Munkaerőpiac

18_Benefits-That-Highlight-The.jpg
Forrás: ITB
A cafeteriától a wellness irodáig

Trendek és tendenciák a juttatások területén

Egy friss kutatásból kiderült, hogy a juttatások elterjedtsége továbbra is szoros összefüggésben van az adott szervezet nagyságával. Így a kis cégeknek csak nagyjából a fele, míg a nagyobbak közül is 91 százalék ad(hat) cafeteriát.

Teljesen átalakult a cafeteria-rendszer, hiszen a legtöbb eleme már bérként adózik. A gyakorlatban ez azt jelenti megszüntették a kedvezményes adózását, nem sok béren kívüli juttatás maradt így erre az évre, csupán a SZÉP-kártya tartja a frontot. A trend célja, hogy a kormány rávegye a vállalkozásokat, hogy béremelést adjanak munkavállalóiknak, ne cafeteria-elemeket. Az unikumként megmaradt SZÉP-kártya pedig (német és osztrák megoldásokat másolva), mint az egyetlen rekreációs juttatás, a belföldi turizmust erősíti majd a továbbiakban.

A tavaly életbe lépett rendszer, hogy nem eltöröljük a cafeteriát, mint juttatást, hanem az utánuk fizetendő adót emeljük meg, nem sarkallta tömegesen a cégeket, hogy a béreik mértékét növeljék látványosan. De az biztos, hogy nem igazán éri meg a cégeknek, hogy munkavállalóik számára cafeteriát biztosítsanak.

 

Az eltűnő cafeteria nyomában

Mit is jelent ez egy kkv munkavállalójának? Azt, hogy a cafeteria részeként idén már nem kap bérletet, de legalább a SZÉP-kártyája megmaradt, ha átalakulva is. A három zsebnek vége, helyette szabadidő-, szálláshely- és vendéglátás- alszámlákat kaphat. Sőt, idén már minden SZÉP-kártya tulajdonosnak szerződnie is kell azzal a pénzintézettel, amely kibocsátotta kártyáját. A vállalkozások csak így tudják majd az alszámlákra utalni ezt a béren kívüli juttatást. Sőt, az összesített éves korlát már a versenyszférában 450 ezer forint (34,5%-os cafeteria), míg a közszférában csupán évi 250 ezer (nettó összegek). Természetesen egy-egy cég utalhat ennél többet is a SZÉP-kártyákra, de akkor már az adó mértéke 38,35 százalékra növekszik (ugyanis a juttatás mértékének 1,18-szorosora után fizetendő a csak 32,5 százalékos adó).

A cafeteria „kivégzése” már három éve elkezdődött, amikor is bevezették az „egyes meghatározott juttatások” fogalmát. Ez alá sorolták be a korábbi cafeteria elemeket, kivéve az utolsó mohikánként megmaradt SZÉP-kártyát. Az ide tartozó elemek adóalapja is az 1,18-as szorzóval növelt érték, de már a 15 százalék szja mellé 17 százalékos „szocho” is társul, vagyis az ebbe tartozó cafeteriaelemek 2020-ban már a magasabb, 38,35 százalékos munkáltatói terhet jelentenek. A SZÉP-kártya keretösszegén felüli részek: a csekély értékig adható ajándékutalvány és az önkéntes pénztárba fizetett célzott szolgáltatás lehetnek.

A cafeteriaszabályzat ma minden olyan magyar cég számára kötelező, amely béren kívüli juttatásokat ad munkavállalóinak. Vállalkozása válogatja, mennyire élnek ezzel a „kötelezően adható” lehetőséggel. Kisebb-nagyobb eltérések már eddig is voltak, erre utal a Szent István Egyetem Menedzsment és HR Kutató Központja által készített felmérés is.

A kutatók 354 céget és intézményt vettek górcső alá a cafeteria tekintetében (versenyszféra, közszféra és non-profit cégeket is). Megállapították, hogy itt is a „méret a lényeg”, vagyis az adott cég nagyságától függ, mennyire fontos számukra a juttatások mennyisége és minősége (az 1000 fő felettiek már 91 százaléka ad fixen meghatározott juttatásokat vagy cafeteria szolgáltatásokat). A kkv-szektorban az 50 fő alatt már viszont csak 49 százaléknál divat ez, 10 fő alatt pedig 24 százalékra csökken azok aránya, akik dolgozóikat ezzel a megoldással motiválják. Vagyis, a vállalkozások ma már a munkabérhez viszonyított közterhek nagyságától teszik függővé a béren kívüli juttatásaik folyósításának lehetőségét.

