A digitális
nomád egy összefoglaló név és több százezer embert érint ma. Szociális és
gazdasági okai is vannak a kalandkergetés mellett, hiszen egyre könnyebb utazni
és gyönyörű helyekről dolgozni. De nem szabad elfelejteni, hogy a legtöbb ember
azért választja a nomád életformát, mert olcsóbb helyet keres, ahol meg tud
élni a fizetéséből, amit otthon nem tehet. Tevékenységi körük alapján nem lehet
kategorizálni a digitális nomádokat, hiszen ma már lehet idilli környezetből
alkotni házat, programokat vagy gépeket tervezni is online eszközökkel.
Rengeteg a kereskedő és az olyan vállalkozó, aki csak online marketingeli a
helyben adott szolgáltatásait (előadásokat tart vagy fellép, kiállítást
szervez). A kereskedők gyárakat látogatnak, és mint a régi korok üzleti utazói,
inkább kapcsolatok építésében érdekeltek. Ezeknek az embereknek egy a közös
vonásuk, hogy digitális nomádok.
Zákonyi Bence
újságíró, jogi kutató, bevándorlási szakember. 2008 óta digitális nomád,
korábban televíziós újságíró volt. Szakterülete a bevándorlási, cégalapítási és
nemzetközi adózási kérdések. Több vezető szakportál főszerkesztőjeként is
dolgozott, jelenleg legtöbbször angolul, portugálul és németül publikál (a
magyar mellett), de olaszul és spanyolul is kitűnően beszél. Családjával
Olaszországban, Portugáliában, Brazíliában, Máltán és Spanyolországban
tartózkodtak hosszabb időt, de kutatásai miatt gyakran jár Afrikában és a
karibi térségben is. Magyarul csak „Második állampolgárság és üzleti
letelepedés” című könyve jelent meg.
– A távmunka lehet az első lépés a digitális nomádság
felé?
– Van még
másféle munka is? Már az is nomád, aki nyári szabadsága közben a Balatonról
megnézi a céges e-mailjeit. A távmunka csak egy eleme, tevékenységtől és
személyiségtől függően több út vezethet el a különféle digitális nomád léthez.
Az online munkavégzés fejlődése ráadásul ismét lehetővé tette egy sor, már
szinte elfeledett foglalkozás újraszületését, mint amilyen például a külföldi
tudósító is, akinek alkalmazását az elmúlt húsz évben csak a legnagyobb újságok
és televíziós csatornák engedhették meg maguknak. Ma egy utazó blogger pont
ugyanezt a szerepet tölti be. Vagy a külkereskedelmi bonyolító, ezt a
foglalkozást már töröltek a hivatásjegyzékből, pedig egy digitális nomád
dropshipper pont az. Az viszont biztos, hogy az utazó és közben csak élményeket
hajszoló nomádok tömegeinek megjelenését a távmunka tette lehetővé.
Zákonyi Bence
– Tíz éve űzi ezt a „mesterséget”, mennyiben változott a
nomádság?
– Tíz évvel
ezelőtt még nem volt elterjedve a digitális nomád kifejezés sem. Ma pedig már
új üzletágak alapulnak erre az életformára. De nemcsak azokra gondolok, akik a
nomádokból élnek, a specializálódott szálláshelyek és co-working helyek
tulajdonosaira vagy a coachok és konzultánsok tömegeire. Hanem az e-piacterek
és munkavállalás nemzetközi kereteinek egyszerűsödésére is. Miért ne
vállalhatnánk el egy fordítói feladatot magyarról dánra, miközben jógaszőnyegen
kókusztejet iszogatunk Balin? Közben a havi kiadásunk mindenestül kevesebb,
mint az otthoni albérlet havi díja. Vagy gondoljunk a már említett és most
roppant divatos dropshipping megoldásokra – miért ne árulhatnánk saját logós
úszósapkát amerikaiaknak? A fizikai jelenlét természetesen a legtöbb üzletágban
segít, ugye a gazda szeme... De a folyamat nyilvánvalóan az, hogy bizonyos
tevékenységek függetlenednek vagy állandó jelenlétet feltételeznek, csak éppen
több országban.
– Melyek egy nomád fő ismérvei?
– Annál
közhelyesebb nincs, mint hogy a nomád pizsamában, karikás szemmel bámul ki az
ablakon délután ötkor. Sajnos, a távmunkásokra jellemző összes munkaszervezési
probléma jelen van egy digitális nomád életében. Sőt, olyan is előfordul (velem
többször), hogy trópusi esőben, egy pick-up platóján írja az ember a sürgős
e-mailt. A helyhez kötött és helyfüggetlen munkavégzés közötti különbséget
azzal az esettel jellemezném, amikor hétfő reggel szokásos búvárkodásom közben
csörrent meg a telefon a vízhatlan tokban. Nagy nehezen rányomtam és egyből egy
telkóban találtam magam, az akkori megbízó cég teljes menedzsmentjével. Ők
öltönyben asztal körül, én a cominói Blue Lagoon fenekén bugyborékolva.
