Az IT-szakma egy biztonsági cég vezetőjeként ismerhette eddig Gulyás Pétert, most azonban egy ország láthatta őt estéről estére az egyik legnézettebb gasztro realitynek, A Konyhafőnöknek köszönhetően. Erről, a tizenöt perc hírnévről is beszélgettünk az ügyvezetővel.
– Nomen est omen, vagyis a név kötelez?
– Hiszem, hogy komoly spirituális világ vesz minket körül; hiszek a számmisztikában; hiszem, hogy azoknak a dolgoknak, amelyeknek meg kell történniük, meg is fognak történni. És igen, hiszem azt is, hogy a név kötelez. Az életben nincsenek véletlenek.
– Hogyan lettél cégvezetőből konyhafőnök, még ha csak egy gasztro reality erejéig is?
– Csak az X-Faktor tehetségkutatót néztem a tévében, így nem is tudtam, hogy létezik hasonló műsor, amíg a feleségemet be nem hívták az előválogatóra, első körben csak ő ment be. A szerkesztőnek elmesélte, hogy otthon a főzést ketten műveljük, közös hobbi. A házastársi kapocs mellett a főzés szeretete, az ízek kavalkádja is összeköt bennünket. A szerkesztő érdekesnek találta a történetet, így engem is behívtak a válogatásra. Bejutottunk a műsorba. Nem meglepő módon, mind a kettőnknek ott volt a lehetőség, hogy részt vegyünk a gasztro realityben. Feleségem ekkor már rájött, hogy a főzést ugyan szereti, de a főzőversenyeket annyira nem, így nem vállalta. Számomra pedig érdekes kihívásnak indult, majd egy igazán izgalmas kalanddá alakult.
– A feleséged támogatott ebben a kalandban?
– Persze, mint a többi más hóbortomban is. Az élet minden területén nagyszerűen kiegészítjük egymást. Ha közösen főzünk, én készítem a főételeket, az ő felelőssége pedig az előétel és a desszert. Én a racionális, ő pedig az érzelmi vonalat képviseli. Igazi lelki társamra leltem. Nem volt könnyű sem a családomnak, sem a cégnek, hogy hetekig munkaidőben nem voltam elérhető. Három és fél éves kisfiam is hiányolt már – hétvégeken pótoltuk be a kieső családi életet. Feleségem támogatása nélkül nem tudnék helytállni, sem ebben a megmérettetésben, sem a vállalat vezetésében.
– A műsort elnézve komolyan készülhettél a versenyre.
– A főzés mindkettőnk számára egy eszköz, melynek segítségével felfedezzük az általunk meglátogatott országokat. Ha kettesben utazunk valahova, akkor biztos, hogy megnézünk egy komolyzenei előadást, legyen az opera vagy koncert, illetve elmegyünk egy helyi főzőiskolába, hogy új fortélyokat tanuljunk meg. Aki engem ismer, az tudja, hogy ha valamit csinálok, azt teljes szívvel teszem: ahogy az amerikaiak mondanák: all-in, vagyis mindent beleadok. Miután eldöntöttük, hogy igent mondok a versenyre, nagyon sokat gyakoroltam, jártam főzőiskolákba, hogy a hézagokat pótoljam. Otthon, miután este lefeküdt a fiam, én mentem ki a konyhába. Feleségem már unhatta a sok főzőcskézést, bár annak nagyon örült, hogy reggel válogatott finomságokkal volt tele a hűtő.
– Noha cikkünk írásakor a csatorna még nem adta le a műsor utolsó részét, nem nyilvános, ki a győztes, el tudod árulni, meddig jutottál?
– Bejutottam a legjobb tíz versenyző közé – ez igazán megtisztelő számomra, hiszen voltak köztük hivatásos szakácsok is. Az addigi tempó is erős volt, de a végső hajrában már éreztem, hogy ez nekem már sok. Rengeteget fejlődtem főzés területén. Nagy megtiszteltetés volt számomra, hogy a döntőbe még visszatérhettem: a döntősök négy volt versenyző közül választhattak segítséget, egyikük engem kért maga mellé, így főzhettem a fináléban is. Tanulságos volt mellettük dolgozni, három órán keresztül folyamatosan csak főztünk, igazi örömfőzés volt.
– Az utcán megismernek?
– Nagyon furcsa, de megismernek. A virágárus, a sarki fűszeres, aki eddig nem szólt hozzám, mind-mind megismer. Ügyfelek tárgyalás közben néha félig viccesen, félig élcelődve megkérdezik: vendéglátásban is terjeszkedünk? A válasz, hogy természetesen nem, maradunk a kaptafánál, illetve az IT-biztonságnál. Nagyon érdekes, jóleső ez az érdeklődés, ami körülvesz, az a bizonyos tizenöt perc hírnév ezek szerint nekem is kijár. Nem lehet könnyű az A listás celebek élete, az biztos.
