Ha valaki 20 év tapasztalattal a háta mögött mondja azt, hogy az adott területen gyökeres változások zajlanak – akkor arra érdemes odafigyelni. Már csak azért is, hiszen a jövő szoftvereinek tesztelése alapvetően határozza meg azt is, milyen minőségű és biztonságú megoldásokkal fogunk találkozni a munkahelyeinken.
Nem véletlen, hogy a munkaerő-kölcsönzés és az oktatás területén több mint 20 éves iparági tapasztalatot gyűjtő TesterLab szakmai vezetője, Hargitai Zsolt a változást emeli ki, ha a szoftvertesztelői csapatok életének és munkájának jelenéről, közeljövőjéről beszélgetünk.
Valóban alapvető és az iparágat átalakító változások indultak el ezen a területen, emelte ki a szakember. „Ezek a változások nagyon sokrétűek, és igen sok dimenzióban zajlanak egyszerre. Megemlítendő a Covid-19 járványhelyzet hatása erre az iparágra, de a megérkezett egy új generáció is a munkaerőpiacra, akik máshogy dolgoznak s akikkel másképp kel együtt dolgozni. Nem megkerülhető jelenség a költségmegtakarítások előtérbe kerülése és az IT-büdzsék átrendeződése sem. Mindezek együtt és külön-külön is kihatnak a szoftvertesztelésre is.”
Az átrendeződések során ráadásul néha első pillantásra ellentmondásosnak tűnő folyamatok is kialakulnak. „Az egyik ilyen például az, bár a cégek nagyon nagy hangsúlyt fektetnek a költségmegtakarításokra, de ezzel együtt az IT- büdzsé a legtöbb cégnél növekedni fog. Azaz a cégek úgy akarnak pénzt megtakarítani, hogy közben többet költenek az informatika területére. Ez annak a jele: a cégvezetők komoly eredményeket várnak az IT-terület optimalizálásától, az ezzel elérhető hatékonyságnöveléstől”, tette hozzá a szakember.
Nagy beruházás – nagy megtakarítás?
„Az adatok szerint költségmegtakarításokkal a cégek 84 százaléka tervez 2024-ben, ez a megkérdezettek nagyon nagy többsége. Emellett azonban az IT-területre szánt forrásokat 66 százalékuk kívánja növelni és csupán négy százalékuk csökkenteni. Az IT-re szánt pénzforrások azonban nemcsak lehetőséget, de komoly felelősséget is jelentenek,” emelte ki Hargitai Zsolt. Többek között a szoftverfejlesztés és -tesztelés területén dolgozó csapatok, szakemberek számára is, hiszen nagy elvárásokat támasztanak a cégvezetők feléjük – felfrissített infrastruktúra, jobb hatékonyságú és sokkal költséghatékonyabb üzemelés az alap.
Ehhez azonban jobb minőségű szoftver is kell: ez az egyik legnagyobb tétel, amelyre a jövőben jelentős összegeket szánnak a vezetők. „És nem szabad elfelejteni a jelen ‘csúcstechnikáit’, az agilis módszertanokat, az automatizálás bővítését, a mesterséges intelligencia bevezetését. Mindezek eredményes alkalmazásához azonban van egy kulcsfontosságú tényező: a jól képzett, a tapasztalat mellett friss tudással is rendelkező szoftvertesztelők csapata,” hangsúlyozta Hargitai Zsolt.
Az átrendeződés ugyanis ezeket a csapatokat, illetve magát a munkaerőpiacot is érinti. „Óriási a fluktuáció, megjelent egy új generáció, amelynek teljesen új igényei is vannak. És megjelenik a távmunkának egy olyan magas szintű igénye is, hogy a munkavállalók egy része e nélkül nem vállalja el a felkínált munkakört – ‘dealbreakerré’ vált ez a kérdés. A magas inflációnak köszönhetően teljesen átrendeződtek a fizetések és persze a fizetési igények is.”
Megtartani a tudást, az embert
Emellett nem hanyagolható el a jelentős fluktuáció kérdése sem. Ennek köszönhetően felerősödik a képzések szerepe és jelentősége is: „ha a munkavállaló azt érzi, hogy megfelelő és a szakmai fejlődését, munkaerőpiaci értékének növekedését érdemben segítő képzéseket nyújt számára a cége, akkor azt érzik, hogy jó helyen vannak, így nő a lojalitásuk is. Nem mellesleg gyorsabban, jobban, eredményesebben, kevesebb hibával tudnak dolgozni és így hatékonyabb munkaerőként tevékenykedni.”
