IT Business Online

A self-branding a HR-ben megoldja az arctalan cég problémáját, a toborzásban pedig rengeteg időt spórol a HR-szakembereknek.

A HR és a self-branding keresztmetszete

Az énmárka hasznos „jószág” a HR területén is: egyrészről, ha a munkaerő jó self-brandinggel van megáldva, a kiválasztási folyamat is sokkal gyorsabb és egyszerűbb lesz, plusz nem kell attól tartani, hogy a próbaidő végén bújik ki a szög a zsákból. Elvégre az énmárka alapja a jó önismeret, az erős self-branding pedig ennek meglétét feltételezi. Másrészről vezetői szinten is jól funkcionál a self-branding, hiszen a jól felépített énmárkának köszönhetően a vezető arca társul a cégnévhez. Így a vállalati arctalanság, és a piaci szereplők szürke masszájába való beolvadás aggodalma egy pillanat alatt elillan. Ezáltal könnyebb a potenciális dolgozókat bevonni és partnereket szerezni is.

Self-brandingje, azaz énmárkája mindenkinek van, ennek nem ismerete viszont nem mentesít a felelősség alól: ha nem azt és úgy kommunikáljuk, amit valójában szeretnénk, nagyon hamar ellenünk fordulhat. Lássuk, mi fán terem!

A self-branding az új médiaszenzáció?

Az énmárka magyar viszonylatban még gyerekcipőben jár, néhány szakmát leszámítva. Az a helyzet, hogy rengeteg embernek cseng ismerősen ismeretlenül is a kifejezés. Ez annak köszönhető, hogy egyre több platformon találkozni vele, kézzelfogható magyarázat nélkül.

„Mindenkinek van énmárkája, ami nem más, mint az, amit mások mondanak rólad, amikor kilépsz a szobából. Az énmárkád részét képezi – nyilván szakmai megközelítésből – az, amit mutatsz magadról, ahogyan kommunikálsz. Egyszóval kialakul egy kép arról, hogy mennyire vagy profi szakember és hogy mennyire értesz a szakmádhoz” – mondta Gulácsi Bernadett, a self-branding építéssel is foglakozó LAURUS Fejlesztő Intézet ügyvezető igazgatója.

„Az énmárka-építés valójában onnan kezdődik, hogy felmérem a képességeimet és képes vagyok megfogalmazni a saját én-ötvözetemet, azaz, hogy mitől vagyok más, miben vagyok egyedi, miben vagyok jobb, mint a többi ember, és mi az, amit képviselek. A következő lépés, hogy miként kommunikálok minderről, munkahely esetén a vezetők felé, piaci szereplőként pedig a piac felé” – tette hozzá a szakember.

A rossz énmárka abból fakad, hogy valaki egy kitalált, kreált képet kezd el kommunikálni magáról, ami nincs összhangban a valós szakmai önmagával. Épp ezért a self-branding esetében azt is meg kell szemlélni, hogy miként és mit kommunikálunk. Ugyanis nem szabad elfelejteni, hogy nemcsak az online térben kommunikálunk, hanem offline is.

Az öltözködés, a szóbeli megnyilvánulás is mutat egy képet az emberről, amit az online felületeken olyan aprónak tűnő aktivitások is befolyásolnak, mint egy megosztott kép, egy poszt stílusa, nyelvezete. A legsarkalatosabb azonban mégis az, hogy mennyire autentikus az a kép, amit a széles közönség felé prezentálunk.

A LinkedIn szakmai ölelése és az Instagram könnyed celebléte

Az énmárka akkor lesz működőképes, ha az nem egy felvett szerep. Egyébként a sikeres énmárka felépítése semmivel sem különbözik marketing szempontból a hagyományos márkaépítéstől. Sőt, a folyamatot fel is gyorsítja a közösségi média, amely komoly generátorrá lépett elő.

A self-branding értékét ugyanis semmi sem növeli jobban, mint a jól meghatározott képességek, szakmai sikerek, előnyök, különböző közösségi platformokon való prezentálása, megfűszerezve ezt a tudatossággal – egy jól irányzott kontent a szakmai hitelességet az egekbe képes repíteni.

Nem szabad egyetlen platformot sem lebecsülni, noha minden szakmának megvan a maga online oldala. Ha az adott személy üzleti vonalon mozog, akkor az annak megfeleltethető platformok, például a Twitter és a LindkedIn preferált, viszont ha médiaszemélyiségről van szó, akkor a közösségi médiaoldalak, főként az Instagram és a Facebook jobban működhetnek. Sőt, ide sorolható még a Youtube is.

Hitelesség, önazonosság, megjegyezhetőség

A self-branding a vállalatok márkaépítésére is befolyással van, méghozzá nem kis mértékben, hiszen a potenciális célközönség, azaz a 18–24 éves korosztály elsősorban a közösségi médiás platformokon keresztül érhető el. Ekkor jön képbe a tudatosan felépített márka, ugyanis márka nagykövetté sok esetben a több százezer feliratkozóval, követővel bíró, aktív online jelenlétű és saját kontentet gyártó influenszerek, színészek, zenészek, sportolók válnak. De ugyanígy egy IT-piaci szakember is márkaarccá válhat, ha elég magas a követői száma és megfelel az alapvető kritériumoknak.

Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a márkaépítés szabályai nem változtak, pusztán a kommunikációs eszközök és csatornák. A márkák, a cégek és a leendő munkaadók vagy ügyfelek figyelmét épp ezért azok az énmárkák keltik fel, melyek hitelesek, egyedi üzenetet közvetítenek és hatékony elérési mutatóval rendelkeznek. A jó énmárka alapja pedig az önazonosság, az egyedi ismertetőjel, azaz a megjegyezhetőség és a hitelesség, legyen szó bármilyen szakmáról. Ehhez kapcsolódik még a tízezer órás elmélet is, miszerint, ha az ember tízezer órát tölt valaminek a gyakorlásával, elsajátításával, akkor abban szakértő lesz.

A self-branding építése tehát semmiben sem különbözik a klasszikus márkaépítéstől, csak még tudatosabban kell csinálni. Hazai színtéren erre a sportolói, zenészi vagy éppen televíziós pályán tevékenykedők szolgálnak jó példával. Ha a sportnál maradunk, akkor Hosszú Katinka saját énmárkája tekinthető annyira sikeresnek, hogy azt már más területre, azaz a sporton kívüli ágazatba is át tudta emelni, kereskedelmi forgalomba bocsátani. Vida Ágnes pedig pszichológusként vált a közösségi média népszerű arcává, ám mára leginkább a kisvállalkozást indítóknak tartott, marketing és (ön)márka-építés fókuszú előadásairól ismerik legtöbben.

Féltudatosság, fél siker?

Az énmárka-építésben is megmutatkozik egy kis magyar sajátosság. „Magyarországon kevés emberre jellemző, hogy a self-brandinghez szakértői segítséget venne igénybe, de ez fejlődő tendenciát mutat. Senki nem szeret rá áldozni, így inkább elmennek egy-két napos gyorstalpalókra, aztán saját maguk próbálják meg kialakítani az énmárkát, és azt, hogy hogyan is kommunikáljanak magukról. Nem jellemző a hosszú távú építkezés, inkább mindent gyorsan akarnak. Ez a féltudatosság van jelen” – fogalmazott Gulácsi Bernadett.

A dolog szépséghibája viszont az, hogy akkor is működik az énmárka-építése, ha az ember épp nem akarja. „Akkor is jelen van a self-branding, ha nem tervezed meg. Ahogy kommunikálsz magadról egy baráti társaságban, ahogy látnak téged, hogy mit csinálsz, hogyan csinálod, már azzal is alakul az énmárka. Van, aki ezt tudatosan csinálja és építi, és van, aki ösztönösen” – tette hozzá a szakember.

Az énmárka azonban nem új keletű dolog, pusztán annyi az újdonság benne, hogy most már nemcsak a cápák úszkálnak a piacon látványos self-brandinggel, hanem a kisebb aranyhalak is – ki-ki a maga tudásának megfelelő énmárkával felvértezve.

Munkahelyi self-branding, a tömegből kiemelkedés véges ereje?

Az énmárka nemcsak a piacon, az egyénileg történő érvényesülést segíti elő, hanem a munkaerőpiaci tömegből való kiemelkedést is. Az interjú során az énmárka a saját magunk képességeinek feltárásakor, tapasztalataink prezentálásakor jöhet jól, egyszóval, amikor „eladjuk” magunkat az adott pozícióra. A sikeres kiválasztást követően azonban felmerülhet a kérdés, hogy az erős, jó self-brandinggel bíró munkatárs és a cég értékei meddig összeegyeztethetők.

„Attól is függ a közös munka, hogy mi a személy saját motivációja, és az énmárkához tartozó stílusa. Mert lehet, hogy nem illik bele a vállalati kultúrába vagy az adott pozícióba. Sőt, azt is észre kell venni, hogy ha valaki nagyon erősen építi az énmárkáját, akkor lehet, hogy inkább ő akar távozni a cégtől” – részletezte Gulácsi Bernadett.

Általában a médiában, és a segítő szakmákban erős az énmárka jelenléte, így például a trénereknél és a coachoknál is. „Arra már rájöttek, hogy a személyiségünk is egy munkaeszköz, akárcsak egy autó vagy egy laptop, így azt is karban kell tartani és fejleszteni. Lehetnek elakadások, gátak, amelyeket fel kell oldani. Ezt nevezik szakmai személyiség karbantartásnak” – zárta gondolatait az ügyvezető. A self-branding sikerének a kulcsa pontosan az ilyen apróságokban is rejlik.

Extrovertált személyiség a self-branding szolgálatában

A sikeres énmárkához a tudatos építkezésen túl a személyiségnek is fontos szerep jut. László Móni, a personal branding egyik hazai úttörője a szóban forgó kérdésre Thomas Edison és Nikola Tesla példáját hozta fel a blogján. A két világhírű feltaláló közül Edison gazdagon és elismerten halt meg, míg Tesla magányosan, egy szegényes hotelszobában. Ez annak a számlájára írható, hogy Tesla javarészt visszavonulva dolgozott, Edison pedig jócskán képviseltette magát a világban, a sajtóban, és maga köré gyűjtötte a korszak legnagyobb lángelméit. 21. századi viszonyok között erre mondanánk azt, hogy Edisonnak jobb volt a self-brandingje.

De nem kell ennyire visszamennünk az időben. Egy introvertált, visszahúzódó embernek mindig is nehezebb lesz annyira transzparensen, zsigerből fakadóan kommunikálnia, mint egy extrovertált egyénnek.

Nyolc, idejét megelőző self-branding szakértő az ezredforduló előtt