Két szempontból is felháborítónak tartják a kreatív művészek a generatív AI outputként keletkezett képeket: egyrészt túl jók, már szinte használhatók, másrészt az eszközök fejlesztői jellemzően nem fizetnek a betanításhoz felhasznált képekért.
■ AI vs jogok vs alkotók
„Nő könyvet olvas, éjszakai égbolt alatt, álomszerű hangulat”: ez volt az az utasítás, amelynek hatására a Deep Dream Generator (DDG) „Text 2 Dream” funkciója e cikk nyitóképét nem egészen 1 perc alatt létrehozta. Sokszor „text to image” konverternek is nevezik a generatív AI szolgáltatásokat – ugyanis a legtöbb ilyen szoftvert egy weboldalon, bejelentkezés és illő fizetség fejében lehet használni inputként rövid szöveget kell megadni, majd várni, hogy a megfelelő kép keletkezik-e.
Folyik egy fontos per a generatív AI szcénában: a Getty Images indította a Stable Diffusion ellen, mert az licencigénylés és persze fizetség nélkül használta fel a Getty Images interneten elérhető és jól láthatóan vízjelezett demóképeit az AI betanításához. A bizonyítás nem lesz nehéz: a vízjel olvashatóan megjelent több, generált képen… A per tárgya, hogy a szerzői jog hatálya alá tartozó alkotásokat fizetős szolgáltatásban használták fel az alkotók ellentételezése nélkül.
Az ítélet minden jel szerint példaértékű lesz, és alapvetően befolyásolja majd a generatív AI iparág jövőjét: nagy valószínűséggel fizetni kell majd a mestersége intelligencia betanításához felhasznált alkotásokért.
Úgy tűnik, a mesterséges képgenerálás mindenhol jelen van: a TikTokon a népszerű „AI Manga” szűrő megmutatja, hogyan nézne ki a kép alanya a japán képregény stílusában, és tömegesen használják a szolgáltatást a céges logóktól kezdve a képeskönyvekig mindenféle képek készítésére. A Tor sci-fi kiadó felfedezte, hogy egy mű borítójához AI által készített, licencelt képet használtak, de „a gyártási korlátok miatt” nem tiltották le.
A művészeknek abban igazuk van, hogy az iparág működésmódja meg fog változni, ha a generatív AI szolgáltatások elterjednek és/vagy minőségük javul: az ún. „kis rutinmunkákat” így fogják elkészíteni. De ahogy a zeneszintetizálás nem pusztította ki a magas szintű hangszeres tudás iránti igényt, a vizuális tehetségre is szükség lesz a jövőben. Kétségtelen, hogy a szimfonikus zenekarok portfóliójából és bevételéből kikerült a filmzenék „feljátszása”, hasonló profilváltozásra lehet számítani a vizuális művészetek terén.
Véleményünk szerint a generatív AI hasonlítani fog a zeneiparban mintegy 20 éve végbement digitalizálódáshoz. Botfüllel, nulla hangszertudással és nulla zeneelmélettel nem lehet élvezhető dalt létrehozni a legfejlettebb hangminták és szekvenszer birtokában sem. Ugyanígy a kereskedelmileg értékelhető képek és grafikák létrehozásához szükség van és lesz kreatív tehetségre, mesterségbeli tudásra és tapasztalatra – ami kiegészülhet a generatív AI szolgáltatások használatához szükséges ismeretekkel.
Jelenleg a mesterséges intelligencia alapú képgenerálást nagyrészt szórakozásra használják, de Kaloyan Chernev, a DDG alapítója szerint a generatív AI „gyorsan közeledik a kifinomultság és a komplexitás olyan szintjéhez, amely lehetővé teszi, hogy rendkívül valósághű és árnyalt képeket generáljon. Meggyőződésem, hogy a mesterséges intelligencia által generált tartalom nemcsak a művészek és a tervezők munkáját javíthatja, hanem teljesen új művészeti és kifejezési formák létrehozását is lehetővé teszi”.