A képzés fontosságát azonban nem csak a munkaadói, hanem a munkavállalói oldalon is felismerték, emelte ki Hargitai Zsolt. „Mi azt látjuk, hogy nagy számban jönnek a különböző munkaterületeken dolgozók is, akik saját maguk fektetnek be tudásuk bővítésébe. Pontosan azért, mert ők is úgy gondolják, hogy a képzés az egy kulcs a jövő irányába. Felismerték, hogy a képzettebb embereknek nagyobbak a lehetőségeik a munkaerőpiacon.
Ráadásul maga a piac is változóban van: elkezdett kiegyenlítődni a kereslet-kínálat, a cégek egyre több szakemberből válogathatnak. Itt is „borul a trend”, azaz a jelek szerint lassan véget ér az a több éves folyamat, amikor a cégeknek valósággal vadásznia kellett a megfelelő képességekkel rendelkező, leendő munkatársakra. „Ez az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján jelentősen megváltozik, és kialakulni látszik a már említett munkaerőpiaci egyensúly. Most áll vissza az IT munkaerőpiaca az óriási felszívóerőt okozó túlfűtöttségből a normális helyzetbe”, jegyezte meg Hargitai Zsolt.
Az MI még csak most indul be – de hogyan?
Ekkora és ilyen gyors változásokra szerencsére a mesterséges intelligencia hangsúlyosabb megjelenését követően sem kell számítani. Hatása van, ez érezhető és kimutatható. Ez leginkább abban jelentkezik, hogy a cégek most kezdenek erre a területre egyre nagyobb összegeket és figyelmet, energiát fordítani. Ezek a korai státuszban lévő befektetések azonban csak később fognak komoly költségekkel járni. „Egy folyamatnak az elején vagyunk, amelynek egyik hatása éppen az lesz, hogy olyan szakembereket, szoftvertesztelőket keresnek majd, akik ismerik a mesterséges intelligenciát és képesek is vele bánni. Ez a tesztelésben is egy új igényt hozott létre. Az MI tehát nemcsak fenyegetést, hanem bizony lehetőséget is jelent. Jelenleg éppen az a cégek legnagyobb problémája, hogy olyan munkaerőt találjanak, akik a MI és a gépi tanulás területén megfelelő kompetenciákkal rendelkeznek”, mutatott rá a szakember.
Milyen tudáskészlettel kell rendelkeznie az erre a területre belépőknek? Legalább alapszinten ismernie kell mind az IT-területet, az iparág alapjait, mind magát a szoftvertesztelési módszertanokat, folyamatokat. Ha valaki mindkét „lábbal” rendelkezik, akkor már fel tudja építeni azt a tudásbázist, amely ahhoz szükséges, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatban dolgozzon vagy teszteljen.
Ember nélkül nem fog menni…
És nem, az MI nem fogja leváltani az emberi tesztelőket – legalábbis középtávon még bizonyosan nem, szögezte le Hargitai Zsolt. „Előbb-utóbb a cégek folyamataiban rengeteg tevékenységet le fog váltani a mesterséges intelligencia, de csak nagyon hosszú távon. Most viszont, ha ettől rettegünk, az kicsit olyan, mint amikor az emberek attól féltek, hogy megjelennek a robotok, és akkor majd mindent ők fognak csinálni. Hiába halljuk, olvassuk ezt nagyjából 1950 óta, de a mai napig nem történt meg a robotok ‘hatalomátvétele’. Átalakulás biztosan lesz, de abban is biztos vagyok, hogy ez új feladatokat és új területeket hoz az emberi dolgozók számára is. Ember-gép együttműködésről, csapatmunkáról lesz szó még hosszútávon is.”
„Látnunk kell a technológia fejlődését és az új trendeket, folyamatokat. Emellett azonban az embereket is figyelni kell: egyfajta kulcs az újabb generációs munkavállalók igényeinek megértése, hiszen velük fogunk dolgozni. Ez a csapatvezetők felelőssége lesz, akiknek egyrészt minél jobban kell értenie az emberekhez és emellett minél jobban az IT-hez és a mesterséges intelligenciához. Nincs könnyű feladata: ő lehet a kulcsszereplő egy sikeres projekthez”, emelte ki a TesterLab szakmai vezetője.
