Munkaerőpiac

64_hr2.jpg
Forrás: ITB
„A kétoldali piacterek folyton ingában vannak, amely most a másik irányba lengett ki”

Toborzás a válság idején, avagy a vesztegzár alá vont munkaerőpiac túlélési lehetőségei

Alig két hét alatt a feje tetejére állt a világ, most minden a csúfabb arcát mutatja. A sokszor szidott szürke hétköznapok a négy fal mögül lesve ezernyi színben tündökölnek, ahogy pedig az ország egyre jobban zárkózik be, úgy értékelődik fel és alakul át minden. E metamorfózis összes rezdülése tökéletesen lekövethető a munkaerő-piacon: a hirtelen megjelent dömpingtől, a toborzás átalakulásán át egészen a home office berobbanásáig. Igyekeztünk megválaszolni a kérdéseket, amelyek ott motoszkálnak a legtöbbek agyában: vajon lehet-e állást találni most, és mi lesz két-három hónap múlva.

Bezáró üzletek, elcsendesült utcák, kifulladt gazdaság, evickélő cégek, munka nélkül maradt tömegek – a koronavírus-járvány minden fronton jelen van, nemcsak a búskomor csendbe burkolózott utcák képében. A helyzet koránt sem rózsás, ha a kékgalléros szemszögből vizsgáljuk a helyzetet. De inget váltva, fehérgallérosként, sok félnivalója nincs az embernek. Ami pedig a kettő közti kapcsolatot, azaz a HR-t illeti, nos, vannak helyzet szülte kihívások.

 

Árulkodó statisztika a céges felkészültségről

Az elsősorban irodai munkát végző munkatársakat foglalkoztató vállalatok nagy részénél nem kérdés, hogy a home office megoldás a járványhelyzetre. A Dreamjo.bs és „Az Év Irodája” verseny csapata által készített felméréséből kiderült, hogy tízből kilenc cég az otthoni munkavégzést választja, és csupán a cégek 10 százaléka küldené el táppénzre vagy szabadsága a munkavállalókat.

Csak 6 százalékuk válaszolt úgy, hogy egyáltalán nincs a munkavállalóknak otthoni szerver hozzáférése, videókonferenciára alkalmas szoftverrel tízből nyolc cég rendelkezik, projektmenedzsment szoftverrel pedig minden harmadik vállalat dolgozik. A kimondottan állásinterjúra fejlesztett program (azaz videóinterjú-platform) azonban hiányzik a cégek palettájáról: 84 százalékuk még egyáltalán nem találkozott ilyen eszközzel, így előfordulhat, hogy a HR-eseknek kihívás lesz a következő időszak a toborzás szempontjából.

„Sokan álltak át online üzemmódba, a fejvadászok és a HR-esek is online platformokon interjúztatnak. Az onboarding viszont nehezebb, mert a legtöbb esetben nem lehet home office-ban csinálni, így erre még nincsenek kész megoldások. A legtöbb cég jelenleg kivár, ha el is jutnak a szerződéskötésig, megállnak, és várnak az onboardinggal a járvány végéig, mert napról-napra változik minden”, mondta Balogh-Mázi Mária, a Dreamjo.bs vezérigazgatója. „A próbaidő fogalma teljesen át fog értékelődni, és tényleg arról fog szólni, hogy a munkavállaló és a munkaadó kipróbálja egymást.”

 

Mostantól a nyúl viszi a puskát egy jó darabig

De nemcsak a próbaidő fogalma kerül új szerepkörbe. „Eddig a fehérgalléros munkavállalók válogathattak a munkaerőpiacon. Most viszont lesznek cégek, amelyek nem élik túl a jelenlegi helyzetet, és lesznek olyanok, amelyeknek költséget kell csökkenteniük, ezért elbocsátanak embereket. A piac emiatt át fog rendeződni, és a pólusok el fognak tolódni abba az irányba, hogy nem feltétlenül a munkavállalók szabják a kereteket”, tette hozzá a vezérigazgató.

Az elbocsátásokból fakadó dömping azonban már most észlelhető, leginkább a turizmus, a fizikai munka és a szolgáltatói iparban dolgozók bukkannak fel, mint friss álláskeresők. A jelenlegi helyzetben azonban a fehérgalléros munkakörökben zajlik a felvétel, ott nem érezhető a piac befagyása, csak a kivárás van jelen.

„Szerintem mindenki meg fogja találni a helyét a járvány után, viszont a jelenlegi helyzet főként a kékgalléros munkavállalókat sújtja, mert az átmeneti időszakban nem tudják őket foglalkoztatni. De hasonló helyzetben vannak a rendezvényszervezők is, viszont akik gyorsan kapcsoltak, azok átvitték az online térbe a konferenciákat. Az online munka azonban nem mindenhol oldható meg, például egy kozmetikusnak érthető okokból nem kivitelezhető”, fűzte hozzá Balogh-Mázi Mária.

 

Itt az idő, most vagy soha: a home office alapjai a következő hónapokban megépülhetnek

A hirtelen átállás azon szervezetek életét nehezítette meg legkevésbé, amelyek már ott tartottak, hogy a home office gyakorlata a kultúra részévé vált, így nemcsak az infrastruktúra, hanem a know-how is rendelkezésre állt a flottul működő távmunkához. Ahol viszont semmi nem volt előkészítve, még néhány laptop sem állt rendelkezésre, ott hetekig is eltarthat, amíg a dolgozók otthonról folytathatják a munkát. „Sok probléma felmerülhet, például, hogyan fog aláírni a munkavállaló, ha szükség van rá, de a hálózati hozzáférés és a biztonság kérdése is jelen van”, egészítette ki a vezérigazgató. Az otthoni munkát elutasító cégvezetőknél a bizalmatlanság is nehezíti a távmunka elfogadását. A kutatásban megkérdezett cégvezetőknek, HR-vezetőknek csaknem egyharmada vallotta be: nem bízik a kollégákban, vagy legalábbis vannak kétségei, hogy a kiadott feladatokat maradéktalanul el fogják-e otthonról végezni.

„Ez az időszak arra jó lesz, hogy kialakuljon a bizalom, hiszen, ha a vezető azt akarja, hogy menjen tovább az üzlet, valamennyire el kell engednie a gyeplőt, mert nincs más választása. A kialakult bizalommal pedig lehet élni a járvány után is, hiszen, ha látják, hogy működik, akkor elfogadottabb lesz a munkavégzés ezen formája. Ugyanez igaz a webinárokra és az online tanulásra is”, fűzte hozzá.

S vajon, mit hoz a jövő? „A cégek egy része behúzta a féket, de ez hónapokon át tarthatatlan állapot, alternatívát kell találni. Lehet jóslásokba bocsátkozni, de hasra ütésre azt mondom, szeptemberre jobb lesz a gazdasági helyzet. De valójában nagyon kiszámíthatatlan az egész”, zárta gondolatait a vezérigazgató.