 

Túl a cafeterián

A szabályok drasztikus megváltozása miatt kérdésessé vált, hogy mennyire marad népszerű hazánkban ez az jutalmazási forma, és mennyiben fog majd béremelésként realizálódni a jövőben (ahogy a kormány kívánja). A természetes az lenne, hogy egy-egy cég a juttatás kiválasztásánál ne arra kényszerüljön, hogy kiszámítsa, mekkora lesz az adókulcsa, hanem hogyan motiválja munkavállalóit. Nem biztos, hogy hosszú távon tényleg megéri majd jövedelemként leadózni egy-egy ilyen jellegű juttatást. Viszont érdemes figyelembe venni azt is, hogy új korszak köszöntött be (a magas fluktuáció és a kínzó munkaerőhiány) a magyar munkahelyeken, és ebből a kkv-szektor sem maradt ki teljesen. Marad a munkahelyi wellness.

Vagyis az új trend az, hogy az atipikus foglalkoztatási metódusok mellett magát a munkahelyet varázsolják át második otthonná. A munkavállalók megtartását és jólétét mindenféle alternatív megoldással kívánják biztosítani.

Már nemcsak a munkáltatók, de az ingatlanfejlesztők is rájöttek, hogy egy „emberközpontú iroda” döntő tényező lehet abban, hogy az új és a meglévő munkatársak is jól érezzék ott magukat, termelékenyek és motiváltak maradjanak. A néhány évvel ezelőtt még fehér hollónak tartott munkahelyi wellness így válhat a 2020-as évek egyik legnagyobb divatjává.

Persze, ez sokkal többet jelent, mint a startupoknál meghonosított, szinte közhelyes ebédlői gyümölcskosár, break-out szobák és játéksarok (csocsó- és snookerasztallal, játékkonzolokkal és futópaddal kiegészítve). A wellness-irodákra már jellemzően zöld és fenntartható működésű épületeket terveztek, sőt nemzetközi szabványokat is kapott ez a műfaj. (Ez a WELL tanúsítvány, lásd februári számunk 24. oldalán a „Csendben, zenben, WELL-ben” című írásunkat.) Itt minden elem a levegőellátást, az egészséges táplálkozást, a testmozgást és a természetes fény jelenlétét, valamint a kényelmet és a szellemi frissességet szolgálja. A cél a munkatársak szellemi és fizikai egészségének pozitív irányú befolyásolása, a munkavállalók betegszabadságból eredő többletköltségeinek csökkentése. A kkv-szektornak sem kell lemondania ezekről a földi paradicsomokról, a zoomer coworking irodák ma már mind ilyen wellness kompatibilis szolgáltatásokkal rendelkeznek, és egyben költséghatékonyak is.


Cafeteria-szabályok 2020

Cafeteria elem

Fizetendő közteher mértéke

Munkahelyi étkeztetés

jövedelemként adózik

Erzsébet-utalvány

jövedelemként adózik

Helyi bérlet

jövedelemként adózik

Iskolakezdési támogatás

jövedelemként adózik

Önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás

jövedelemként adózik

Egészségpénztár, önsegélyező pénztár – hozzájárulás

jövedelemként adózik

Pénzösszeg juttatás

jövedelemként adózik

SZÉP-Kártya vendéglátás alszámla (*)

Évente 150.000 Forintig 32,5% felette 38,35%

SZÉP-Kártya szállás alszámla(*)

Évente 225.000 Forintig 32,5% felette 38,35%

SZÉP-Kártya szabadidő alszámla(*)

Évente 75.000 Forintig 32,5% felette 38,35%

Sportrendezvényre szóló belépő

jövedelemként adózik

Kulturális belépő

jövedelemként adózik

Óvoda, bölcsöde

A költségek mértékéig adómentes

Mobilitás célú lakhatási támogatás

jövedelemként adózik

Lakáscélú támogatás

jövedelemként adózik

Diákhitel támogatás

jövedelemként adózik

Kockázati biztosítás (egészség)

jövedelemként adózik

Ajándékutalvány

Évente egyszer a minimálbér 10 százalékáig 38,35%, felette jövedelemként adózik

(*) A jelölt juttatások együttes értékét is vizsgálni kell. Versenyszférában 450.000 forint/év értékig áll rendelkezésre, közszférában 200.00 forint/év értékig a kedvező 32,5% mértékű közteher, felette 38,35% adó- és járulékteherrel kell számolni. Az éves maximális kereteket (450.000 forint, 200.000 forint) az adóévben munkaviszonyban töltött napok arányában kell arányosítani.