A főként a
kreatív ipar számára dolgozó, toborzással és kiválasztással foglalkozó Mondo felmérése
során megkérdezett több mint ezer marketingvezető 76 százaléka jelezte, hogy a
videós tartalmak prioritást élveznek 2019-ben és 2020-ban a kampányaikban, de
kiemelt figyelem jut a GDPR előírásainak történő megfelelésre, illetve a
mesterséges intelligencia és a gépi tanulás bevetésére is. A videómarketingben
a legnagyobb összeget az Instagramos megjelenésre költik majd a megkérdezettek,
de a Facebook hírfolyamán megjelenő filmeket is fontosnak tartják.
Vizuális élmények
A termékek és
szolgáltatások értékesítését támogató videók egyben hasznos eszközei lehetnek
a
munkáltatói márkaépítésnek és ezáltal a toborzásnak is, persze ehhez megfelelő
tartalomra van szükség. Az egyik lehetséges megközelítés, hogy a fogyasztókhoz
hasonlóan érjük el a potenciális munkavállalókat. Ez a gyakorlatban az egyszerű
tényközlésen túlmutató, élményt is kínáló videókat jelenti. A hatékony
munkáltatói márkaépítésnek ma már elengedhetetlen eszközei a nem szöveges
tartalmak, már csak azért is, mert a megszólítani kívánt munkavállalók egyre
nagyobb százalékban kerülnek ki a fiatalok közül, akik Facebook, Instagram,
Snapchat, hamarosan pedig Tik-Tok posztokat és filmeket nézve nőttek fel.
Az élményen
túl természetesen arra is törekedni kell az ilyen tartalmak összeállításakor,
hogy a vállalat bemutassa, milyen munkaadó valójában, milyenek a hétköznapok az
irodában vagy a terepen. A vizuális tartalmak jelentőségét a munkáltatói
márkaépítésben jól mutatja a Fast Company felmérése, mely szerint az emberek 44
százaléka nagyobb valószínűséggel köteleződik el olyan brand mellett, amely
képekkel is kommunikál a közösségi médiában, mint a hagyományos megoldásokat
választók mellett.
360 fokos kaland
Egyre
határozottabban rajzolódik ki az a trend, miszerint a cégek igyekeznek
személyesebbé tenni a köztük és a leendő vagy a már meglévő munkavállalók közti
interakciókat, ezáltal pedig növelni a beléjük vetett bizalmat. A Facebooknál
például új vizuális megoldásként bevezették a 360 fokos videót a toborzási
folyamatba – mondta el Keren Yakir Harel, a társaság Európáért,
Közel-Keletért és Afrikáért felelős toborzási vezetője az idén májusban,
Lisszabonban tartott World Employer Branding Day szakmai konferencián. A világ
legnépszerűbb közösségi médiaplatformja ugyanis sok esetben nemzetközi szakembereket
toboroz, akik számára kérdéses, hogy milyen lehet az élet az adott városban, és
hogy néz ki az iroda belülről.
A 360 fokos
videókban a Facebook hitelesen és teljes körűen meg tudja mutatni az adott
lokációt a leendő kollégáknak. A vállalat célja a minél változatosabb
interakciók generálása a toborzási, kiválasztási folyamat során, ennek
érdekében az Y generáció által naponta használt platformot, a Facebook storyt
is bevetette. Napi 500 millió felhasználó tesz közzé ilyenformán saját
történetet, melynek során interakcióra is lehetőség van, ezért gondolta úgy a
cégóriás, hogy hatékony megoldás lehet, ha ezen keresztül toboroznak
jelölteket. A feltételezésük beigazolódott: egyetlen pozícióra 792 jelentkezőt
szereztek mindössze két hét alatt – mesélte Keren Yakir Harel.
Besegít a cégvezető
Azt, hogy az
erős munkáltatói márkának milyen szerepe van abban, hogy egy vállalat
megtalálja-e a megfelelő munkatársakat, jól érzékelteti a fizetések
összehasonlítását lehetővé tevő portált működtető Glassdoor felmérése, mely
szerint az amerikaiak 69 százaléka számításba sem veszi, hogy egy rossz hírű
cégnél helyezkedjen el, még akkor sem, ha éppen nincs állása. Ugyanakkor a
megkérdezettek 84 százaléka nyilatkozott úgy, hogy akár el is hagyná jelenlegi
munkahelyét, ha egy kimondottan erős munkáltatói márkával rendelkező
társaságtól keresnék meg.
A
digitalizáció csak az egyik megoldás a jelöltek megszólítására, személyesség
nélkül az egész nem sokat ér, ezért manapság az első számú vezető is aktív szerepet
vállal az employer branding folyamatokban. A DHL-nél például kiemelt figyelmet
fordítanak arra, hogy a leendő kollégák már az első munkanapjuk előtt úgy
érezzék, várják őket: a felvételt nyert jelöltek két héttel munkába állásuk
előtt üdvözlő csomagot kapnak, amit természetesen a DHL szállít ki az új
kolléga lakcímére. A csomagban személyesen írt és aláírt, egyedi üzenet
található a leendő csapattagoktól, továbbá a munkahelyi kultúrát és a vállalat
legfontosabb értékeit is igyekeznek átadni infografikákkal és egy, az ügyvezető
által készített személyes videóüzenetben. Utóbbit ráadásul egy ajándék tableten
lehet megnézni – osztotta meg a cég gyakorlatát a lisszaboni rendezvény
résztvevőivel Katia Labropoulou, a vállalat HR-igazgatója.
Hazai tapasztalatok
Magyarországon
egyelőre kevésbé jellemző az ilyenfajta innováció és nyitottság a cégek
részéről, de azért találhatunk pozitív példákat is. Horváth Ádám, a
Brandfizz Employer Branding társalapítója szerint a hazai cégeknek is meg kell
érteniük, hogy munkahelyként nagyobb teret kell adniuk a dolgozóiknak
véleményük megosztására. „A mai világban hamvában halt ötlet bármit eltitkolni,
hiszen a közösségi médiában mindenről posztolnak a kollégák, akár pozitív, akár
negatív véleményük van az adott cégről. Azok a vállalatok, melyek tiltás és
bonyolult szabályozási rendszerek helyett lehetőséget adnak dolgozóiknak arra,
hogy megmutassák a mindennapjaikat, saját karriertörténetüket, sokkal
hitelesebben építhetik a munkáltatói márkájukat és vonzóbbak lesznek a munkaerőpiacon,
amivel a belső elégedettséget is növelik” – mondja a szakember, hozzátéve, hogy
a felső vezetők gondolkodásában radikális változásra van szükség, ha cégeikkel
meg akarják élni a holnapot. A látszatmegoldások ideje végleg lejárt.