Noha 2020-ban a megkérdezett cégvezetők túlnyomó többsége a távoli munkavégzés végleges elterjedését prognosztizálta, a KPMG friss kutatásában, amely már a pandémia harmadik hullámának tanulságait is magába foglalja, már sokkal óvatosabbak voltak. Csak minden hatodik cégvezető nyilatkozott úgy, hogy csökkenteni fogják az irodaterületeiket, és csak a munkatársak ötödét tervezik távoli munkavégzésben foglalkoztatni. Ugyanakkor kétharmaduk azt vallja, hogy ezeket a lépéseket csak akkor érdemes napirendre venni, ha már a kollégák legalább felét beoltották.
A kutatás tanulsága szerint a megkérdezetteknek közel a fele (45 százalék) 2022 előtt nem tartja valószínűnek, hogy a normalitásba visszazökkenjen az üzlet. Ezzel ellentétben a válaszadók egyharmada (31 százalék) szerint ez az idén még megtörténik. A járvány okozta változások 24 százalékuk szerint tartós módosulások az üzleti gyakorlatukban.
A munkatársak átoltottsága és a régi-új munkamódszerek optimalizálása foglalkoztatja a közeljövő kapcsán leginkább a CEO-kat.
A munkatársak biztonsága és egészségének megóvása a legnagyobb kihívás, és feltétele a visszarendeződésnek. 61 százalék-a cégvezetőknek csak azután kezdi az irodába való visszatérés megszervezését, miután a lakosság legalább 50 százalék-a már részesült az oltásban. Az első számú vezetők többségét (55 százalék) aggasztja a munkavállalók hozzáférése a COVID-19 vakcinához, ami nagyban befolyásolja a kilátásaikat az irodába való visszatérést illetően. Szinte valamennyien (90 százalék) fontolgatják, hogy az oltásban részesülő munkatársaktól nyilatkozatot kérnek, ami segítheti a szervezetet a munkaerő védelmében hozott döntéseikben. Az irodába történő visszatérést követően a cégek egyötöde (21 százalék) további óvintézkedésként tervezi a személyes látogatásra érkezőket is megkérdezni az oltási státuszukról.
A zömmel home office-ból való foglalkoztatás inkább kivétel, mint szabály. A cégek első számú vezetőit foglalkoztatja az új normalitásban való munkavégzési módszertan. A cégek csupán egyötöde (21 százalék) kívánja az új munkatársakat zömmel távolról való munkavégzés keretében foglalkoztatni, ez az arány jelentősen visszaesett a tavalyi 73 százalék-hoz képest. Mindössze tízből hárman (30 százalék) terveznek olyan hibrid megoldással, amely keretében a munkatársak túlnyomó többsége hetente 2-3 napot otthonról dolgozik. A CEO-knak mindössze 17 százalék-a nyilatkozott úgy, hogy csökkenteni fogja az irodai területeket a világjárvány következtében. míg 2020 augusztusában a válaszadók 69 százalék-a állította azt, hogy az elkövetkező három évben csökkenti az irodai területeket.
Az üzleti kilátásokat és kihívásokat illetően a tevékenységüket és annak sikerességét befolyásoló kockázatok élére a kiberbiztonság került. A megváltozott környezetben elsősorban a home office-ra való átállás egyik új kihívása a kibertérből érkező támadások számának növekedése.
A top öt üzleti kockázat az internetbiztonsági kockázat után a szabályozói környezet, az adókockázat, a beszállítói lánc okozta rizikó és a környezeti és klímaváltozás okozta fenyegetettség.
A 2020 őszén az első helyen említett munkaerő kockázat ismét a 2020. év eleji helyén szerepel, azaz a 12. helyen a ’belső nem etikus kulturális kockázat’ mögött. A munkatársak jóllétét nagyobb biztonságban tudják és a távolról való munkavégzés is csökkenti a fenyegetettséget. A CEO-k 51 százaléka véli úgy, hogy a sokszínűség és annak elfogadása lassabban valósul meg az üzleti életben, mint elvárnák. Nagy figyelmet fordítanak a vállalatvezetők az esélyegyenlőség kérdésének és ilyen szempontból tervezik is a cégüket értékelni és vizsgálni az elkövetkező években.
Az elkövetkező 3 évben a világgazdaság növekedését illetően szkeptikusak a vállalatvezetők, 42 százalékuk számít csupán növekedésre. Saját vállalatuk jövőjét ugyanakkor optimistábban látják, 88 százalékuk prognózisában szerepel növekedés.
A tanulmány, számos további részlettel, itt érhető el angol nyelven.
