Az OpenAI a GPT-5 múlt heti bevezetésével azt ígérte, hogy egyszerűsíti a ChatGPT élményt egy „mindenre jó” modell routerrel, amely automatikusan kiválasztja a felhasználói kérdéshez legjobban illő válaszadási módot. A cél az volt, hogy ezzel végleg elbúcsúzzanak a cég vezére, Sam Altman által is gyűlölt, hosszú modellválasztó menütől.
A gyakorlatban azonban a terv gyorsan megdőlt. Altman az X-en bejelentette, hogy a GPT-5 mostantól három választható móddal működik: Auto, Fast és Thinking. Az „Auto” ugyan a router eredeti funkcióját kínálja, de a felhasználók immár megkerülhetik azt, és közvetlenül kiválaszthatják a gyors vagy épp lassabb, alaposabb válaszokat adó modelleket.
A legnagyobb fordulat azonban, hogy a fizetős felhasználók újra hozzáférnek több, múlt héten még kivezetett régi modellhez – köztük a GPT-4o-hoz, GPT-4.1-hez és az o3-hoz. A GPT-4o ismét alapértelmezett opció, a többit a beállításokból lehet hozzáadni. Altman szerint a GPT-5 személyiségén is dolgoznak: „közvetlenebb” lesz a hangvétel, de nem olyan „idegesítő” (sokak szerint), mint a GPT-4o-é. Hosszabb távon pedig cél a személyre szabható modellkarakter.
A jelenség rámutat egy új trendre: az emberek érzelmileg is kötődnek bizonyos MI-modellekhez, nemcsak a sebesség vagy válaszstílus alapján választanak. Erre szélsőséges példa, hogy San Franciscóban több százan „temetést” tartottak az Anthropic Claude 3.5 Sonnet modelljének megszüntetésekor. Más esetekben pedig a chatbotok hatása már pszichotikus tévképzetek kialakulásához is hozzájárult.
Az OpenAI számára a feladat most az, hogy a technikai optimalizálás mellett megtalálja a módját: hogyan lehet az MI-modelleket a felhasználói preferenciákhoz és érzelmi igényekhez jobban igazítani – anélkül, hogy elvesznének az egyszerűségre tett ígéretek.
