Feldobjuk a labdát a vezetőknek, akik majd jól
lecsapják – mindent meg is teszünk ezért. Szeptembertől kezdve minden hónapban
keresünk egy olyan témát, amelyet három, vezető beosztású szakember
segítségével fogunk kivesézni. Ami szerintünk egyedivé teszi ezt a rovatot,
hogy a megkérdezett vezetők úgy mondják el véleményüket az adott témával
kapcsolatban, hogy a saját meglátásaikat igyekezzenek mások, sőt más vezetők
számára használhatóvá tenni mintegy tanácsként.
Kedves olvasók, önök a pszichológiai alapokra
szilárdan építkező újságot forgatnak a kezükben. Igyekeztünk az első lapszámba
a pszichológiában gyökerező témát találni, amely ugyanakkor elengedhetetlen
feltétele a cég sikerének. Ez a motiváció, melynek kérdéskörét igen vegyesen
kezelik a hazai vállalatok.
Kérdések
Vajon egy kisebb vagy nagyobb szervezetnél
érvényesülnek-e jobban a motivációs eszközök? Milyen mértékben és milyen
irányba befolyásolja a motivációt a munkakörülmény, munkakörnyezet, bérezés,
előrelépési lehetőségek, szakmai kihívások? Milyen irányú és mértékű eltérés
tapasztalható egy felső vezető és egy beosztott motivációja között? Vajon a
felső vezető érdekeltsége kihat a szervezet kultúrájára és az ott dolgozó
szakemberekre?
Van ugyan saját (karakán) véleményünk, viszont
itt lépnek be a képletbe a megkérdezett vezetők. Arra vagyunk kíváncsiak – azt
gondoljuk, nem vagyunk egyedül –, hogy ők mit gondolnak erről az egészről. És
hogy még részletesebb és lehetőleg minél szerteágazóbb válaszokat kapjunk, a
vezetőket is igyekeztünk több területről „összegereblyézni”.
Az adott témáról – amely minden hónapban más lesz
– egy ceo-t, egy cio-t és egy olyan vezetőt fogunk megkérdezni, aki jártas a
szakmapolitikában, adott esetben egy civil- vagy éppen nonprofit szervezet
ügyeit igazgatja. Természetesen, ahogy maga a téma is, a megszólalók személye
is hónapról hónapra változni fog. Most Papp Pétert, a Kancellár.hu első
emberét, Papp Tibort, a DBIT Díjbeszedő Informatikai Kft. vezetőjét – aki nem
klasszikus cio, sokkal több annál –, és Nagy Pétert, a Hírközlési és Tudományos
Informatikai Egyesület (HTE) ügyvezető igazgatóját faggattuk ki motivációs
témakörben.
Kezdetektől a jelenig
Nem könnyű kérdés, ki miért és mitől motivált,
egyáltalán mi a véleménye a motivációról. Nyilvánvalóan minden embernél más.
Például, mert minden életszakaszban más és más motivációk hajtják az embert.
Fiatalkorban sokszor már az anyagi haszonszerzés vagy a karrierépítés
lehetőségétől is magas fordulatszámon tudunk pörögni, idősebb korban, amikor
már nemcsak a magunk sorsának vagyunk kovácsai, de másokért, leginkább a
családunkért is felelősséggel tartozunk, egészen más a helyzet. Ezt nemcsak mi,
de az általunk megkérdezett vezetők is hasonlóképp látják.
Papp Péter szerint a motiváció, pontosabban a
belső motiváció valahonnan a gyerekkorból ered. Meglátása szerint egy férfi
alapvetően szeret építeni, alkotni. Úgy hiszi, egy céget is ugyanolyan
felépíteni, mint egy házat. „Viszont ahhoz, hogy céget építsünk, másokat is »rá
kell venni« arra, hogy a mi álmainkat teljesítsék be, és meg kell találni, mi
az, ami számukra megfelelő. Erre nagyon sok technika van, tanítják is
menedzsment tréningeken, ugyanakkor azt gondolom, nem létezik általános recept.
Saját magamat és a kollégáimat is mindig más és más dolgokkal tudom motiválni.
Ahogy változunk, öregszünk, vagy éppen az életkörülményeink alakulnak, más a
motiváció”, mondta.
Papp Tibor a pályája elején a karrierépítést és a
megélhetést tartotta a legfontosabbnak. Mostanra lényegesebb szempont lett,
hogy olyan jó közegben legyen, ahol komoly szakmai eredményeket lehet elérni.
