IT Business Online

Tizenöt-húsz fős fejlesztői csoporttal dolgoznak a magyar tulajdonú xFLOWer cégcsoportnál, ahol a szívemnek kedves feladattal foglalkoznak: digitálissá varázsolják a vállalatoknál a munkafolyamatokat. Szederkényi Zsolt ügyvezető szerint van valami „rezgés” náluk a levegőben, amiért a cégnél a fluktuáció szinte nem létezik. Szerencsésnek érzi magát, hogy nem kell folyamatosan azon gondolkodnia, honnan és hogyan szerezzen új fejlesztőt.

A jelöltekben először a tapasztalatot keresi, akinél 3-5 évnyi egyetem ellenére szakmai téren jelentős a hiány, azzal szóba sem áll. Kisebb magyar cégként nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy munka közben tanítsa, képezze a tudás nélküli munkatársat. Ez a nagyobb vagy a multinacionális cégek kiváltsága.

Van, aki időben meggondolja magát

A tapasztalat hiánya azonban nem jelenti azt, hogy a jelentkezőknek ne lenne nagy elvárásuk fizetés tekintetében. Az álláskereső tisztában van azzal, mennyit kérhet – de ehhez a tudáshoz elvárt a szakmai tapasztalat, ez pedig sokként éri a fiatal jelentkezőket. Sok pénzt kérnek, ehhez mérten kevés a tudásuk, kevés a gyakorlati tapasztalatuk.

A pályakezdő informatikusok egyszerű internetes kereséssel is megtudhatják, mekkora fizetésekre számíthatnak (lásd táblázatunkat). Egyik unokatestvéremet is a magas fizetés lehetősége sodorta először az informatika irányába, majd egy kéztörés miatti kényszerpihenő alatt rájött, hogy a pszichológia testhezállóbb számára, ezért váltott.

A pályakezdőket főleg a fizetés motiválja, míg a tapasztaltabb IT-sokat a szakmai kihívás mozgatja – akár egy-egy izgalmas fejlesztés miatt, alacsonyabb fizetésért is hajlandók munkahelyet váltani. A munkáltatói márkaépítés éppen ezért lett hangsúlyos az elmúlt időszakban, hiszen egy felépített, jó hírnevű, erős szakmai reputációval bíró vállalat könnyebben magához tudja vonzani a tehetségeket. Míg a nagyobb multinacionális cégek képesek beszállni a bérversenybe, a kisebb vállalatoknak érdemesebb a márkaépítés eszközeivel élni.

Multikban csalódott emberek

A válság előtt és alatta nem volt téma az emberhiány, de az igazán jó szakember akkor is megkérte az árát, mondja Szekeres Viktor, a Gloster Telekom ügyvezető igazgatója. A cégnél a szoftverfejlesztőkhöz képeset kevésbé keresett infrastruktúra-mérnököket alkalmaznak. A munkaerőhiányra ők sem immunisak, a Magyarországra betelepülő szolgáltatási központok felszívják a munkaerőt, pusztán azzal, hogy a hazai bérszínvonalra 30-40 százalékot is rálicitáltak. Az ügyvezető ugyanakkor hozzáteszi, szerencsére ők megtalálják a számukra szükséges embereket, hiszen már megjelentek a piacon azok a multi világában csalódott emberek, akik belátták, hogy nem is olyan jó egy nagy gépezetben apró fogaskerékként működni. Ráadásul az elmúlt a multik kínálta fizetési szintet egyre több magyar KKV-nak sikerült elérnie az elmúlt négy-öt év alatt.

Ennek ellenére a pályakezdő infrastruktúra szakembereket nem pénzzel, hanem oktatással csábítják magukhoz. Tudatosan nem adnak nekik nagy kezdő fizetést, náluk az első félév arról szól, hogy intenzíven tanulnak, hogy tényleges gyakorlati tudással rendelkező szakemberekké válhassanak. Az első év leteltével, amikor kiderül, mennyire passzol egymáshoz a cég és a már piacképes tudással rendelkező szakember, a fizetésemelés is megtörténik, részletezte Szekeres Viktor.

Szélesebb rétegekből tud meríteni az adatelemzőket kereső Motiment. Mészáros Zsolt ügyvezető igazgató szerint irreálisak a pályázók fizetéssel kapcsolatos elvárásai. A kezdő képes úgy elkérni félmillió forintos fizetést, hogy kódolni is alig tud. A szakember azt tapasztalja, hogy a multinacionális cégek már az egyetemi évek alatt elszippantják a tehetséges diákokat, és olyan magas fizetésekhez szoktatják őket, ami egy magyar cégnek vállalhatatlan. Az viszont mindenképp pozitív, hogy az informatikusok tudatosan készülnek erre a pályára, az egyetemi évek alatt egyre többen szereznek gyakorlati tapasztalatot, még külföldön is.

Kiket keres a hazai piac?

Jelenleg valóban mindenféle IT-szakembert keresnek, minden mennyiségben – fogalmazott kendőzetlenül az egyik fejvadász szakember interjúalanyom, amikor azt próbáltam megtudni, pontosan milyen beosztású és tudású IT-s szakemberre van szükség a magyar piacon. Nincs olyan terület, amely ne igényelne közvetett vagy közvetlen informatikai támogatást, ezért ezen a téren évek óta a legmagasabb a munkaerő felvétel és emiatt a munkaerőhiány is.

