Míg a DJI külön bejelentés nélkül kivezette webáruházából az AeroScope drónazonosító rendszert, addig szakemberek bemutatták, hogyan lehet a drón és a kezelő közötti, titkosítás nélküli rádióadást felhasználva meghatározni az operátor helyét. Háborús helyzetben ez életveszélyes…
Márpedig a DJI termékeit igen nagy számban alkalmazzák az orosz-ukrán háborúban: a leggyakrabban használt légi felderítő eszközök között előkelő helyen szerepe a nagy felbontású kamerával felszerelt, 15 kilométeres hatótávolságú Mavic 3-as drón. A kínai gyártó ugyanakkor eddig AeroScope néven kínált egy olyan rendszert, mely éppen a megfigyelt légijárművet azonosítja és kezelőjének pontos helyzetét, illetve a repülési útvonalat mutatta meg, akár 45 kilométeres távolságot is lefedve.
A DJI-t ukrán oldalról az elmúlt hónapokban rengeteg kritika érte, mert az állítások szerint az országot megtámadó orosz erők az AeroScope-ot használva vadásztak az ukrán drónkezelőkre. A cég erre válaszul korábban már letiltotta mind Oroszország, mind Ukrajna irányába termékeinek megrendelését és kiszállítását – ezt azonban egy harmadik ország közbeiktatásával könnyedén ki lehet játszani. 2022 augusztusában pedig a rendszer hordozható változatának árusítását is megszüntette. Most pedig a teljes termékcsaládot kivezette a piacról – de ez nem jelenti azt, hogy az eszköz és a kezelő közötti adatkommunikáció biztonságossá vált volna.
Hogy ez mennyire igaz, arra példa az USA-ban, San Diego-ban megrendezett Network and Distributed System Security Symposium (NDSS) rendezvénye elhangzott előadás. A bochumi Ruhr Egyetem és az információbiztonság területén ismert és elismert, szintén német CISPA Helmholtz Center for Information Security szakemberei egy saját fejlesztésű megoldással mutatták be, mely a DJI által gyártott drónok rádiójeleit észlelve és az adatkommunikációt feldolgozva képes pontos, GPS-alapú helymeghatározással megmutatni, honnan is irányítják az apró felderítőgépet.
A szakértők az eredetileg a kormányszervek, a rendőrség és a szabályozó hatóság követelményeinek megfelelően kialakított DroneID kommunikációs protokollt olcsó rádióeszközökkel „elfogva” és szoftverrel dekódolva lettek képesek ugyanarra, amire a rendőrök: igen nagy pontossággal online térképre helyezni az operátor pillanatnyi helyzetét. Mint a kutatók figyelmeztettek: mivel hasonló, titkosítatlan adatkommunikációra épülő rendszert fognak az amerikai Szövetségi Légügyi Hivatal (FAA) előírásának megfelelően bevezetni az amerikai gyártók is, a probléma csak még nagyobb lesz.