– Igaz az, hogy még ma is mindenhol rossz a wifi a
tengerparton?
– Ez
helyfüggő. Valószínűleg a nomádoknak kialakított resortokban tökéletes az
internet. 2008-ban még úgy dolgoztam Leccében, hogy otthon megírtam a cikkeket,
de az óvárosban a vastag falak miatt nem működött a mobilnet. Ezért reggelente
kimentem a térre egy capuccinóért és onnan küldtem el a tartalmakat, illetve
gyűjtöttem be az infót a következőkhöz. Tengerparton dolgozni amúgy szinte
lehetetlen hosszútávon, mert a homok (még a sziklás parton is) és a nedvesség
bármilyen gépet tönkretesz. Hányszor mutatták már nekem az aktuálisan
legdrágább és legjobb gépeket a kollégák, aztán ugyanúgy megadták magukat, mint
a többi. A digitális nomádok egyébként legtöbbször otthon dolgoznak, tehát
fürödni, meg fotózni mennek ki a partra. Kivéve a már említett, direkt a
nomádoknak létrehozott co-working kávézókat vagy hosteleket. Ott Insta-barát a
környezet és amúgy sem vagy ott pár napnál többet.
– Sokan úgy vélik, a digitális nomád léthez szinte
mindent meg lehet tanulni blogokból, online kurzusokból. Igaz ez?
–
Tulajdonképpen mindent meg lehet tanulni, de szerintem ritkák az ösztönös
zsenik, kell a gyakorlás szakmai környezetben és a visszacsatolás is,
legalábbis nekem könnyebbé teszi a tanulást vagy a tanultak gyakorlati
alkalmazását. De a mai blog- és YouTube-világban nagyon sokan keresnek jó
pénzt, miközben nem jó újságírók vagy riporterek, sőt néha kifejezetten
rosszak. Sok olyan embert ismerek, aki jól él az online tevékenységekből.
Megtanulták vagy rátaláltak, de mindenképpen tovább képezték magukat. Egészen
viccesen egyszerű tevékenységekből (mint például a strandfilmezés) is meg lehet
élni a trópusi szigeteken.
– A munkaerő tömeges kivándorlásával ez az „elit
turizmus” is felerősödhet?
– Nemcsak
lehetőség a nomádkodás, hanem gyakran szükség is. Nem luxus, hanem olyan hely
keresése, ahol olcsóbb az élet. Nagyon érdekes, hogy például a lakóbuszos
modern nomádok miért utaznak. Azért mert van pénzük, vagy azért, mert nincs
pénzük? És vajon hol olcsóbb egy német kisnyugdíjasnak élni, Hamburg
belvárosában vagy egy spanyol tengerparton? Aztán digitális nomád az is, aki
nem folyamatosan utazik, hanem csak másik országba költözik – ő nem biztos,
hogy a turizmust gazdagítja, attól függetlenül, hogy Franciaországba vagy a
Fülöp-szigetekre költözik és onnan dolgozik.
– Melyek az előnyei és a hátrányai ennek a határtalan digitális
függetlenségnek?
– Nem
mindenki való nomádnak, és nem is kell, hogy mindenki az legyen. Viszont
szerintem csodálatos esély az, ha valaki fiatalon (vagy idősebbként) bejárhatja
a világot és közben pénzt is kereshet. Ha életforma a nomádság, akkor pont
olyan unalmas tud lenni, mint egy helyen lenni. De azért mégis, inkább
csodaszép helyeket unok, mint az egyhangúságot. Van a nomádkodásnak szociális
oldala is, hiszen egy idő után kellenek a barátok, egy kis megpihenés pláne, ha
családdal vándorol valaki. Állandó útitársakkal is nehéz, persze hogy könnyű a
társunkkal összekapni, ezért az a szerencsés, ha a párt összeforrasztja az
egymásra utaltság, akár évekig is.
– Ön a „Digitális Nomádok Nemzetközi Adózása és
Törvényesen Adómentes Vállalkozása” elnevezésű online tanfolyam gazdája. Honnan
jött az ötlet és mik a tapasztalatai?
