Gadget

omnitouch_címlap
Forrás: imdb.com

Tenyered a monitor

Tenyérre, jegyzettömbre, íróasztal lapjára vagy falra is lehet érintőképernyőt varázsolni azzal a technológiával, amit most mutatott be a Microsoft egy szakmai konferencián.

Ismét egy sci-fi álom valósulhat meg, ha piacképes változatban is elkészül az a technológia, amit a számítástechnikai eszközök kezelőfelületéről rendezett kaliforniai konferencián mutatott be a Microsoft. A OmniTouchnak keresztelt megoldás gyakorlatilag a teljes környező világot képes több ujjal is vezérelhető érintőképernyővé varázsolni, de egyéb felületek híján a tenyerünk vagy az alkarunk is megteszi. (Hasonló megoldást mutatott be két évvel ezelőtt egy, az MIT-n tanuló indiai fiatalember, Pranav Mistry is, de az ő, Sixth Sense névre keresztelt, elképesztő mutatványokra képes megoldásáról azóta semmit sem lehet hallani.)

Ezzel azért senki nem menne ki az utcára
Ezzel azért senki nem menne ki az utcára
A hordozható formában megépített – de jelenlegi kivitelében meglehetősen bumfordi – eszköz egy miniatűr, lézeres kivetítőt és egy mélységérzékelő kamerát használ fel. Utóbbi hasonló ahhoz, mint amit a Kinectbe építettek, de a PrimeSense által készített prototípus úgy alakították ki, hogy kis távolságban is jól működjön. A kamera és a projektor egymáshoz kalibrálása után már indulhat is a móka. Az érintőképernyőként működő felületet a felhasználó maga jelöli ki a munka kezdetén, a két ujjával megrajzolva azt a területet, amelyen a későbbiekben dolgozni fog.

Alkalmazások és felületek sokasága
Alkalmazások és felületek sokasága
Az OmniTouch működését bemutató videón jól látszik, hogy a rendszer egyaránt jól használható a tenyéren, falon, asztalon, a képek kicsinyíthetőek, nagyíthatóak, és a mélységérzékelésnek köszönhetően a kivetített kép mindig éles marad. A videó tanúsága szerint gyakorlatilag minden olyan alkalmazás működhet a szabad felületeken, amire ma érintőképernyőt használunk, a tárcsázástól és rajzolástól kezdve a billentyűzet használatán át a menükben való navigációig. Mi több, arra is van mód, hogy a felhasználó megossza a kezelőfelületet: miközben a tenyere a színpaletta, az asztalra rajzol.

A munka során számos problémát kellett leküzdeni, írják a mérnökök a Microsoft Research oldalain. Miután elhatározták, hogy ujjal vezérelhető technológiát dolgoznak ki, meg kellett "tanítani" a rendszernek, hogy felismerjék az emberi ujjat. A következő nehézség a kattintás felismerése volt: hogyan ismerje fel a rendszer, hogy a felhasználó megérintette a felületet, ha egyszer az adott felületen nincsen szenzor? Ehhez kell a precíziós kamera, amely szinte milliméteres pontossággal képes követni az ujjakat, és ha azok egy centiméterre megközelítik a felületet, azt a rendszer tapintásként (kattintásként) értékeli. Ezzel a módszerrel megoldható az elemek képernyőn való vontatása, illetve a megszokott többujjas mozdulatok (kicsinyítés-nagyítás) felismerése is.

Hasonló próbálkozások már korábban is voltak és vannak, de azok ilyen vagy olyan téren elmaradnak az OmniTouchtól. Jó pár éve kaphatók virtuális billentyűzetek, amelyek a mobiltelefonok hiányosságait igyekeznek azzal pótolni, hogy egy (majdnem) teljes méretű billentyűzetet vetítenek ki valamilyen sima felületre, lehetővé téve a gyorsabb gépelést – más funkcióra viszont nem alkalmasak. Tökéletesen interaktív a magyar fejlesztésű AirWall, ami ráadásul nem csak közvetlen közelről irányítható, és nagyméretű képek megjelenítését is lehetővé teszi – cserébe viszont nem személyes eszköz, így nem is mobil. Persze az OmniTouch is messze van még attól, hogy kereskedelmi forgalomba kerüljön, de ha az alapok megvannak, a többi már csak a mérnökök és a gyártástechnológusok dolga.