Felismerték a digitalizáció fontosságát a hazai kis- és középvállalatok, ám egyelőre még csak kisebb részük tett konkrét lépéseket saját digitális érettségük fokozására.
Érdekes kettősség jellemzi a magyar kis- és középvállalatok (kkv-k) informatikával kapcsolatos viszonyát – derült ki abból a kutatásból, amelyet a BellResearch készített a Microsoft megbízásából a Magyar Infokommunikációs Jelentés adatai alapján.
A hazai vállalkozások több mint 99 százalékát kitevő és 2 millió embert foglalkoztató kkv-k döntő többsége az alaptevékenységet támogató, de nem stratégiai területként tekint az informatikára. Ráadásul ennél nagyobb arányban gondolják úgy, hogy 2022 végéig az informatika és a digitalizáció általános szerepe nem, vagy csak kis mértékben fog nőni a vállalatnál – ismertette az eredményeket Jakab Áron, a BellResearch partnerkapcsolati igazgatója egy keddi sajtóeseményen.
Ugyanakkor a középvállalatok 62 százaléka és a kisvállalatok 56 százaléka teljes mértékben egyetért azzal a megállapítással, hogy a vállalkozásoknak a mostaninál sokkal erőteljesebben kellene mozdulniuk a digitalizáció irányába, ha versenyképesek akarnak maradni. Ezzel szemben még a középvállalatok közel felének sincs írásban kidolgozott informatikai stratégiája.
Amikor informatikai fejlesztésekre szánják el magukat, akkor az egyik fő mozgatórugó az ügyfelek elvárásainak való megfelelés, illetve a változásokra való rugalmasabb reagálás képessége. A folyamatok digitalizálásával elérhető költségcsökkentés és hatékonyságnövelés ennél valamivel kevésbé fontos, de még így is a válaszadók 38 százaléka jelölte meg.
A kkv-k digitális érettségének fejlesztésében kiemelkedő szerepe van az oktatásnak – hangsúlyozta Szalay Angelika, a Microsoft Magyarország kkv értékesítési igazgatója. Számos tekintetben jól áll az ország, az internetes és mobil infrastruktúra vagy éppen az okostelefon-használat nemzetközi szinten is átlag feletti. Ugyanakkor ezt még nem használják ki kellő mértékben a vállalkozások. Az érintettek számára fel kell tárni a digitalizációban rejlő lehetőségeket, esettanulmányokkal és egyéb módszerekkel be kell mutatni nekik, hogy saját vállalkozásukban miként hasznosíthatják a modern technológiákat. Jó példa erre a felhő: kutatások kimutatták, hogy azokban az országokban, ahol magas a felhőt használó vállalkozások aránya, magasabb az innováció szintje is. De hasonló hatással van az innovációra az otthoni munkavégzés vagy éppen a digitális közszolgáltatások magas aránya is.
Ugyancsak fontos szerepe lehet a fejlesztésekre elérhető támogatási forrásoknak. A hazai kkv-k kevesebb mint egyharmada indult uniós pályázatokon, ismertetett egy további adatot Jakab Áron, ám közülük 88 százalék járt sikerrel. Egyelőre azonban komoly elkötelezettséget és proaktivitást igényel egy kkv-tól a pályázás, és sokszor külső segítséget is igénybe kell venni. „A Microsoft elkötelezett a magyar kkv-k támogatása mellett. Partnerei, tenderspecialista cégekkel együttműködve, képesek szakmai tanácsadást nyújtani a tervezéshez, az EU források megszerzéséhez szükséges előminősítéshez, és akár a konkrét pályázati anyag összeállításához is”, tette hozzá Szalay Angelika.