„Piacvezetők a szolgáltatásaink, ezek kitalálására, bevezetésére, terjesztésére
büszke vagyok. Ha úgy tetszik, mindez párhuzamba állítható a karrierépítéssel,
de úgy gondolom, egy projekt sikeres megvalósításánál ettől sokkal többről van
szó”, tette hozzá.
Nagy Péterre pályája kezdetén minden újdonság
motiválóan hatott. Mint mondta, anno a Hírközlési Felügyeletnél kezdett (ezt ma
már NMHH-nak hívják), s ugyan az erős jogszabályi korlátok nagyban
lekorlátozták a mozgásterét, akkori főnökei az ifjú titánt látták benne, s
igyekeztek számára olyan kihívásokat találni, ahol nagyobb a „játéktér”.
„Manapság a HTE sikere motivál a leginkább. Ha az látszik a külvilág számára,
hogy ez egy prosperáló szervezet, akkor a HTE pozitív eredményei mindenképpen
visszahatnak rám is, s motiválnak a további munkában”, mondta.
Nincs tuti sikerrecept
Egészen más a helyzet akkor, ha mások
motiválásával, motivációival kell foglalkozni. A megkérdezett vezetők abban
legalábbis egyetértenek, hogy nem létezik univerzális sikerrecept arra, hogyan
tegyék motiválttá munkatársaikat. Abban is egyetértettek, ha valakit motiválni
kell, nem érdemes rendszerekben, csoportokban, típusokban gondolkodni, mert
mindannyian individuumok vagyunk, s ahány személy, annyi az igény vagy
probléma.
Papp Péter úgy látja, a vezető dolga, hogy
megtalálja – ráérezzen! –, mi az, ami a kollégáit motiválhatja. „Meg kell
találni a közös célt, a közös érdeklődést, majd egyénekre lebontva kell
kitalálni, kit hogy fogunk motiválni. Több száz fős céget sosem vezettem, nem
is dolgoztam ilyen helyen, és egyébként is azt gondolom, hogy egy vezetőnek a
körülötte lévő csapat motivációjával kell foglalkoznia. Ami fontos, hogy ez
tudatos legyen, ne csak akkor kerüljön elő, amikor baj van”, fejtegette.
Papp Tibor szerint is bonyolult a munkavállalók
motiválhatósága. Meggyőződése, hogy semmiképp nem szabad mindenkire azonos
receptet követni. „Meg kell találni egyes kollégáknál azt a szempontrendszert,
amely a motivációt megfelelő szintre gerjeszti”, tanácsolja, hozzátéve, hogy ez
lehet egy jó közeg, jó hangulat, de bármilyen más
lehetőség, amelyet egy munkáltató biztosítani tud. Szerinte van, aki
csak a hiteltörlesztés lehetőségét látja az adott munkában, van, aki szeretné
kiélni kreatív énjét, s örömmel végzi munkáját. Van, aki beéri kevesebbel, és
van, akinél rendszeresen emelni kell a fizetést. Olyan is van, akinél a
szabadság kérdése dominál, mert szeret kötetlenül dolgozni. Szóval ez tényleg
komplex kérdés.
Hasonlóképp látja Nagy Péter is, a személyt magát
kell nézni. Neki bizonyos értelemben más vezetőkénél nehezebb a dolga, hiszen
nála zömmel önkéntesek tevékenykednek. „Nem használhatom az előreléptetést sem
az önkénteseknél, nem vagyok munkáltatójuk. Egyéni sikereik kommunikálásában
vállal szerepet a HTE (például, ha valaki állami kitüntetést kap) illetve
publicitást biztosítunk a szakembereknek, szekciót vezetnek, előadnak. A
kritikus tudás pedig ebben az önkéntes világban az, hogy megtaláljuk azokat a
feladatokat, persze egyénre szabva, ahol a munkahelyi és a HTE-s célok egy
irányba mutatnak, illetve segítik egymást”, mondta.
Ne csak befelé, kifelé is nézz!
Egy vállalat sikere nemcsak jó vezetőkön és
sikeréhes, motivált alkalmazottakon múlik. Rengeteget számít, hogyan
viszonyulnak az ügyfelek a céghez, vagy például azokhoz a beszállítókhoz – már
ha vannak –, amelyekkel együttműködnek. Ők vajon motiválhatók-e, szükséges-e
egyáltalán, hogy esetükben a motivációval is foglalkozzunk?
