Strategy

16_Industry_Forum.jpg
Forrás: ITB
Felforgató elemek

Összetett feladatot jelent a cobotok bevetése

Nagyobb hatékonyságot, pontosabb munkavégzést, elégedettebb ügyfeleket hoz a robotok megjelenése számos területen, ugyanakkor egy komoly robotikai programnak része kell, hogy legyen a változásmenedzsment is.

Emy mindig mosolyog, illedelmesen köszön – igaz, egyelőre csak angolul –, amikor kihozza a megrendelt ételt és még a borravalót sem várja el a munkájáért cserébe – ami érthető is, hiszen egy robotpincérről van szó. Mielőtt valaki azt gondolná, hogy Emy egy új sci-fiből, esetleg valamelyik technológiai óriáscég központjában található új, high-tech étteremből lépett elő fontos tisztázni, hogy egy győri étteremben várja és szolgálja ki a vendégeket. Amikor elkészült a rendelés, a robot mellkasán található kijelzőn beállítják, hogy hova kell vinnie az ételt és máris indulhat a falatozás. A robot bevetése a vendéglátásban egyelőre inkább marketing szempontból tűnik igen hasznosnak, de figyelembe véve a jelenlegi munkaerő-piaci helyzetet és azt, hogy a közeljövőben sem várható javulás, valószínűleg egyre több helyen gondolkodnak el hasonló megoldáson.

 

Nyugodtabb munkavégzés

Míg a vendéglátásban újszerűnek hat, más területeken már teljesen természetes, hogy robotok és emberek együtt dolgozzanak. Gyorsabb kiszolgálás, kényelmesebb, nyugodtabb munkavégzés és jelentős mértékben megnövekedett biztonság – számolt be a robotrendszerek gyógyszertárakban történő bevezetésével kapcsolatos tapasztalatokról Dobó Gábor, az Expert One Consulting tulajdonos-ügyvezetője. A társaság az elmúlt két évben már 20, Rowa expediáló automata rendszert telepített hazai patikákban. A megoldás lényege, hogy az ügyfélkiszolgálásban résztvevő gyógyszertári személyzetnek nem kell a bevett gyakorlat szerint hátramennie a raktárba vagy egyéb helyiségbe, hanem a speciális, robotkarral ellátott berendezés keresi elő és juttatja el a gyógyszerészhez a megfelelő készítményt. Ehhez persze először be kell tölteni a rendszerbe a készítményeket, ezt követően saját algoritmusa alapján, elsődlegesen a dobozok méretét figyelembe véve rendezi el a gyógyszereket, de nyilvántartja a lejárati idejüket is. Utóbbi azért fontos, mert a kiadások úgynevezett FEFO elv alapján történnek. Ez a megoldás elképesztő sebességgel tud működni, Dobó Gábor közlése szerint azt követően, hogy a gyógyszertáros leolvassa a recepten szereplő vonalkódot, mindössze 8-12 másodperc kell ahhoz, hogy a megfelelő készítmény megérkezzen.

 

Magabiztosabb munkatársak

Bár természetesen igen összetett rendszerről van szó, a berendezés rendkívül felhasználóbarát, így a betanulás fél-egy óránál többet nem veszi igénybe. Maga a telepítés sem hosszú idő, igaz előtte fel kell mérni, hogy milyen fizikai átalakításra van szükség, de ha ezzel elkészültek, egy egyszerűbb rendszert akár 4 nap alatt, míg a bonyolultabbakat maximum 8-10 nap alatt lehet üzembe állítani, zavartalan gyógyszertári nyitva tartás mellett.


 

„A Rowa már 20 éves tapasztalatokkal rendelkezik a gyógyszertári automatizálás területén, így a hazai felhasználók egy teljesen kiforrott rendszert kapnak, extra fejlesztési igények nem jellemzőek. Persze azért néhány érdekesség így is kiderült az automata rendszerek megjelenése után. A patikák arról számoltak be, hogy a dolgozóik sokkal frissebbek mind mentálisan, mind fizikailag a műszak végén, mint korábban. Ez abból adódik, hogy már nem kell hátra menniük a készítményekért és fejben tartaniuk, hogy mire van szükség, illetve azt hol találják. A beszámolók szerint olyan magabiztosságra is szert tettek a gyógyszerészek/asszisztensek a rendszernek köszönhetően, ami korábban a zsúfoltabb időszakokban, a nagy rohanás közepette nem minden esetben volt meg. Az készítmények azonosítása a vonalkód és dobozméret alapján történik, melynek köszönhetően száz százalékos biztonsággal a megfelelő hatóanyaggal rendelkező készítményt kapják a betegek. A robot bevetésének köszönhetően a betegekre is több idejük jut a gyógyszertári dolgozóknak, amit nagy örömmel fogadnak mindenhol” – tette hozzá Dobó Gábor.

