Vajon Raffaello, az itáliai reneszánsz egyik zseniális mesterének ecsetét dicséri a „de Brécy Tondo” néven ismert festmény? A kérdés eldöntésére mesterséges intelligenciával támogatott tanulmányokat rendeltek – a két MI pedig pontosan ellentétes végeredményre jutott.
A Madonnát és a kisgyermek Jézust ábrázoló festmény az angliai Bradfordban lévő Cartwright Hall Művészeti Galériában tekinthető meg. Kérdés, ki a mű alkotója – és ezt eldönteni korántsem egyszerű dolog, még 2023-ban sem. A műalkotássok hitelesítése messze nem egzakt tudomány, emlékezettnek a szakértők. S az sem meglepő, teszik hozzá, hogy már a mesterséges intelligenciát is bevonták a fogas – és a kép értékét is eldöntő – kérdés megválaszolásába. Nos, érdekes eredmény született.
A Tondo-t még 1981-ben vásárolta meg a 16-19. századot átfogó műgyűjteményt létrehozó George Lester Winward cheshire-i üzletember. Két évvel halála előtt, 1995-ben létrehozta a francia felmenőiről elnevezett de Brécy Trust Collection-t, hogy megőrizze gyűjteményét, és a műkincseket tanulmányozás céljából a tudósok rendelkezésére bocsássa. A gyűjtemény festményeit több mint 40 éven át alapos vizsgálatoknak és történeti kutatásoknak vetették alá.
Ennek része a legmodernebb technológiát is alkalmazó, MI-re alapozott új kutatás is.
Mindkét, a kérdést megválaszoló tanulmány a legmodernebb mesterséges intelligencia technológiára alapult. A néhány hónapos különbséggel elkészített dokumentumok közül az elsőt a nottinghami és a bradfordi egyetem kutatócsoportjai jegyzik. A specialisták a de Brécy Tondo-n látható arcokat hasonlították össze Raffaello 1512-ben megrendelt Sixtus Madonna-oltárképén látható arcábrázolásaival. Ehhez egy arcfelismerő technológiát alkalmaztak: az MI alapú megoldást „több millió arcot felhasználva” tanították be. A szoftver szerint a két, azaz a bradfordi és a sixtusi Madonna közötti hasonlóság 97 százalékos, míg a két festményen látható gyermek összehasonlítása 86 százalékos. „Ez azt jelenti, hogy a két festményt nagy valószínűséggel ugyanaz a művész alkotta”, hangzik a csapat állítása.
Mint Hassan Ugail professzor, a Bradfordi Egyetem Vizuális Számítástechnikai Központjának igazgatója, az MI-alapú arcfelismerő rendszer fejlesztőcsapatának vezetője hangsúlyozta, hogy „a mesterséges intelligenciamodell sokkal mélyebbre néz egy képben, mint az emberi szem, és olyan részleteket is képes összehasonlít össze, mint az ecsetvonások és a pigmentek. Az arcfelismerést alkalmazó korábbi munkámmal együtt, valamint a tudóstársaim korábbi kutatásával kombinálva arra a következtetésre jutottunk, hogy a Tondo és a Sixtusi Madonna kétségtelenül ugyanattól a művésztől származik”, tette hozzá a szakértő.
Christopher Brooke professzor, a Nottinghami Egyetem művészettörténésze szerint a tanulmány bemutatja a gépi tanulás képességeit, hogy különböző, a régi mestereknek tulajdonított festmények között megtalálja azokat, melyeket ugyanaz a művészt alkotott. Ebben az esettanulmányban a közvetlen arcösszehasonlítás 97%-os egyezést mutat – ez nagyon nagy statisztikai valószínűség arra, hogy a műalkotások azonos alkotóktól származnak.” A pigmentek elemzése is azt árulta el nekünk, hogy a festményt határozottan a reneszánsz korszakban alkották, tette hozzá.
Ezzel gyökeresen ellentétes a véleménye a Zürich közelében található svájci Art Recognition cég Dr. Carina Popovici vezette tudóscsapatának. Az általuk készített tanulmányban az algoritmusok szerint 85 százalékos annak a valószínűsége, hogy a de Brécy Tondo-t nem Raffaello festette. Popovici megdöbbenve tapasztalta, hogy tanulmányának eredményei „egyértelműen ellentmondanak” az elemzésnek, méghozzá meglehetősen drámai módon.
A hollandiai Tilburgi Egyetemmel együttműködő Art Recognition régi motorosnak számít: 500 művet elemzett, köztük a holland Nemzeti Galériában található, az „Őszi táj Het Steen kilátásával kora reggel” címet viselő Rubens-festményt is – ez utóbbit például 98,76 százalékos valószínűséggel tulajdonítja a mester művének. A de Brécy Tondo-t azonban már nem – és ezzel feladta a leckét mind a gyűjtemény kurátorainak, mind a művészettörténészeknek. Vajon melyik mesterséges intelligencia téved?
(Fontos megjegyezni, hogy az itt alkalmazott MI-eljárások nem a most divatos, generatív, LLM alapúak. – A szerk.)
