A repülőgépek által az égboltra firkált kondenzcsíkok súlyosbítják a globális felmelegedést. A Google igyekszik segíteni a pilótáknak a repülések útvonalának optimális megtervezésében, ami végső soron kevesebb kondenzcsíkot eredményezhet, csökkentve a klímaváltozás ártalmait.
A Google az American Airlines-szal és Bill Gates klímabefektetési alapjával, a Breakthrough Energy-vel együttműködve dolgozik a fenntarthatóbb repülési útvonalak megtervezésén. A cél az, hogy segítsenek a pilótáknak korlátozni a repülés klimatikus hatását, amit úgy kívánnak elérni, hogy elkerülik azokat az útvonalakat, melyeken nagy valószínűséggel kondenzcsíkok keletkeznének.
A kondenzcsíkok nemcsak a összeesküvés-elméletekre fogékony lakosság képzeletét birizgálják, hanem valóban nagy problémát jelentenek a bolygó számára, mivel csapdába ejtik a hőt, és a légi közlekedés globális felmelegedésre gyakorolt hatásának mintegy 35 százalékáért felelősek.
Az együttműködésben részt vevők műholdfelvételeket és mesterséges intelligenciát használtak annak előrejelzésére, hogy hol várható legnagyobb valószínűséggel kondenzcsíkok képződése. Ez a tudás – ha jól működik az előrejelző rendszer – lehetőséget adna a pilótáknak arra, hogy elkerüljék ezeket a zónákat, és minimálisra csökkentsék a légi közlekedés környezeti lábnyomát a folyamat során.
Kondenzcsík vagy chemtrail?
Ellentétben azzal, amit az összeesküvés-elméletek hívői állítanak, a repülőgépek által húzott csíkok nem „chemtrailek” (lakosságmérgező vegyianyagok, nanochipek stb.) hanem pusztán kondenzációs nyomok: azért keletkeznek, mert az üzemanyag égésekor vízgőz és széndioxid keletkezik, ez a vízgőz pedig, csakúgy, mint a levegő „ídőjárási” páratartalma, lecsapódik a korom-, vagy más olyan részecskék körül, melyeket a repülőgép kibocsát. A kondenzcsíkok valójában mesterséges felhők.
A felhők azért játszanak lényeges szerepet a klímaváltozásban, mert képesek a bolygón csapdába ejteni a hőt, bár hűsítő hatásuk is lehet azzal, hogy némi napfényt visszavernek az űrbe. Sajnos éppen a kondenzcsíkok esetében jelentősebb a fűtő hatás, mint a hűtő, mivel az éjszaka során nincs visszaverődő napfény. Ha meg akarjuk előzni a kondenzcsíkok kialakulását, a repülőgépeknek olyan helyen repülni, ahol alacsonyabb a páratartalom. Ez nem jelent feltétlenül az útiránytól való eltérést, már pusztán a repülési magasság beállítása is nagy változásokat hozhat.
A pilótáknak tudniuk kell, hogy hol magas a páratartalom ahhoz, hogy elkerülhessék – itt jön képbe a Google és a Breakthrough új kondenzcsík-előrejelző térképe.
A pontos térképek létrehozásához az ezzel foglalkozó kutatócsoport több tízezer műholdképet nézett át, hogy azonosítsák és felcímkézzék a kondenzcsíkokat. Az adatokat arra használták, hogy feltanítsanak egy számítógépes látással rendelkező MI modellt, mely így képessé vált észlelni a kondenzcsíkokat a műholdfelvételeken. További időjárási és repülési adatok hozzáadása után a kutatók végül létrehoztak egy modellt annak előrejelzésére, hogy mikor és hol alakulhatnak ki a kondenzcsíkok.
A térkép próbája az utazás
Az American Airlines légitársaság pilótái hat hónap alatt 70 tesztrepüléssel próbálták ki a térképeket. „Nagyon egyszerű volt követni a tanácsait, és nagyon intuitív maga az eszköz. Már most is elég gyakran változtatunk a magasságon, hogy elkerüljük a turbulenciát, és ez ahhoz teljesen hasonló manővereket kívánt”, mondta Deborah Hecker, az American Airlines repülési igazgatója.
A tesztrepülések műholdfelvételeit összevetették olyan utak adataival, amelyeken a pilóták nem próbálták meg elkerülni a nyomvonalakat, és kiderült, hogy a tesztrepülések 54 százalékkal csökkentették a kondenzcsíkokat. Ez ígéretes jele annak, hogy a repülési útvonalak módosítása lehet az egyik hatékony módja annak, hogy a légiközlekedési ágazat még hatékonyabban vehesse fel a harcot a klímaváltozással, miközben a kevésbé szennyező repülőgépek és üzemanyagok fejlesztése is folyamatban van.
Mielőtt a fejünkre olvasná valaki, természetesen a tesztrepülések 2 százalékkal több üzemanyagot égettek el, hogy elkerülhessék a kondenzcsíkokat, de a légitársaság teljes flottájára vetítve a többletüzemanyag nem sok – a Google szerint körülbelül 0,3 százalékos növekedés csupán –, mivel a járatoknak csak kis részén kellene kiigazításokat végrehajtani a „csíkhúzás” elkerülése érdekében. A költségek 5-25 dollár között mozogtak egy tonna szén-dioxid-kibocsátás elkerülésével egyenértékű éghajlati előnyért.
