Cégvilág

upstairs_freepik.jpg
Forrás: freepik.com
Ezek a legfontosabb lépések a gazdaság digitális újraindításához

IVSZ-kutatás: a válság padlóra küldheti az IT-piacot

A gazdaság digitális újraindítását támogató program azonnali megtervezését és elindítását kezdeményezi az IVSZ. „A digitalizáció nemcsak a koronavírus-járvány okozta gazdasági válsághelyzet enyhítésében játszhat szerepet, hanem egyedülálló lehetőséget jelent a magyar nemzetgazdaság technológia-vezérelt fejlődési pályára állítására is”, állítja a kutatás.

Az IVSZ a digitális gazdaság szereplői körében végzett friss felmérés eredményei alapján szükségesnek tartja a gazdasági mentőakciók részeként a gazdaság digitális újraindítását célzó program haladéktalan megtervezését és elindítását. Egy ilyen programnak különösen az oktatásra, a munkavállalók és a kisvállalkozások digitális felkészültségére, illetve a válság által leginkább sújtott ágazatok digitális fejlesztéseire kell fókuszálnia.
Az infokommunikációs ágazatban működő vállalkozások – és különösen a kisebb hazai fejlesztőcégek - éppen úgy a megrendelések visszaesésére és forgalmuk jelentős csökkenésére számítanak, mint a más ágazatokban működő kkv-k – derül ki a két nap alatt csaknem 150 cégvezető által kitöltött felmérésből.
Az IVSZ kutatásának célja a válság digitális gazdaságra gyakorolt hatásainak felmérése, illetve az informatikai és a digitális gazdaságba sorolható egyéb vállalkozások által tapasztalt kihívások és a kezelésükre irányuló megoldási javaslatok összegyűjtése volt.

A beérkezett válaszok alapján az alábbi főbb megállapítások fogalmazhatók meg (a kutatási gyorsjelentést mellékeljük és letölthető INNEN, a szöveges értékeléseket illusztráló ábrák interaktív változatban megtalálhatók az IVSZ honlapján)
 a koronavírus-járvány okozta válság nyomán a válaszadók több mint háromnegyede már jelenleg is bizonytalanságot érez ügyfelei körében, 70 százalék számolt be elhalasztott, 28 százalék pedig lemondott megrendelésekről; a megkérdezettek 44 százaléka elhalasztotta fejlesztéseit, beruházásait, 23 százalékuk csökkentette kapacitásait;
 a válság hatásainak rövidtávú kezelése érdekében a válaszadók 93 százaléka már megteremtette a távmunka technikai feltételeit, közel 80 százalékuk be is vezette a távmunkát; a vállalkozások 90 százaléka használ online és videós eszközöket a személyes találkozók helyett;
 a válaszadók harmadánál már bevezettek csökkentett munkaidőt (vagy csúsztatott munkarendet), ennél is több cég már bezárta az irodáját és ugyanennyien válságstábot is létrehoztak;
 hosszabb távon a válaszadók mintegy 80 százaléka szerint a válság pénzügyi értelemben negatív hatással lesz vállalkozásukra; a teljes IKT-szektor árbevételi kilátásait illetően 71% látja negatívan a jövőt, az iparág foglalkoztatási kilátásaival kapcsolatban 64% borúlátó;
 a magyar gazdaság egészét tekintve a válaszadók jóval pesszimistábbak: a foglalkoztatást és a GDP-t tekintve egyaránt 90 százalék feletti a negatív hatásokat várók aránya;
 a kormányzattól várt támogatások terén a széles spektrumú gazdasági mentőintézkedések mellett a válaszadók nagy arányban tartanak szükségesnek dedikált, kifejezetten a digitalizációhoz kapcsolódó kormányzati intézkedéseket is, és erre vonatkozóan több tucat javaslatot fogalmaztak meg;
 a válaszadók szerint az EU szerepvállalása is kiemelten fontos több területen: pénzügyi támogatással, befektetésekkel, szabályozási kérdésekben egyaránt számítanak az unió segítségére.

A felmérés alapján az ágazat szereplőivel egyetértésben az IVSZ is szorgalmazza, hogy az informatikai szektor és a digitális gazdaság támogatása is váljon szerves részévé az állami gazdaságvédelmi intézkedéseknek, annál is inkább, mivel a különböző ágazatok talpra állításához és a gazdaság újraindításához a digitális megoldások elengedhetetlenek.
A válságkezeléssel kapcsolatban a felmérés kitöltői által megfogalmazott javaslatok alapján
 a válaszadók nagyon várják az általános (szektorsemleges) gazdasági mentőcsomagot, amelytől a vállalatok működőképességének fenntartása és a munkahelyek megtartása érdekében mielőbbi állami bér- és járulékfizetési támogatást remélnek;
 többen jelezték, hogy egy esetleges bértámogatás esetén nem szabad megfeledkezni az önfoglalkoztatókról (egyéni vállalkozókról, KATA-s cégekről, mikrovállalkozásokról) sem;
 hasonló mértékű várakozás övezi a már megítélt, illetve a még pályázható uniós források kifizetésének felgyorsítását, új források elérhetővé tételét, a digitális fejlesztések felgyorsítását célzó konstrukciók bevezetését;
 az állami és önkormányzati megrendelések felpörgetését, új beszerzések elindítását, illetve a folyamatban lévők kifizetésének előre hozatalát szintén sokan felvetették;
 kiemelt hangsúlyt kapott a digitális képzések és átképzések fontossága, a digitális kompetenciák fejlesztése és az oktatás digitalizálása;
 az oktatásban, a távoli munkavégzésben és a kapcsolattartásban kényszerűségből használatba vett digitális (szükség)megoldások egy részét a válságot követően le kell cserélni, illetve a gazdaság és a társadalom egészét fel kell készíteni a hasonló sokkhatások jövőálló digitális megoldások segítségével történő kezelésére;
 sokan tartanak attól, hogy a magas fix költségek (például irodabérlet) mellett újra kialakuló körbetartozások kényszerű leépítésekhez vezetnek; ennek megakadályozása érdekében is fontos, hogy ne alakuljon ki üzleti bizalmi válság.

Az IVSZ a beérkezett javaslatok részletes feldolgozása alapján összefoglalja és a kormányzati döntéshozók rendelkezésére bocsátja a digitális ágazat válságkezelő javaslatait, egyben kezdeményezi a gazdaság digitális újraindítását támogató program közös kidolgozását a magyar nemzetgazdaság új növekedési pályára állítása érdekében.

Az IVSZ a válság hatásainak enyhítésére eddig is számos kezdeményezéssel élt: a szervezet felhívása nyomán az utóbbi két hétben a tagvállalatoktól és egyéb piaci szereplőktől, csak a digitális oktatás támogatására (módszertanok, szoftverek, tárgyi eszközök és szakmai segítség a tanárok/diákok/szülők, illetve iskolák részére) több mint 50 felajánlás érkezett. A beérkezett felajánlásokat közzétettük az ivsz.hu/osszefogas oldalon.

A szervezet az elmúlt év végén publikálta a digitális gazdaság súlyát elemző tanulmányát, melynek legfőbb következtetése, hogy a magyar gazdaság egy technológia-vezérelt növekedési pályát követve néhány éven belül több ezer milliárd forintos GDP-növekedést érhetne el, amihez következetes digitalizációs politika és intézkedések szükségesek a kormányzat részéről.
(A tanulmány itt olvasható el.)