Megszólalóink egyhangúan azt javasolják, nemhogy
ajánlatos, de kötelező velük is komolyan foglalkozni. A kancellár.hu ceo-ja úgy
látja, az ügyfelek motiválásánál vannak is bevált, jellegzetes módszerek. Ott
van például az Apple, amely épp a múlt héten jelentette be új készülékeit. Nem
is kell motiválnia a vevőit, mert a cég annyira képes fanatizálni őket, hogy
két héttel hamarabb beállnak a sorba egy új iPhone-ért. „Igenis trendivé
»szexivé« lehet tenni egy terméket vagy szolgáltatást. Az IBM-re is mondják,
hogy termékei rendelésébe még nem bukott bele egyetlen it-vezető sem. Éppen a
megbízhatóság jut az ember eszébe a cégről. Ez is egyfajta motiváció,
ugyanakkor teljesen más, mint amit az Apple csinál”, fejtette ki. Szerinte az
is legalább annyira trendi mostanság, hogy a vevőket az ún. gamification
alkalmazásával nyerik meg a cégek.
Mindezek mellett úgy gondolja, az ilyen módszerek
általában b2c alapon működnek. B2b alapon viszont más a helyzet, szabályok és
törvények kötik az ügyfelet, és ezeket nehezebb megvalósítani. Sok ügyfél hiába
szeretne csak velük dolgozni, amikor különböző szabályok és törvényi előírások
kötik a kezüket. Hasonlóan vélekedik a vendorok tekintetében. Noha a
kancellár.hu a szolgáltatási profiljából adódóan ritkán működik együtt
beszállítókkal, véleménye azért van velük kapcsolatban. „Azt gondolom, ha
valaki például az Audinak szállít ablaktörlőt, biztos motiválhatja, hogy egy
nagy csapat tagja, sikerének részese lehet. Nyilván ide kapcsolódóan is
megvannak a különböző motivációs technikák, bár jómagam itthon még nem nagyon
láttam jó példát erre. A közbeszerzésben például törvény írja elő, hogy a
legolcsóbb opciót kell választani mindenből. Ilyen hozzáállás mentén ne
reméljünk motivált beszállítókat”, fűzte hozzá.
Papp Tibor szerint is fontos az ügyfelek és
vendorok motiválása. Úgy hiszi, az ügyfelek esetében az élmény, amelyet a
céggel való kapcsolat vált ki, az a legfontosabb. Illetőleg az, ha az ügyfélnek
gondja van, hogyan, és mennyire gyorsan kezeli azt az adott cég. Ha nem
megfelelően reagálnak, az ügyfél is rosszul fog reagálni. „Beszállítói oldalon
a korrektséget tartom a legfontosabbnak. Az »élni és élni hagyni« híve vagyok,
nem szabad erőpolitikát gyakorolni senkire sem azzal a címszóval, hogy örüljön,
hogy munkát kap. Sok esetben ennek az a vége, hogy szidni fog a hátam mögött,
egy ponton pedig akár cserben is hagyhat, elfordulhat tőlem, talán emiatt
fulladt kudarcba rengeteg projekt is. Ezért fontos a korrektség, az elején
tisztán mindenben megegyezni. Csak így lehet igazán sikeres egy együttműködés”,
ismertette a véleményét.
A HTE partnerei, beszállítói zömmel a
konferenciáikon is megjelenő és előadó szponzorcégek. Nagy Péter abban hisz,
hogy csak akkor lehet sikeres egy együttműködés, ha a partner fejével tudnak
gondolkodni. „A szponzorok esetében a marketing terén elvártaknak kell
teljesülniük. Előadók esetében az a fontos, hogy jó legyen a konferencia
hírneve, büszke lehessen arra, hogy a HTE-nél adott elő. A konferencián
résztvevők számára pedig alapvetően az a fontos, hogy sokan legyenek ott az
ügyfeleik és partnereik közül” – mondta.
A vezetői véleményekre
alapozva összefoglalásképp elmondhatjuk, hogy a motiváció egy rendkívül fontos
és problémás dolog a cégek életében. Léteznek bevált szokások és hasznos
tanácsok, de univerzális sikerrecept nincsen. Ugyanakkor minden cég fontos
feladata, hogy foglalkozzon ezzel a kérdéssel, s lehetőleg ne csak a saját
portáján vizsgálódjon, de körültekintően mérje fel partnerei és ügyfelei
motivációs igényeit is.