (Workplace 2025) kutatócég tanulmánya is, amely a munka világát, vagyis a jövő munkavégzésének lehetséges gyakorlatát vizsgálta. Nem titok, néhány éven belül a napjaink munkaeszközei és a munkavégzés fizikai környezete is elavulttá válik. A munkával kapcsolatos digitális átállás miatt kényszerű céges szervezeti változásokat kell megtenni. A legtöbb cég viszont csak nehezen tud lépést tartani a mesterséges intelligencia jelenlétével a céges struktúrában, és akkor még nem beszéltünk a munkavállalók preferenciáinak radikális változásáról (a következő években fog nyugdíjba vonulni a nagy generáció), amikor is elfogadottá, teljesen megszokottá válik a rugalmas munkavégzés és a szabadúszó életforma. Sőt, hagyományos iparágak fognak eltűnni a süllyesztőben, vagy totálisan átalakulva új szabályok szerint kénytelenek tovább élni. Nem véletlen, hogy az átmeneti időszakban a többgenerációs munkaerő jelenléte miatt a kis- és nagyvállalatoknak is hozzá kell fogniuk a jövő munkahelyi stratégiájának megszervezéséhez és az ezeket segítő változások beruházásához. Először is tisztázni kell a legnagyobb veszélyforrásnak kikiáltott mesterséges intelligencia szerepét a vállalkozásokban, hiszen valójában ez teszi majd lehetővé azt, hogy a munkavállalók értékteremtő folyamatokkal foglalkozzanak. Készségeiket ugyan fejleszteniük kell, ha a gépi intelligenciával sikeresen akarnak együttműködni, de csak egy hibrid csapat tud a cég számára optimálisan működni, új piacokat meghódítani és dinamikus üzleti kapcsolatokat teremteni.

 

A munka lehetséges jövője

Az intelligens gépi algoritmusok munkába állása miatt a legszembetűnőbb változás valószínűleg az lesz, hogy radikálisan csökkenni fog az állandó alkalmazottak száma. Az egyes céges projektekhez speciális tudásra, vagyis időszakos emberi erőforrásra lesz szükség – ezt külsős, szabadúszó specialistákkal lehet megoldani. Különösen azért lesz ez kényszer, mert már ma is számolni kell az elöregedő munkaerőpiaccal, ugyan a digitális munkavégzés növekszik, de egyre kevesebb az adott feladatokra gyorsan alkalmazható szakember. Ezt nem oldja meg a vállalatoknál már ma is tapasztalható generációs heterogenitás sem, sőt a legtöbb esetben ez belső feszültségeket is gerjeszthet. Az MI és a digitális transzformáció másfajta menedzsmentet igényel és komoly kihívások elé állítja az idősebb generációt.

A legdrasztikusabb változás a szellemi munkakörök terén történik, eddig megbecsült szakmák fognak eltűnni (könyvelő, banki alkalmazott, középvezetők és társaik), de újak is keletkeznek helyettük. A cégek piaci túléléséhez az automatizáció elengedhetetlen, ami kisebb alkalmazotti létszámhoz vezet; a kiszervezés mindennapi gyakorlattá válik. A cégben maradó alapcsapat (belső mag) az értékteremtésre fókuszálhat, kötelező lesz a ma még csak startupoknál divatos lapos szervezet. Mindez új munkamegosztás kialakítását is vindikálja a vezetőktől: a szabadúszókkal, tanácsadókkal való rugalmas együttműködést. Ez kötelező érvényűvé fog válni, hiszen egy-egy szervezet földrajzilag eltérő helyről is végezheti a munkáját, így a csoportok virtuális egységben kénytelenek együttműködni a mindennapokban (connected workplace). Tehát a munkakörnyezet is teljesen átalakul már néhány éven belül, egyre inkább életünk meghatározó közösségi terévé változik. Előtérbe kerül a munkavállalók kényelme, de a munkavégzés kiértékelését okos szenzorok végzik majd az intelligens és flexibilis terekben.

 

A munkavállalók új generációja

Nem véletlen, hogy az oktatás szerepe is felértékelődik, egyre inkább kénytelenek a cégek már most kinevelni jövendő munkatársaikat. Ugyan az élethosszig tartó tanulás kötelező ismérve a jövő munkavállalójának, az oktatási rendszer várhatóan nem fog tudni lépést tartani a digitális transzformációval és a munka világának radikális elvárásaival. A felsőoktatás egyre inkább csak az alapokat fogja nyújtani; a specializálódást, az igazi szakmát és tudást már a vállalatoknak kell majd megoldaniuk a megfelelő oktatási intézményekkel karöltve. A speciális szaktudás ugyan felértékelődik, de nagyon gyorsan el is avulhat, így a folyamatos önképzés kötelező ismérve lesz az céltudatos, nélkülözhetetlen munkatársaknak.

Arról sem szabad elfeledkezni, hogy új generációk állnak majd munkába, akik sokkal öntudatosabbak elődjeiknél és egészen másként tekintenek magára a munkára is. A társadalmi szerepek újrapozicionálása végett pedig egyre fontosabb lesz a nők szerepe a felső vezetésben és a menedzsmentben. Különös tekintettel arra, hogy a mesterséges intelligencia térhódításával egyre fontosabb lesz az érzelmi intelligencia domináns jelenléte a céges stratégiában és döntéshozatalban (a gép és az ember együttműködésének egyik záloga lehet).

Megváltozik a munkáról való vélekedés is, az új generáció számára előtérbe kerül, hogy a munkájuk (ideális esetről beszélünk) szerethető legyen, ki tudják fejezni a személyiségüket benne, pozitív élményként éljék meg azt és meg is fizessék a tudásukat, természetesen. A munka számukra egyfajta szabadságot kell, hogy jelentsen, életük szerves részeként tekintenek rá, nem pedig a hagyományos szemlélet szerinti letudható napi robotra, így a karrier lehetősége is teljesen átértékelődik a számukra. Ebből következik, hogy a jövő vezetőinek a legnagyobb kihívása az lesz, hogyan képesek eme új értékekkel és vágyakkal rendelkező generációt motiválni, hogy a dolgos hétköznapokban megfelelő kihívást, feladatokat kapjanak és csapatjátékossá váljanak.