Legutóbb, 2020-ban hozott a Hyundai a CES-re egy elektromos függőleges fel- és leszálló (eVTOL) prototípust, amikor is a dél-koreai autógyártó kissé emelkedett hangulatban számolt be arról, hogy az Uber készülő légitaxihálózatán fogja azt alkalmazni.
Mára az Uber légi taxihálózatát eladták egy másik startupnak, a légi taxi-ipar egésze még mindig küzd a kereskedelmi szolgáltatás beindításáért, a Hyundai pedig egy új „termékkoncepciót” mutat be, amely állítása szerint 2028-ra lesz gyártásra kész.
A Supernal, az autógyártó eVTOL részlege szerint az S-A2 koncepciója 120 mérföld/órás (~193 km/h) sebességgel képes utazni és 1500 láb (~457 m) magasságot elérni. Az akkumulátor kapacitása elegendő az olyan 25-40 mérföldes (40-65 km) utakhoz, amelyeket a helikopterek általában a belvárosok és a repülőterek között tesznek meg a tehetős üzletemberek számára.
A vállalat szerint repülőgépe olyan halkan működik, mint egy mosogatógép: 65 decibelt bocsát ki függőleges fel- és leszállási fázisban és 45 dB-t vízszintes repülés közben (összehasonlításképpen, egy átlagos helikopter hangja 96 és 107db között van). A környezetszennyezés megszüntetése mellett a zajcsökkentés a leggyakoribb érv az elektromos repülőgépek mellett.
A Supernal koncepciója nyolc billenő rotorral és tojás alakú kabinjával hasonlít más, általunk látott légitaxi prototípusokra, többek között a Joby Aviation, a Wisk Aero és az Archer Aviation által készítettekre.
„Az S-A2 bemutatása bizonyítja, hogy rendíthetetlenül elkötelezettek vagyunk e küldetésünk teljesítése iránt, egy biztonságos, hatékony járműkonstrukcióval, amely egyértelmű utat biztosít a piacra lépéshez. Tehetséges 600 fős csapatunk, a Hyundai Motor Group hatalmas műszaki és üzleti képességeinek, valamint a világ megbízható légiközlekedési beszállítóinak felhasználásával a Supernal készen áll arra, hogy a repülés új korszakát hozza el.”,
mondta Jaiwon Shin, a Hyundai Motor Group elnöke és a Supernal vezérigazgatója.
A Supernal egyike annak a maroknyi vállalatnak, amely a zajos, környezetszennyező helikoptereket és regionális repülőgépeket teljesen elektromos, többrotoros járművekkel kívánja helyettesíteni, amelyeket a közeli repülőterek közötti rövid utazásokra vagy a városi belvárosból a helyi repülőtérre történő gyors utazásokra terveztek.
Kezdetben ezeket a repülőgépeket tévesen „repülő autóknak” nevezték, mivel képesek függőlegesen felszállni és leszállni, mint egy helikopter, majd elektromos meghajtású billenőrotorok segítségével átváltani előrefelé irányuló repülésre. A vállalatok már korán magukévá tették a „repülő autó” címkét, és igyekeztek tőkét kovácsolni a retro-futurisztikus vonzerőből.
A Supernal a Hyundai-hoz fűződő kapcsolatai előnyt jelenthetnek a repülőgépek gyártása során, mivel a spin-off támaszkodhat az autógyártó tömeggyártási képességeire, hogy segítse a beindulást. A vállalatnak azonban nem lesz különösebb előnye a hatósági jóváhagyás során, amely hosszúnak és nehéznek ígérkezik.
A Szövetségi Légügyi Hatóság (FAA) szabályai szerint a légitársaságoknak háromféle tanúsítványt kell kapniuk, mielőtt kereskedelmi szolgáltatást indítanának az Egyesült Államokban: a típusengedély azt jelenti, hogy a repülőgép megfelel az FAA összes tervezési és biztonsági szabványának; a gyártási tanúsítvány a repülőgép gyártásának megkezdését jelenti; a légifuvarozói tanúsítvány pedig azt, hogy a vállalat hivatalosan is végezhet kereskedelmi légi taxiszolgáltatást.
A Supernal azt mondja, hogy nagy hangsúlyt fektet az akkumulátorokra, különösen arra, hogy a technológia fejlődésével könnyebb cellákra lehessen váltani. Az elektromos repülés egyik fő kihívása a teljesítmény-tömeg arány. A nehéz akkumulátorok nagyobb súlyt jelentenek, ami nagyobb teljesítményt igényel, és ennek ellensúlyozására még nagyobb akkumulátorokra van szükség. Ezért a Supernal és mások a rövid repülésekre és a regionális ugrásokra összpontosítanak.
A Supernal azonban nem riad vissza annyira a technológiai kihívásoktól, hogy ne tudna elképzelni egy hangulatos, finom bőrkárpitozású belső teret. A dizájn letisztult és minimalista, a világítással azt a benyomást kelti, mintha egy nagyobb térben lennénk.
Nem a Hyundai az egyetlen globális vállalat, amely a városok felett zümmögő elektromos kisgépek vízióit látja. A Stellantis, amely a Jeep, a Chrysler és a Dodge tulajdonosa, elkötelezte magát a légi taxik sorozatgyártása mellett az Archer Aviation számára. A United és a Delta légitársaságok, valamint a Boeing és a NASA is befektetett a technológiába.
(forrás)
