Nem szűnik a mesterséges intelligencia miatti világvége-jóslatok sorozata a médiában. Az alábbiakban bemutatunk két olyan alkalmazási példát, amelyek ugyan nem okvetlenül tartoznak az emberiség kihalásának okai közé, de a jelenleg érvényesnek vélt etikai szabályok szerint eléggé elítélhetők.
Tim Boucher sci-fi író kilenc hónap alatt több mint 90 könyvet készített a ChatGPT és a „Claude” nevű mesterséges intelligencia asszisztens segítségével. Az MI-művész és író azt állítja, hogy közel 2000 dollárt keresett a 97 mű 574 példányának eladásával. „AI Lore” sorozatának minden egyes könyve 2000 és 5000 szó közötti terjedelmű (azaz közelebb állnak egy esszéhez, mint egy regényhez), egyenként 40-140 képpel vannak felturbózva, és nagyjából hat-nyolc órát vett igénybe a befejezésük, állította Boucher a Newsweeknek.
Boucher „emberfeletti” teljesítménye MI-szoftvereinek köszönhető. A képek létrehozásához a Midjourney-t használja, az OpenAI ChatGPT és az Anthropic Claude programját pedig a szöveggeneráláshoz, hogy ötleteket gyűjtsön és megírja a történeteket. „Ezek a »nem igazi könyvek« elég jó hozamot mutatnak fel egy kicsi, hiánypótló független kiadó számára, nagyon kevés promócióval és lényegében rezsiköltség nélkül”, érvelt a szerző. Boucher szerint a technológia jelenlegi korlátai megnehezítik a hosszabb, összefüggő történetet követő szövegek előállítását. E kihívások ellenére elmondta, hogy a mesterséges intelligencia pozitívan hatott a kreativitására. (A „Clarkesworld” magazin szerkesztői spamnek tartják a gépek által írt novellákat…)
Egyedi MI-chatbotokat állítottak szolgálatba adósságbehajtóként. Vannak vállalkozások, amelyek szolgáltatást nyújtanak a hitelezőknek a hitelfelvevők pénzének behajtásában. Ahelyett, hogy embereket alkalmaznának a hívások lebonyolítására, nyelvi modelleket alkalmaznak az emberekkel való interakcióra. Egy text-to-speech rendszer lehetővé teszi számukra, hogy „beszéljenek” az ügyfelekkel. A botok ismételten el tudják érni a makacs hitelfelvevőket anélkül, hogy a frusztrációszintjük az egekig érne és/vagy kiégnének. Nem mellesleg a működtetésük is olcsóbb, mint az embereké.
Okos kérdezéssel a chatbotokat különböző kommunikációs stílusok elfogadására lehet ösztönözni: egyesek lehetnek empatikusabbak, míg mások agresszívebbek vagy szigorúbbak. Az olyan szoftverekkel, mint a ChatGPT vagy a Bing már megmutatta, hogy az embereket manipulálni és befolyásolni lehet a mesterséges intelligenciával. Szakértők arra figyelmeztettek, hogy az ilyen adósságbehajtó chatbotok negatív hatással lehetnek a társadalom legkiszolgáltatottabb embereire.
Timnit Gebru, a Distributed AI Research Institute alapítója (és a Google AI etikai egységének korábbi – elbocsátott – vezetője) elmondta: „Egy olyan időszakban, amikor a jövedelmi egyenlőtlenségek az egekbe szöktek, amikor olyan dolgokat kellene csökkentenünk, mint a diákadósság, tényleg olyan eszközöket próbálunk létrehozni, amelyek még nagyobb nyomást gyakorolnak azokra, akiknek nehézségeik vannak? Ez még akkor is kifogásolható lenne, ha a szoftver a tervezői szándéknak megfelelően működne”.