„Az IT- és a telekommunikációs szektor munkaerőpiaca továbbra is a jelöltek által vezérelt, melyben egyes szektoroknál tovább erősödött az álláskeresők pozíciója” – állítja Perényi Zsuzsa, a Hays szakértője. Számításaik, tapasztalataik szerint az elmúlt egy évben körülbelül 15-20 százalékkal nőtt a jelöltek fizetési igénye. Ezen felül a pályakezdő mindig befektetést jelent a cégnek, átlagosan fél év alatt tanulnak bele az adott munkakörbe, ennyi idő elteltével tudnak releváns hozzáadott értéket termelni a cégek számára.

A Hays 2017-es Salary Guide kutatása szerint például a fejlesztés területén jelentősen erősödött az álláskeresők pozíciója, ahol a legkeresettebb JAVA és .NET-en kívül újabb technológiák jelentek meg – ez pedig a bérek és a béren kívüli juttatások általános növekedését eredményezte, ami egyébként már évek óta jellemzi az IT-szektort.

A Hays adatai szerint a magyar piacon lévő autóipari beruházások miatt folyamatosan nő az igény a beágyazott fejlesztők iránt, de magasabb a kereslet a mobilfejlesztés területén szaktudással rendelkező jelöltek iránt is, akárcsak a frontend JavaScript szakembereknél.

Rendkívül nagy a kereslet jelenleg a tesztautomatizálási mérnökök iránt, hiszen ők képesek növelni a fejlesztési csapatok termelékenységét. A vállalatok sokat fektettek tesztautomatizálásba, így a funkcionális tesztelők iránti kereslet már csökkent. Sok scrum-szakértőt, agilis coach-okat is alkalmaznának. Annak ellenére, hogy ezeken a területeken a technikai tapasztalattal nem rendelkezők is sikeresek lehetnek, a vállalatok jellemzően mégis elvárnak műszaki háttértapasztalatot. A magyar adatbányászok jellemzően külföldön találnak munkát, a magyar piac még nem eléggé fejlett ahhoz, hogy itthon tudja tartani őket; főleg a szakmai fejlődés lehetősége vonzza más országokba a területen dolgozókat.

Annak ellenére, hogy a Hays kutatása nem reprezentatív felmérés, egyéb felmérés hiányában sok HR-osztály használja referenciaként a juttatások számításakor (a kutatás nemcsak IT-s szektorokra jellemző fizetéseket sorol fel).

Multi vs. magyar vállalat

„Az, hogy a Magyarországon dolgozó IT-s mennyit keres, attól függ, milyen piacra dolgozó cégnél talált állást” – mondja Varga Ottilia, a Grafton szenior IT-tanácsadója. A multinacionális vállalatok azért hozták hazánkba a fejlesztő csapataikat, mert a nyugati bérekhez viszonyítva alacsonyabb költségű, de magasan képzett szakembereket tudnak foglalkoztatni. Ezek a multinacionális vállalatok jellemzően a külföldi piacokra dolgoznak, ami újból növeli az informatikusoknak adható juttatások mennyiségét.

Ezzel szemben ott vannak a magyar tulajdonban lévő és a magyar piacnak dolgozó vállalatok, akiknek ezekkel a multinacionális cégekkel kell felvenniük a bérezésben a versenyt. Ami a munkavállalóknak adandó fizetéseket, juttatásokat illeti, gyakran alulmaradnak a „harcban”. Az amerikai vagy a német átlagfizetés itthon csúcsjuttatásnak számít. Varga Ottilia szerint a magyarországi informatikushiány abban az esetben csökkenne, ha a külföldi cégek kevesebb IT-s keresnének itthon.

Ugyanezt hangsúlyozta Schulz Péter, a Tech People ügyvezető igazgatója is, aki szerint a külföldre szolgáltató cégek versenyelőnyben vannak a helyi piacra szolgáltatókkal szemben. Utóbbiak sokszor gondban vannak a szűkös informatikai erőforrások megszerzésével és megtartásával. A szenior szintű IT-szakembereket közvetítő cég vezetője szerint az erősen keresleti piac azt is eredményezte, hogy például az ismeretlenül megkeresett 10 szakemberből jó, ha egy válaszol az ajánlatukra – korábban ez az arány jóval magasabb volt.

Bérfeszültség a munkahelyen

A gyors fizetésnövekedés újabb gondot generál: az ugyanabban a pozícióban napjainkban munkát vállalók sokkal nagyobb fizetéssel kezdenek, mint a már két-három éve ott dolgozók, ami komoly bérfeszültséghez vezet, figyelmeztet Klonkay Gabriella, a Grafton szenior IT-tanácsadója. A régi munkatársak így váltani kényszerülnek, ha magasabb fizetést szeretnének.

A mindennapi gyakorlatban sokszor előfordul, hogy ha valaki kap egy külső ajánlatot, majd azzal a lendülettel elmegy felmondani aktuális munkaadójához, rögtön kap tőle egy ellenajánlatot, csak hogy maradjon a cégnél. Ez természetesen magasabb fizetésben nyilvánul meg... Az így kialakuló bérspirál nem szolgálja senki érdekét. Arról nem is beszélve, hogy a bérnövekedés nem jár együtt az informatikusok termelékenységének a növekedésével.

IT-fizetések Magyarországon