A hívószavak kifejezetten fontosak, ha ez ember a tökéletes munkaerőt igyekszik megszólítani a piacon jelenlévő több száz, netán több ezer jelölt közül. Ekkor jönnek jól az iskolapadban elsajátított képzettársítások és a hozzájuk kapcsolódó gondolatfoszlányok, amelyek ügyes használatával azonnal meg lehet érinteni a potenciális kolléga szívét.
Mókásan csengő, olykor ügyetlenül hangzó, máskor minden komolyságot mellőző hívószavak tömkelegével találkozni az álláshirdetésekben, amelyek eredetileg arra hivatottak, hogy ott legbelül, a tudatalatti agytekervények legutolsó zegzugában megbizseregtessenek egy elcsendesült neuront. A jó hívó szó pedig nemcsak bizsergeti, hanem egyenesen ingerületi állapotba hozza az elcsigázott agysejtet, a többi már történelem.
A fantazmagórikusan hangzó fenti sorok nem a képzelet szüleményei, hanem hosszú évek komoly kutató marketingmunkájának az eredményei, amelyek immáron világszerte bizonyították, hogy igenis működnek. A titok? A megfelelő buzzword kiválasztása. Hogyan vethető be a képzettársítás a potenciális munkaerő bevonzásában?
Mint alvó ügynök az ébresztőszóra, úgy harap az agy az asszociációra
Nehéz újat mutatni az álláshirdetésekben, tekintve, hogy évtizedeken át hasonló sablonok mentén épültek fel, és kondicionálták ugyan arra a jelentkezőket. Aztán egyszer csak megtört a jég, és gombamód szaporodni kezdtek a bátrabb stilisztikát, közvetlenebb megszólítást használó hirdetések, amelyek immáron beváltnak minősülnek.
Persze újat mutatni, és a szürke közegből kiválni nem mindig egyszerű. A mostanában trendi hívószavak példájánál maradva, igen bátor volt az első „IT-guru-t” vagy „marketinges ninját” kereső HR-es, ugyanis ezek a hívószavak sokakban azt az érzetet is kelthették, hogy nem professzionális munkakörre toboroznak. Elvégre nem volt jellemző egyik kifejezés használata sem a pozíciók hirdetésekor.
A merészség azonban kifizetődő volt, mert a piaci kereslet és kínálat egymásra talált, a hangzatos buzzwordök pedig a mai napig reneszánszukat élik. Kis túlzással már az számít komolytalannak, ha valaki nem „word wizard”-ot vagy „copywriter rockstar”-t keres. De vajon miért működnek ilyen jól ezek a kifejezések?
A rosszul
használt buzzword negatív hatásai
|
|---|
1. Egyes esetekben a kreatív címek zavaróak vagy akár félrevezetők is lehetnek. 2. Az álláskeresők nem aszerint keresnek állást, hogy bepötyögik a legnagyobb online álláshirdető portálra, hogy „coding ninja”, ezzel pedig értékes CV-ket lehet elveszteni. 3. Benne van a pakliban, hogy a több jelentkező között, kevesebb lesz a képzett munkaerő, mert mindenki magáénak érzi az adott kifejezést. |
Overlord vagy guru: melyik vonzza a klikket?
A válasz az irodalomban keresendő. Az adott kulcsszóhoz, buzzwordhöz képzettársítás, asszociáció társul, ami az ember adott kulturális közegéből táplálkozik. Akit megmozgat az adott kifejezés, az valószínűleg a céges vállalati kultúrába is jobban beleillik, mint az, aki idegenkedik tőle.
Jelenleg két olyan mágikus kifejezés van a piacon, ami megsokszorozza a jelentkezők számát, ez pedig a „guru” és a „geek”, amit a „ninja” és a „wizard” követ.
A guru csábereje abban rejlik, hogy általában olyan képzettársítást tartozik hozzá, amely azt sugallja, hogy a pályázóknak kiemelkedő szakértelemmel kell rendelkezniük az adott területen, amihez magas szintű problémamegoldó készség társul, mindamellett, hogy a saját tudáskészletüket a kollégáknak is át kell tudják adni. Ezzel szemben a wizard kifejezéshez a kreatív elmével és jó technikai skillsettel megáldott ember képe társul, aki gyakorlatilag varázsló módjára képes a két területet mesterien művelni, miközben egyedi munkastílusával komoly értéket teremt a cég vagy vállalkozás számára.
A fentieket a „dynamo” és a „storyteller” kifejezések követik, amelyek szintén szokatlanul hangzanak egy hirdetésben, és inkább a „futottak még” kategóriát erősítik. Utóbbi szóhasználattal a PR, marketing területek dolgozói találkozhatnak gyakrabban, nem véletlenül, hiszen egy történetmesélőnek, egy storytellernek soha nem akad el a szava. Ezzel szemben a dynamók képzettársítása izgalmasabb, és a sok energiával, mindig pozitív hozzáállással rendelkező, cél vezérelt embert látják mögötte, de ezt a kifejezést sem olyan szerencsés használni.
Szintén nem annyira ajánlatos a „superstar”, a „rockstar”, a „maestro” és az „overlord” kifejezéseket beleírni a hirdetésbe, mert ezek már inkább kellemetlenül kínos, mintsem fiatalos lendületet sugalló okosságok.
De kedvelt kifejezésnek számít a „product evangelist” – főleg, az adott iparba bevezetésre kerülő termék menedzserét illetik ezzel a kifejezéssel, de vannak „sales hunter”-ek, akik üzletet kötnek és új partnereket hoznak be. Illetve nem szabad elfeledkezni a „sales farmer” kifejezésről sem, ami általában a már meglévő ügyfelek elégedettségéért felellő, sales-es emberre vonatkozik.
A leggyakoribb 10 kifejezés a tehetség toborzására
|
|---|
1. Genius 2. Expert 3. Rockstar 4. Evangelist 5. Guru 6. Jedi 7. Ninja 8. Warrior |
Modern trend vagy tényleges igényt kielégítő megoldás?
A szokatlan szóhasználat mögött három dolog áll, elsősorban az, hogy a HR-szakemberek felismerték, hogy klasszikus álláshirdetésekkel nem fogják bevonzani a TikTokon és Instagramon felnövő generációt. Másodsorban a kreatívabb, a konformistától eltérő szóhasználattal azonnal reflektálhatnak arra, hogy a cég sem egy konzervatív őskövület, hanem teljes mellszélességgel kiáll az „outside of the box” gondolkodásmód mellett. Végezetül pedig az adott buzzword betekintést nyújt a céges kultúrába. Elvégre, ha a szokásos HR-es paneleken túl egy kis élet is kerül az álláshirdetés szövegébe, az bizony már előre is jót sejtet az adott pozícióról.
S mi várható az elkövetkezendő öt-tíz évben? A fenti tendencia növekedésére és kiszélesedésére még jobban lehet számítani, amibe valószínűleg a technológia képviselői is befognak kapcsolódni, így a „cryptocoin mining guru” vagy épp a „bitcoin trading wizard” kulcsszavak sem lesznek idegenek.