Gulyás Péter versenyétele
|
|---|
Tökmagos laposhal és pulykafasírt fehér spárgával, mogyorós pesto ágyon. Alapanyagok: pulykafasírt, lepényhal, fehér spárga, mogyoró, tökmag, szőlőmagolaj, citrom, borecet, cukor, só, bors, vaj, bazsalikom, parmezán. Recept: Letisztítjuk a spárgát és lobogó vízbe tesszük a levágott héjat, amit cukorral, sóval és borecettel gazdagítunk. A spárgát pihentetjük, az alsó negyedét levágjuk és félretesszük. A bazsalikomból, a tört mogyoróból, az olajból, a parmezánból és a fokhagymából pestót készítünk turmixban. A darált pulykát sóval, borssal ízesítjük, belekeverjük a tört tökmag egy részét, és halfejformájúra alakítjuk, kérget sütünk rá, majd vajon fokhagymával és rozmaringgal megsütjük, a végén pontos háromszögre vágjuk és lesütjük a széleit. A fehér spárgát 7 percig főzzük a leszűrt vízben, majd a halfilé méretének megfelelően méretre vágjuk. A pestót a tányérba ecsettel, vonal formában húzzuk, rátesszük a fehér spárgákat a hal formájának megfelelően, rátesszük a halfejet, amelybe előzőleg a szemnek helyet vágunk késsel, spárgát teszünk bele. A halra vajon futtatott tört tökmagot szórunk, a hal farkát pedig fehér sprágából alakítjuk ki. |
– Ha a cég marad a kaptafánál, azért a műsor alatt megtanult rengeteg főzési, vendéglátási tudást felhasználod valahol?
– Ha hívnak, szívesen főzök. A főzőshow-beli társammal már voltunk együtt egy fesztiválon. Legutóbb az óvodában az óvó nénik kértek meg, hogy tartsak bemutatót a kicsiknek. De nem tartom valószínűtlennek, hogy indítok a közeljövőben egy tanácsadói szolgáltatást vendéglátás területén. Továbbra sem lennék profi szakács, de az eddigi tapasztalataimat felhasználhatnám egy flying chef jellegű szolgáltatásban: megnézném az adott vendéglő étel- és italkínálatát, a berendezést, elhelyezkedést, megvizsgálnám, hogy miért nem úgy megy az étterem, ahogy az kellene. Régebb részt vettem egy sommelier képzésen – a feleségem ajándéka volt – így az italokat, borokat is ismerem annyira, hogy tanácsot tudjak adni. Kellene egy jó séf és egy harmadik ember, aki a látványhoz ért. Komoly potenciált látok ebben a szolgáltatásban.
– A fiad is nézte a műsort?
– Igen, nagyon szerette. Őt is sikerült megfertőzni a főzés szeretetével: van neki egy kis játék konyhája, azt a műsor után kihozta a valódi konyhánkba, és azóta azt játsszuk, hogy ő a kukta, segít nekem. Vicces volt ismerősöm gyermekének reakcióját figyelni: náluk voltunk vendégségben, mikor ment a tévében a műsor, és nem tudta eldönteni, ki a hamis Péter és ki az igazi. Végül a tévében szereplő Pétert nevezte ki ál Péternek.
– Tényleg, újabb babát terveztek?
– Igen. Egyke gyermek vagyok, az ebből fakadó tulajdonságokkal: önközpontú vagyok, egoistább is néha, mint a feleségem (ők hárman testvérek), de azon sokat dolgozok, hogy ez változzon. Ettől szeretném a fiamat megkímélni, illetve szeretném, ha a testvér jelentette bánatot-örömet, veszekedést-kibékülést, osztozkodást-odafigyelést mind-mind megtanulná.
– Milyen tanulságot jelentett számodra ez a megmérettetés?
– Komoly személyiségformáló ereje volt. Extrovertált személy vagyok, szeretek emberek között lenni, társas életet élni. A műsorban teljesen más világból érkező embereket ismerhettem meg – ez még mind a komfortzónámon belül volt. Azt már nehezebben fogadtam el, hogy voltak helyzetek, amikor nálam sokkal fiatalabb, tapasztalatlanabb vezetőnek a keze alá kellett dolgoznom. A csapat sikeréért igyekeztem félretenni vezetői ambícióimat, a feladatra összpontosítottam. Azt is szokni kellett, hogy versenyhelyzet van, korlátozott idő állt rendelkezésemre. Az üzleti élet is kiélezett, de nem ennyire. Ott is akadnak helyzetek, amikor azonnal cselekedni, dönteni kell, de azért egy tenderre, pályázatra jellemzően több nap felkészülési idő van. Mást jelent hibázni is: ha a sajtmártás odaégett, ki lehet dobni, ha egy Excelben tévedek, azt egy mozdulattal ki lehet javítani.
– Hogy vészelte át a Quadron, hogy hetekig nem voltál elérhető?
– Nagyon jól vették az akadályokat, rendkívül büszke vagyok rájuk. Amikor szabadságra megyek, akkor van elegendő időnk megtervezni a távollétet. A mostani helyzetben erre nem igazán volt lehetőség. A csapat az utóbbi időben sokat változott, bővült, sok fiatal kolléga csatlakozott a céghez. Távollétemben összekovácsolódtak, egy csapatként dolgoztak, amiért nagyon hálás vagyok nekik. A feleségem mellett, a kollégáim is őszintén támogattak.
– Vannak szinergiák az IT-biztonság és a főzés között?
– A konyhaművészet is csak úgy élvezhető igazán, ha az alapvető biztonsági előírásokat itt is betartjuk, például olajra vizet nem önt az ember, vagy mindig elpakol maga után, ha végzett a feladatokkal. Az éles késekkel nagyon kell vigyázni, a gyakorlatozás és a műsor alatt is csupa seb volt a kezem a sok vágástól. A felvételek alatt szolgálatos orvosok voltak készenlétben, szerencsére komolyabb probléma nem akadt. Versenyhelyzetben is kell erre figyelni. Annak a híve vagyok, hogy inkább lassabban, de biztonságban birkózzunk meg a feladatokkal.
