Élethosszig
tartó tanulás, ma még nem létező munkakörök, digitalizálódás, exponenciális
technológiai fejlődés, gyorsan változó munkahelyek, rugalmas munkarend,
projektalapú foglalkoztatás, virtuális nemzetközi csapatok, együttműködés a
mesterséges intelligenciával és a robotokkal – a szakértők egyetértenek abban,
hogy a nem is olyan távoli jövő munkavégzése gyökeresen más lesz, mint amit a
mai 40-esek, 50-esek (vagy akár részben a 30-asok) eddig megszoktak.
Egész életre csak a
tanulás szól
Az újfajta
munkához újfajta dolgozók is kellenek. Végképp elmúlt az az időszak, amikor
valaki az iskolái végeztével belépett egy munkahelyre/munkakörbe, majd élete végéig
ugyanazt a munkát végezte. A Világgazdasági Fórum (WEF) tanulmánya nemrégiben
megállapította, hogy az egykor létfontosságúnak ítélt készségek és képességek
egyharmada öt éven belül feleslegessé válik.
No de mi jön
a helyükre? Milyen készségekre és képességekre lesz szüksége a dolgozónak, ha
meg akarja állni a helyét a jövő munkahelyén? Az alábbi tízes lista több
szakértő online elérhető véleménye alapján állt össze, de a gerincét Bernard
Marrnak az amerikai Forbes honlapján megjelent listája, illetve a WEF
hasonló felsorolása adta, és nem is feltételünk fontossági sorrendet jelent.
Ami közös
minden listában, hogy nagyrészt soft skilleket, vagyis nem egy speciális
szaktudást sorolnak fel. Ugyancsak árulkodó, hogy azok a szociális készségek
kerülnek hangsúlyosabb szerepbe, amelyekben az emberek a belátható jövőben még
jobbak lesznek, mint a robotok, illetve amelyek segítenek megbirkózni a folyton
változó környezettel.
1. Kreativitás
Minden
listának az élén (vagy legalábbis az első harmadában) szerepel, és jó okkal. A
repetitív, ismétlődő munkákat valószínűleg jobban el tudja végezni egy robot,
de valami újat kitalálni vagy egy meglévő dolgot újszerű módon alkalmazni
inkább az ember képes. A kreativitás mindenkiben ott lapul, legfeljebb nem
könnyen jön elő – az nem működik, hogy „most leülök, és eszembe fog jutni
valami fantasztikus ötlet”. De ha az ember nyitott szemmel és elmével jár a
világban, időnként hagyja a gondolatait szabadon csapongani, meglepő
eredményekre juthat.
2. Érzelmi
intelligencia (EQ)
Mi más tenne
bennünket igazán emberivé, ha nem az érzelmeink? Az érzelmi intelligencia azt
mutatja meg, hogy mennyire vagyunk tisztában saját érzelmeinkkel, mennyire
tudjuk azokat kontrollálni és kifejezni, illetve mennyire vagyunk fogékonyak
mások érzelmeire. Az együttműködésben, a közös munkában nélkülözhetetlen a
többiekre való ráhangolódás.
3. Kritikus (elemző)
gondolkodásmód
Valahol az
ellentéte az érzelmeknek, de legalább olyan fontos. Része a különböző
forrásokból származó információk begyűjtése és összevetése, a helyzet több
nézőpontból való vizsgálata, a különféle opciók és azok előnyeinek/hátrányainak
összevetése, majd ezekből a józan ész alapján az optimális megoldás
kiválasztása.
Ide tartozik az is, amit sok listán „komplex problémamegoldásnak” vagy
„kognitív rugalmasságnak” neveznek. Ezek azt a képességet takarják, hogy az
illető kellően rugalmas gondolkodású ahhoz, hogy addig nem látott problémát
megoldjon, egy gyorsan változó helyzetre reagáljon vagy soktényezős, több
ismeretlent is tartalmazó szituációkban is dönteni tudjon.
4. Aktív tanulás és
fejlődés
A jövő munkavállalójának meg kell értenie, hogy a folyamatos tanulás és
fejlődés elengedhetetlen. Azt is el kell fogadnia, hogy képességei, készségei
fejleszthetők, javíthatók – hogy aztán erőfeszítéseket is tegyen javításukra.
A
jó dolgozó nem hátrál meg a kihívások elől, tanul a hibáiból és aktívan keresi,
mit tanulhatna még.
5. Döntéshozatal
A
technológiai fejlődés sok tekintetben nem egyszerűsíti a döntéshozatalt. A
mesterséges intelligencia és más adatelemzési lehetőségek olyan összefüggésekre
is rávilágítanak, amelyeket az emberek maguktól nem találnának meg – de a végső
döntéseket az embernek kell meghoznia. Eközben olyan – emberi, etikai, morális
– szempontokat is figyelembe kell vennie, amelyekre a gép nem lenne képes.
Ehhez kell az érzelmi intelligencia, a sok információ közötti eligazodáshoz
pedig az elemző gondolkodásmód.
6. Kommunikációs
képességek
Azt hinnénk,
hogy ez triviális, pedig nem. Ahogy EQ-ra is szükség van a közös munkához, úgy
a jó kommunikáció is nélkülözhetetlen lesz a jövő együttműködésen alapuló –
például agilis – munkahelyein. Még a tisztán technikai munkakörökben is szükség
lesz arra, hogy az illető hatékonyan megértesse magát kollégáival, főnökeivel
vagy éppen az ügyfelekkel.
7. Vezetői képességek
A jó vezető
inspiráló és képes arra, hogy másokból is kihozza a legjobbat. Számos elemzés
szerint a jövőbeni munkahelyek sokkal kevésbé lesznek hierarchikusak, mint a
mostaniak, így egyre több dolgozó találhatja magát legalább időlegesen
kisebb-nagyobb vezetői pozícióban, mondjuk egy projekt vagy részfeladat
erejéig.
8. Kulturális
intelligencia
Bernard
Marron kívül mások nem nagyon említik ezt a készséget, de valószínűleg a
legtöbb helyen szükség lesz a diverzitás elfogadására. A nyitott,
soknemzetiségű vállalatoknál, csapatoknál fontos, hogy a munkatársak képesek
legyenek megérteni és elfogadni a másikat, függetlenül annak bőrszínétől, kultúrájától,
vallásától, korától, politikai meggyőződésétől.
9. Technológiai
készségek
Mivel a nagy
változásokat a digitalizáció, a számítógépesítés indította el, a technikai
tudás, a digitális írástudás sem maradhat ki a listából. Ennek csak
alapszintjét jelenti, hogy a dolgozó képes kezelni azokat az eszközöket,
technológiákat, amelyek munkakörének hatékony ellátásához szükségesek. Aki ki
akar tűnni, annak szüksége lesz némi programozói és adatelemzési tudásra is.
10. A változás
szeretete
A változás
úgyis elkerülhetetlen, akkor miért próbálnánk elbújni előle, és miért nem a
lehetőséget látjuk benne? Nem csak az agyunknak, de egész valónknak rugalmasnak
kell maradnia, hogy elfogadja és alkalmazkodjon az újfajta munkakörökhöz,
munkakörülményekhez, elvárásokhoz és készségekhez.