Cégvilág

Növelni kellene az állami hozzájárulást (Forrás: policymed.com)
Növelni kellene az állami hozzájárulást (Forrás: policymed.com)
Forrás: policymed.com

Gyógyszergyárak vezetik a k+f világranglistát

Európa még mindig le van maradva a világ kutatás-fejlesztési versenyében, annak ellenére, hogy az EU tavaly hat százalékkal több pénzt fordított erre a célra, mint a megelőző évben. Az élen az USA és Japán. A válság nem érintette az informatikát.

Hat százalékkal több pénzt fordítottak 2010-ben kutatás-fejlesztésre a legnagyobb európai vállalkozások 2009-hez képest – derül ki az Európai Bizottság által nemrégiben közzétett innovációs eredménytáblából.  Igaz, hogy az EU egyre jobban szerepel, de tény, hogy még mindig az USA és Japán mögött kullog. Ha az iparágakat nézzük, a gyógyszergyárak viszik a prímet: a svájci Roche 7,2 milliárd eurót fordított innovációra 2010-ben, s ezzel a globális toplista első helyére került. A Roche-t az amerikai Pfizer követi, de előkelő helyen szerepel a francia Sanofi-Aventis és a brit GlaxoSmithKlein is.

Növelni kellene az állami hozzájárulást (Forrás: policymed.com)
Növelni kellene az állami hozzájárulást (Forrás: policymed.com)

Az élbolyhoz tartozik továbbá a Microsoft, a Toyota és a Merck US. A legjobb eu-s cég csak a hatodik helyen szerepel, ez pedig a német Volkswagen 6,3 milliárd eurós tavalyi innovációs költéssel. A világ legnagyobb cégeinek rangsorában uniós vállalkozásként helyet kapott még a finn Nokia (4,9 milliárd), a német Daimler (4,8 milliárd) és a német Siemens (4,2 milliárd).

Mindezzel együtt is a kutatásfejlesztésért felelős EU-biztos úgy látja, az Európai Unió ipara jelentősen megerősödött innovációs szempontból az elmúlt egy évben. Míg 2009-ben 2,6 százalékkal csökkent a vezető uniós cégek által kutatásfejlesztésre fordított összeg, 2010-ben már 6,1 százalékos növekedést figyelt meg a Bizottság. Ez jónak számít, ugyanis a világ cégei átlagban csak 4 százalékkal költöttek többet innovációra. Elgondolkodtató ugyanakkor, hogy az Egyesült Államokban működő cégek 10 százalékkal növelték tavaly a k+f kiadásokat, Kínában pedig 29 százalékos növekedést mértek. 

Az uniós biztos – azon túl, hogy ezúton is győzködte a cégeket, hogy öljenek több pénzt a növekedés alapjaként szolgáló innovációba – felszólította a tagállamokat is arra, hogy minél előbb fogadják el, és hajtsák végre a közelmúltban hozott, és a közeljövőben javasolandó uniós jogszabályokat.

Az adatokból kitűnik, a gazdasági válság nem éreztette a hatását a gyógyszer és biotechnológia, az informatika, valamint az autó- és autóalkatrész-gyártás területén. Ahogyan az első, 2004-ben publikált kutatásfejlesztési eredménytáblában, így az ideiben is ezek az ipari kategóriák fedik le a teljes innovációs költés több mint felét az Európai Unión belül. Ám ezek az adatok pusztán a magánszféra által innovációra költött pénzekre vonatkoznak, a tagállami költésekre nem. Ezzel kapcsolatban az innovációs EU-biztos nemrégiben már felhívta a tagországok figyelmét arra, hogy ők maguk is elfogadták azt az uniós célkitűzést, amely szerint 2020-ra a gdp 3 százalékára kell növelni a kutatásfejlesztésre fordítandó állami ráfordítások arányát.