 

Egyszerű dolgokkal kell kezdeni

A nagy ipari robotokhoz képest a cobotoknak (vagyis az emberekkel együtt dolgozó robotoknak) sok szempontból más igényeknek kell megfelelniük. Míg évtizedek óta használt társaik többnyire ketrecekben, az emberektől jól elválasztott munkaállomásokban tevékenykednek, addig az ő esetükben erről szó sincs. Ezek a gépek többnyire kisebbek, nem is feltétlenül képesek ugyanolyan gyors munkavégzésre, ugyanakkor elvárás feléjük, hogy gyorsabb és egyszerűbb legyen a programozásuk. Ez ugyanis lehetőséget teremt arra, hogy kisebb vállalkozások is bevessék ezeket a robotokat.

Rengeteg szó esik napjainkban arról, hogy a fizikai, illetve a szoftverrobotok – mint például a chatbotok – elveszik az emberek munkáját, de a helyzet az, hogy sokkal inkább úgy tűnik, hogy átformálják azt, ahogyan dolgozunk. Az egyszerű, gyakran ismétlődő, rutinszerű feladatokat átveszik tőlünk, de akár a termelésben, akár a szolgáltatásoknál szükség van arra, hogy az emberek ott legyenek a gépek mellett, betanítsák az új munkadarabok gyártását, vagy éppen az új ügytípusok intézését.

Magyarországon a társaságok többsége azzal a nagyon egyszerű céllal dönt a robotok alkalmazása mellett, hogy költséget csökkentsen, hatékonyságot javítson, esetleg növelje az ügyfél elégedettséget – mondta el érdeklődésünkre Komjáthy Csaba, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadási üzletágának vezetője. „Tapasztalataink szerint az első néhány folyamat vagy robot esetén inkább a költségcsökkentés, azaz a megtakarítható munkaerő, illetve a licensz költség a fő szempont. A cégek többnyire az első pár sikeres élesítés után kezdenek fókuszálni az egyéb szempontokra is. Van, hogy a szkepticizmus olyan bonyolult folyamat kiválasztását eredményezi „próba folyamatként”, hogy nem teljesül az eredeti elvárás, és emiatt óvatosabb lépésekkel mennek csak tovább. Természetesen a robotikát lehet bonyolultabb folyamatoknál is alkalmazni, de ha gyors és látványos sikert akarunk, akkor érdemesebb egyszerűbbekkel kezdeni. A másik probléma, hogy a cégek többsége feladatokban gondolkodik, nem folyamatokban, így nem tudják kiaknázni a lehetőségeket. Fontos, hogy legyen egy átfogó képünk arról, mit is akarunk elérni, milyen előnyöket várunk - és ez ne csak direkt pénzügyi legyen” – mutatott rá a szakember.


 

Változó környezet

Mivel egy, a teljes céget átölelő program hatással van a szervezetre, ezért a változáskezelés, beleértve a humán erőforrás menedzsment elengedhetetlen része egy komolyan vett robotika programnak – állítja a Deloitte Magyarország partnere. Egyes munkakörök teljesen megszűnhetnek, újak jönnek létre (ez a robotikától függetlenül is így van), ez pedig akár az üzletmenet folytonosság biztosítása során is kérdéseket vethet fel. „Például, mi történik, ha leáll egy robot, és egy olyan folyamatot, amit az elmúlt öt évben már senki nem hajtott végre manuálisan, ideiglenesen újra manuálisan kell végrehajtani? Hatással lesz a rendszereket érintő frissítésekre is, hiszen innentől kezdve figyelembe kell venni, hogy azok milyen változásokat okozhatnak a robotok működésében. Ennek kapcsán kiemelten fontos a megfelelő irányítási modell kialakítása, hogy minden döntés és változás során számoljunk a robotokkal, biztosítsuk azok folytonos működését” – hangsúlyozta Komjáthy Csaba.

A szakértő közlése szerint Magyarországon is már számos SSC-ben, pénzintézetben működnek különböző automatizmusok, szoftverrobotok, vagy chatbotok. Persze ennél vannak előrébb járó felhasználók is. Bonyolult algoritmusok működtetik például az amerikai biztosítási fintech-et, a Lemonade-et, ahol a biztosítás megkötése, vagy a kárigény bejelentése során egy chatbot irányítása alatt intézhetjük az ügyünket, csak akkor kerülünk humán ügyintézőhöz, ha valamilyen gyanú merül fel az adott tranzakció kapcsán. Jelenleg a legtöbb esetben a robotok, chatbotok mögött vagy mellett továbbra is emberek állnak, akik irányítják, kontrollálják, vagy kiegészítik az automatikus működést.

Bár jelenleg Magyarországon túlnyomórészt költségcsökkentési céllal kezdenek robotika projektbe, látva a munkaerőpiac szűkösségét, középtávon ugyanilyen fontos szerepe lesz egyes hiányzó pozíciók betöltésében, kiemelten, ha a kognitív képességeik tovább fejlődnek. „Nem véletlenül hívják a robotizált folyamatautomatizálást az RPA (Robotic Process Automation) helyett már RCA-nak, azaz Robotics and Cognitive Automationnek. A korábban említett amerikai biztosító fintech esetében pedig ez a konstrukció határozottan magasabb ügyfél elégedettséget, nagyságrendekkel gyorsabb átfutási időt és alacsonyabb költséget jelentett” – fűzte hozzá Komjáthy Csaba.