Kemény leszállás közben olyan súlyos sérüléseket szenvedett el a NASA „Ingenuity” nevet viselő Marsjáró helikoptere, hogy többé nem lesz képes felszállni. Az apró légijármű így is csillagászati és repüléstörténelmet írt tervezett élettartamát sokszorosan túllépve.
Az amerikai Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal, a NASA a Mars bolygót megcélozva még 2020 július 30-án indította el a Cape Canareval légibázis 41-es indítóállásáról startoló Atlas V nehéz hordozórakétán a „Perseverance” Marsjáró járművet, melynek fedélzetén ott lapult az apró Ingenuity is. A Perseverance 2021 február 18-án szállt le a Jezero-kráterben, majd március 4-én tette meg az első utat a távoli bolygó felszínén.
Március 21-én a jármű ledobta azokat a speciális védőpajzsokat, melyek az Ingenuity-t védték addig: a világ első, másik bolygóján végzett repülésekre épített forgószárnyasa útra készen várta a Földről érkező parancsokat. Április 19-én pedig végre is hajtotta az első felszállását: 3 méteres magasságot és 40 másodperces repülési időt elérve. Ez a nap örökre beíródott a repülés történetébe: ekkor indult el egy egészen hihetetlenül sikeres kutatási program, a NASA mérnökeinek és tudósainak őszinte örömére.
Az alig 1800 grammos, 350 wattos elektromotorral felszerelt Ingenuity az űrhivatal hivatalos számításai szerint 72 felszállással közel 129 percnyi repülési időt gyűjtött össze, ezalatt körülbelül 17 kilométert megtéve. A legmagasabb repülési magasság 24 méter, míg az elért sebesség 10 másodpercenként 10 méter volt. Óriási teljesítmény ez egy olyan légijárműtől, amit eredetileg legfeljebb öt felszállás végrehajtására küldtek a földihez képest igen ritka légkörrel rendelkező Marsra.
A sikerben óriási része volt az informatikusoknak is. Nem csupán a biztonságos és megbízható adatkapcsolatot kellett biztosítani a Ingenuity és a Perseverance, illetve a Perseverance és a Föld között, hanem többször is szoftverfrissítéssel kellett megoldani a felmerült problémákat. Ne feledjük el: a hardver, azaz a mini helikopter tőlünk több mint 351 millió kilométerre dolgozott. Így a „távszerelés” csak a fedélzeti rendszereken futó programok megváltoztatásával volt megoldható. Ennek azonban vannak korlátai: a letört forgószárnyvéget egyetlen kódrészlet sem képes helyettesíteni…
