A Behaviour Based Business rendszer piacra törése óta tapasztaljuk megbízóink meghökkenését az asztalukra letett elemzések, előrejelzések és azok beteljesülési rátája miatt. Pedig minden pszichológiai rendszernek tudnia kell konkrétumokat nyújtani egyes emberekről, embercsoportokról, a mi elméletünknek pedig, e kettőből kiszámíthatóan, egy adott piacról is.
Az elmúlt tíz év során igen sok megbízást kapott a 3B, főként stratégiaépítéssel, szervezetfejlesztéssel kapcsolatosan, viszont első perctől kezdve vannak „magasabb szintű” megbízások is annál, mint amit egy adott cégnél el lehetne végezni. A 3B nem csak egy rendszert jelent, hanem egy tanácsadói csapatot, kvázi nemzetközi hálózatot, 4 kontinens, 14 ország elemző, stratégiaépítő, hr, sales, kommunikációs szakemberekből felépítve. Ennek köszönhetően igen nagy kitekintésünk van a nemzetközi gazdasági folyamatokra és következményeikre a különböző személyiségtípusú vezetők viselkedésében.
Egzakt tények külső jegyek alapján
A három személyiségtípus-állapot közül, bármilyen meglepő is, az eredeti személyiségtípust, az „originalt” is meg tudjuk határozni külső jegyek és megfelelő információk webes begyűjtése után. A csapatban professzionalista emberek dolgoznak, és mint minden ilyen társaság, csak és kizárólag a saját tapasztalatainak és a tényeknek hisz.
Magyarország jó első színhely volt ahhoz, hogy az embertípus-megoszlásokat városonként felmérjük. 52 város interjús adataival, mérési eredményével rendelkezünk, ebből tevődik össze az országos kép. Ez a félszáz város a legnagyobb hazai településeket jelenti, hogy a merítés reprezentatív legyen. Az adatok igen kemény munkával, közel hat év leforgása alatt álltak össze, és erre rendkívül büszkék is voltunk.
A 3B team ekkor már dolgozott a most alkalmazott külső jegyes vizsgálatokon, és a módszertan véglegesítésével előállt a helyzet az első konkrét mérésre, majd az interjús és külső jegyes módszertan összehasonlítására. A külső jegyes vizsgálatot Magyarországra el is végeztük, a személyiségtípus-arányokat megkaptuk, így nem volt más dolgunk, mint összehasonlítani ezt az eredményt, a konkrétan, több ezer megkérdezettől begyűjtött, 52 várost tartalmazó elemzés értékeivel.
Az eredmények egyezősége döbbenetes volt. Azért is, mert jó látni, ahogy egy rendszer működik, másrészt pedig döbbenet volt rájönni arra, hogy éveket dolgoztunk „feleslegesen”.
Egy adott ország embertípus-összetételét, meglepő vagy nem meglepő módon, az aktuálisan hatalmon lévő elnökök személyiségtípusa tükrözi a legjobban. Ha az ország választja őket, akkor azért, ha nem, hanem egy szűk érdekcsoport teszi őket oda, akkor meg azért. A végeredmény ugyanaz az elemzés szempontjából.
Nincs más hátra, mint az elnökök személyiségtípusának meghatározása, de az azért ma már nem egy nagy történet, legalábbis egy pszichológiai rendszer számára, ilyen információáradat mellett, amilyet a világháló biztosít.
Azóta 17 országot elemeztünk ezzel a metodológiával, és a rendszer sok kérdésre választ adott megbízóink számára. Ezekből a válaszokból szemezgetünk az itbehaviour olvasóinak is, természetesen a megbízók engedélyével, az üzleti titkok messzemenőkig történő megtartása mellett.
Magyarország ebből a vetületből
Ahhoz, hogy megértsük egy másik ország embertípus-összetételét, először nem árt tisztában lenni a magunkéval. Bár e magazin olvasói már biztosan tudják, hogy hazánkban a különböző embertípusok milyen arányban képviseltetik magukat, de „Ismétlés a tudás anyja” alapon nézzük azért a számokat: uralkodó: 8, önmegvalósító: 17, emberközpontú: 69, professzionalista: 6 százalék.
Tehát a magyarok leggyakoribb embertípusa az emberközpontú, a második (az előzőnek kevesebb mint egyharmada!) az önmegvalósító. Az is megfigyelhető, hogy akiknél az emberközpontú „é” az elsődleges, a második helyen nagyon szorosan ott áll a nyomában az önmegvalósító vagyis a magyar népnek ez a két személyiségtípus határozza meg az életét.
Kielemeztük a rendszerváltás óta pozícióban lévő miniszterelnököket. Nem volt meglepő, hogy az emberközpontú–önmegvalósító embertípusok (emocionálisan érzékenyek, befolyásolhatók, míg az uralkodók és a professzionalisták a tények, számok alapján döntenek) ellentettje, az uralkodó és professzionalista nem sok helyet kapott a magyar miniszterelnökök között.