– Mint
digitális nomád, az én munkám különféle országok bevándorlási, üzleti és
adózási lehetőségeinek kutatása. Az offshore tevékenységek nagyon gyors
változásával emelkedett ki a digitális nomád, mint az adóoptimalizáció
leghatékonyabb formája. Nagyon érdekes, hogy míg korábban az offshore cégek
jogi személyek voltak, ma a digitális nomádok, mint természetes személyek
lettek az adócsökkentés vagy nem fizetés legjobb legális eszközei. Nehéz
általánosítani a különféle szabályok között. De az teljesen reális, hogy a
nomád hatalmas versenyelőnyhöz jut, mert a helyhez kötött versenytársakhoz
képest a rugalmassággal elérhető az árkülönbség. Az egyszerűség kedvéért, ha
nem kell adót fizetni (vagy csak keveset), akkor azt lehet érvényesíteni az
árakban is. Digitális nomádok számára a legfontosabb, hogy legyen valamilyen
törvényes adózási lehetőségük, ez sem olyan egyszerű néha. A hab a tortán, ha
a
személyes lehetőségei és a tevékenysége lehetővé teszi, hogy roppant hatékonyan
adózzon. A kurzus arról szól, hogyan tervezzen valaki, ha nomádnak áll. Van-e
lehetősége vagy egyenesen kell-e adózási helyet változtatnia, és persze
gyakorlati példákat is bemutatunk a legjobb országokból. Azt érdemes még
megjegyezni, hogy ma szinte minden ország térden állva könyörög a nomádokért és
nemcsak egyszerűsített bevándorlással, de pár ország már egyenesen pénzzel
várja az online térben tevékenykedő külföldieket.
Zákonyi Bence
– Mennyire kell megfizetni a szabadság árát? Melyek a
buktatói, mennyire nehéz a nagy nomád lét előnyeit megtalálni?
– Elsőre
minden nomád vállalkozása egyéni és különleges. De valójában nem, hiszen vannak
kialakult és kipróbált vállalkozási struktúrák és adózási lehetőségek. A
legegyszerűbb persze az, ha valaki adóilletőséget szerez egy nemzetközileg
elismert adóparadicsomban, ahol nem kell laknia. Ilyenből van olyan is, ahol
adóbevallás sincs, adó hiányában. Nagyon könnyű azonban súlyos hibákat is
elkövetni és emiatt komoly büntetéseket befizetni. Klasszikus eset: a nomád már
nem lakik egy országban, amikor kap egy kisebb bírságot. Mire a hír eljut a
nomádhoz, már hatalmasra dagadt a büntetés a kamatok miatt. Szóval nagyon kell
tudni tervezni és odafigyelni. Több országban dolgozom olyan könyvelőkkel és
ügyvédekkel, akik bombabiztos struktúrákat kínálnak nomádoknak és segítenek is
a helyi, hazai és nemzetközi szabályok adóhatékony betartásában. Mert szakértői
segítség előbb-utóbb mindenkinek kelleni fog.
– Kezdő nomádoknak melyik országok ajánlja?
– Az EU-ban gyakorlatilag nincs adómentes élet vagy olyan programban
kell részt venni, melynek költségei vannak. A klasszikus alacsony adózású
lehetőségek közül talán Málta és Andorra emelkednek ki, de Monacóban például
nincs személyi jövedelemadó. Az európai országokban ugye nem árt jól keresni,
mielőtt valaki átteszi az adózása helyszínét. Érdemes lehet megtartani a
magyart is, de bárhova megy a nomád középtávon, tehát legfeljebb fél év után
már úgyis kialakul a külföldi adózás kötelessége. Nem egyszerű kérdés a
nemzetközi adózás, általánosságban minden egyszerű, de aztán jön a sok „de,
viszont és ellenben”. Az EU például kitűnő lehetőségeket nyújt EU-n kívüli
nomádoknak a letelepedésre. A világon sok-sok ország várja a rendszerint
magasan képzett digitális nomádokat. Az én személyes kedvenceim Paraguay és
Panama, míg mások a Fülöp-szigetekre vagy akár Georgiára esküsznek. De ez
persze nem jelenti azt, hogy ott is laknak, csak egy állandó tartózkodási
engedély, illetve útlevél megszerzésével lehetőségük van arra, hogy roppant
adóhatékony életmódot folytathassanak. Ez csak számukra lehetőség, hiszen
tulajdonképpen sehol sem veszik igénybe az adózásért járó előnyöket, csak
fizetnek.
– Mik a tervei, egész életében végig ezt az életformát
folytatja, vagy egyszer majd letelepszik?
– Túl régen
vagyok már nomád, ideje lenne letelepedni. Na, ezt a hülyeséget most felejtsük
el, még rengeteg felfedezni való vár a világon! Viszont nemrég dolgoztam pár
hónapot egy kormányközi nemzetközi ügynökségnek, és nagyon egzotikusnak
találtam a hivatalnoklétet. Boxokban ülnek az emberek, munkahelyi politika és
belső céges levelezés. Nem csináltam még ilyet, egészen elvarázsolt ez az új
világ. Szóval lehet, hogy belekóstolok egyszer egy másik életformába is megint,
könyökvédőben. Persze ez is csak álmodozás, mert a realitás ezzel szemben az,
hogy mint mindig, most is a megszokott és hétköznapi mediterrán tengerparton
vagyok a pálmafáim között. Nehezen hagyom el a digitális nomádság biztosította
kényelmi zónát távoli és egzotikus, hivatali kalandokért.