Július elsején lép hatályba az új szerkezetátalakítási törvény, amely megoldást nyújthat a fizetésképtelenség határára sodródott vállalkozások pénzügyi nehézségeinek korai kezelésére, fizetőképességük helyreállítására.
A DLA Piper nemzetközi jogi irodahálózat közleménye szerint az új törvény elfogadásával a parlament átültette a magyar jogrendszerbe a megelőző szerkezetátalakítási keretekről szóló uniós irányelvet és bevezette a szerkezetátalakítási eljárást. Az irányelv fő gazdaságpolitikai célja a vállalkozások pénzügyi nehézségeinek korai kezelése, talpra állításuk ösztönzése, fizetőképességük helyreállítása. Azaz nem fizetésképtelenségi eljárásról van szó (mint a csőd vagy a felszámolás), hanem ez egy új, fizetésképtelenséget megelőző eljárás.
Az új szerkezetátalakítási eljárás alapvetően a csődeljárás alternatívája lehet a pénzügyi nehézségbe került vállalkozások számára. A szerkezetátalakítás fontos és megkülönböztető jellemzője a csődeljáráshoz képest, hogy az adós maga döntheti el, hogy mely hitelezőivel tárgyal és kiket von be az eljárásba. Ha az adós általános moratóriumot nem igényel, akkor az eljárás nem nyilvános, így az adós vállalkozás alapvetően elkerülheti az ebből eredő negatív megítélést. Az adósnak biztonságot adhat az a körülmény is, hogy a szerkezetátalakítás, annak (nem várt) sikertelensége esetén – a csődeljárással ellentétben – nem vezet automatikusan felszámoláshoz.