Arányaiban véve 6 százalékos az uralkodó típusú miniszterelnöki jelenlét az elmúlt 24 évben. Professzionalista nem volt még, feltételezem nem is lesz. Vagyis az eddig hivatalban lévő miniszterelnökök 94 százaléka (hivatalban töltött éveik számával súlyozva), emberközpontú-önmegvalósító! Az természetes, hogy a sokkal jobban kommunikáló önmegvalósító jelleg a politikában elsődleges, arányuk 58 százalékos, az emberközpontúaké pedig 46 százalék.
De az összes önmegvalósító miniszterelnök másodlagos embertípusa az emberközpontú, így „emészthetők” jól a magyar nép számára. Aztán, ha ellenőrzésként megnézzük a média felépítését, a hazánkban sikeres cégeket, illetve egyéb elemzéseket is elvégzünk, akkor a kép teljesen egyértelműen kiadja a 6 éves munka eredményét.
A fókuszban: Svédország
Nem véletlen, hogy ezt az európai országot hoztuk be, hiszen gazdaságuk rendkívül erős, életszínvonaluk messze meghaladja a magyarokét, számos gazdasági és társadalmi mutató alapján a legelőkelőbbek között foglalnak helyet. Számunkra eleve érdekes volt, hogy mi állhat ennek a hátterében, és amikor egy svéd felkérés kapcsán amúgy is vizsgálni kellett az országot, nagy lendülettel fogtunk hozzá.
Az elnökök kigyűjtése mondhatni ugyanolyan egyszerű volt, mint a személyiségtípusuk beazonosítása. Amikor egyébként az eredményeket prezentáltuk, Stockholm város vezetői nem nagyon tudtak rá reagálni, csak személyiségtípusukhoz mérten egy nappal később, és persze írásban.
Szóval az elnökök személyiségtípusa minden esetben professzionalista volt. Ráadásul a másodlagos embertípust ez az elsődleges jegy teljesen elnyomja az összesítésben. Voltak uralkodó irányba húzó vezetők is, de a jellemző a nagyon karakteresen professzionalista típus volt a skandináv országban.
Mi jellemez egy ilyen társadalmat? Mindenekelőtt a szabályok építése, betartása és betartatása. A rendszerszemlélet, a pontos tervezés, ódzkodás a tervektől való eltéréstől. A pontos, stabil, folyamatos építkezés, és persze a már ismeretes, előbbi okok miatt is szilárd gazdaság.
Szeretünk a külföldiekről csak pozitív dolgokat mondani, de mint minden embertípusnak, így a professzionalizmusnak is megvannak a maga hátrányai. A magyarok önmegvalósító jegye hozza magával a kreativitást, amit ugye a feltalálóink, kutatóink eredményei sorra bizonyítanak. Igaz, manapság a gazdasági szereplők a kreativitásukat máshol is kiélik, az biztos, hogy Svédországban ilyen adómegkerülési gondok nincsenek. Félreértés ne essék: nem azért, mert nálunk rosszabb az adózási helyzet, ezt nem a mi dolgunk megítélni. Ennél sokkal fontosabb a társadalom hozzáállása. Tetszik, nem tetszik, ez a szabály, be kell tartani. Igaz, egy professzionalistának ezt meg is kell magyarázni, alá kell támasztani tényekkel. Dehát a skandináv politikusok ebben igen jók lehetnek, bár ezt innen mi nem láthatjuk reálisan.
A professzionalizmus hátulütője egyébként a emóciók hiánya. Már, ha erre a politikában szükség van egyáltalán. De ha megnézzük a segélyezési, családtámogatási rendszerek különbözőségét, akkor e megállapítás is gyorsan egzakt ténnyé formálható.
Kell-e nekünk valamit tanulni a svédektől? Rövidre zárhatjuk a témát: úgysem tudunk. Rendszereket, elméleteket elhozhatunk mi ide, de a mi az embertípus-összetételünkben nem sok esélye van a megtapadásra, hacsak fel nem ruházzuk magyar elemekkel. De akkor meg az már nem az a recept…
Vicces beszélgetések alkalmával fel szokták hozni egyes európai országok tanácsadói, hogy hát az IKEA sikere azt mutatja, hogy a svéd minta tud működni máshol. Mi a 3B-nél erre úgy reagálunk, hogy egyrészt nézzék meg az IKEA sikerességét a skandináv államokban és azon kívül. Másrészt az otthonába mindenki rendszert akar vinni, és erre a svéd recept tökéletesen alkalmas lehet.
Azon érdemes elgondolkoznunk, hogy egy-egy ciklus professzionalizmus azért nem ártana, de ehhez nem a miniszterelnököknek kell megváltozni – fogadjuk el, hogy őket a magyar nép akarta ebben a pozícióban látni – hanem a társadalom embertípus-összetételének. Az meg évtizedekben vagy épp évszázadokban mérhető folyamat. Addig is keressük meg saját receptjeinket!
